A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 35. X. évfolyam (1978)

TANULMÁNYOK - Fried István: Jókai Mór egy „délszláv" balladája

Fried­ István JÓKAI MÓR EGY „DÉLSZLÁV" BALLADÁJA A délszláv népköltészet Jókai szemében az a fajta nemzeti jellegű közköltészet volt, amelyet a magyar paraszti és népszerű poézisbe is sze­retett volna írónk belelátni. A nemzeti hősök, a régmúlt idézése, az az archaikus, olykor nyers, de lélektani finomságokat is érzékeltető hang­vétel, amely a szerbhorvát népénekek sajátja, bizonnyal elbűvölte Jókait. Nemzeti és népi volt egyszerre ez a költészet Jókai szemében: benne látta a déli szomszédok életének, történelmének, sorsfordulatainak tükröződését. A hősök, királyok, királyleányok, vitézek, egymásért áldo­zatkész családok, barátok, papok, a halálon győzedelmeskedő, szerel­müket a halálba vivő leányok-legények, egyszóval azok, akikben Jókai a népköltészet igazi szereplőit látta. Székácstól és Urházytól (hogy csak magyar forrásait említsük) tudta meg a számára oly érdekes hiedel­meket, a vámpírokat, a házassági és ünnepekkel kapcsolatos szokásokat. Teljes világ merült föl előtte, külön kis birodalom, amely a történelmi eseményektől ugyan megzavartam, egyes vidékeken azonban a maga archaikus érintetlenségében élt. A német és a magyar nyelvű útleírá­sok (Heinrich Noéé, Strausz Adolféé, Asbóth Jánosé) hírt hoztak egy már múlóban lévő patriarchális világról, amelyben még virágzik a nép­költészet. Különösen Heinrich Noé Dalmáciát bemutató könyve­ lehetett rá hatással, miután e könyvre a Fővárosi Lapok egy közleménye­ is fölhívhatta a figyelmet. Noe ugyanis nem elégedett meg a puszta leírás­sal, a népköltészet és a népszokások bőséges seregszemléjét adja, szá­mos motívummal járul hozzá a Jókai­ alkotta Marko Kraljevic regéhez. E rege, amely az „Egy játékos, aki nyer" szerkezetileg is igen fontos elemét alkotja, Jókai leleménye. Hiába kereste szoros értelemben vett eredetijét számos jugoszláviai és magyarországi kutató.­ Nem találhatta, mivel különböző helyekről vette az egyes mozzanatokat az író, hogy az összeszerkesztés, e mozzanatok hierarchizálása az egész balladán belül­­ a sajátja legyen. Az alaptörténet ugyanis nemzetközi rokonsággal rendelkezik. A barlangban alvó hős története pl. a német és a szlovén mondavilágból is ismerős. Barbarossa Frigyes vagy Mátyás király regéjét jól ismerték a korban. De Kraljevic Markóról is olvashatta Székács kö­tete magyarázataiban, hogy egy monda szerint elzárva alszik egy szik­labarlangban. A hármas koporsó motívuma saját történelemkönyvéből

Next