Századunk, 1935
Könyvismertetések és bírálatok - Amann, Paul: Tradition und Weltkrise. (Fenyvesi Andor)
423 Könyvismertetések és bírálatok egymással összeütközik és ez élénk szellemi mozgalmat váltki. Ilyen fontos határterület volt a keleti és a nyugati új hagyományok között a régi Görögország. Ezzel magyarázható kulturális fellendülése. Régi civilizációk hanyatlásának okául sem kell biológiai tényezőket feltennünk. Célszerűtlen és túl erős kötöttségű hagyományok is előidézhetik ezt a hatást. Az ó- és újemberi hagyományokra vonatkozó hipotézist a szerző felhasználja Európa történetének értelmezésére is. A mediterrán népek képviselik az ó hagyományt, míg az északiak az újnak hordozói. A két hagyománytípus előjátékával igyekszik a szerző Európa sorsfordulatait megmagyarázni. A római impérium bukása után a római ó és a barbár új hagyományok termékeny találkozása Franciaországban játszódott le. Itt oldódott meg a középkori társadalom stabilitásának problémája a hűbéri rend, a lovasság, a skolasztika és a gótika kialakulásával. A renaissance a kultúrtermelés áttevődését jelenti francia földről Olaszországba. Tisztára a déli típus műve volt és már egymagában is megcáfolja azt a német elméletet, hogy minden kultúrát az északi faj teremtett. Az akkori Olaszország politikai állapota nagymértékben hasonlított a klasszikus Görögországéhoz, megvolt tehát a hagyományok között az a feszültség, amely a szellemet megtermékenyíti. A francia forradalom korai kísérlet volt arra, hogy Ó-Európa tudományos valóságmegismerése alapján társadalmi szintézis jöjjön létre. A mai kor jellemzői: a romantika, a masinizmus és a társadalmi válság. A romantika ellenhatás a francia forradalom eszméivel szemben. Azokat a réseket, amelyeket a forradalom ütött a régi ideológia várfalain, a romantika lomtárból előkerített archaikus formaelemekkel igyekezett betömni. A romantika egyik megjelenési formája a nacionalizmus, ami a nivelláló erők által veszélyeztetett helyi hagyatékoknak romantikus ápolását jelenti. Új-Európának ez az eléggé termékeny eszméje napjainkban antiszociális tényezővé alakult át, faji büszkeség és faji gyűlölködés forrásává. Beteljesedett hát Grillparzer jóslata: a humanitástól a nacionalizmuson át a bestialitáshoz. A romantika féltékenyen őrizte Európát a francia forradalmi szellemtől és nem vette észre, hogy közben angol földről egy új forradalmi áramlat, a masinizmus terjedt át a kontinensre. A masinizmust a társadalmi érdekekre való tekintet nélkül, tisztán egyéni haszonért űzött fékevesztett termelés jellemzi. A termelési processzus autonómmá lett, a társadalmi jólét csak melléktermék. A féktelen masinizmus elnyomja az egyéniséget, a vele együtt járó ipari válságok, továbbá a mindjobban tért hódító racionalizálás emberek tömegeit teszik kenyörtelenné és a társadalmi rendszer ellenségeivé. A szocializmus a masinizmust összegyeztetni iparkodik a társadalom érdekeivel. Marx ó-európai megfigyelője volt az új-európai masinizmusnak. Művében a historizmust zsidó messianizmussal egyesítette. Ahogy hajdan a kereszténység civilizálta új-Európát, úgy ma a marxizmus vallása a félbarbár Oroszországot. Amerika óriásivá növekedett új európai terep. A gazdasági individualizmus ott még erősebb, mint Európában, bár a magánélet jobban uniformizálódott. Ázsia meghódítása az európai indusztrializmus által tipikus barbár betörés ó-hagyományú területre. Azonban Ázsia ősi hagyományának gyökerei erősebbek, semhogy azokat az európai szellem át tudná vágni. Erős ellenhatás mutatkozik az idegen szellemmel szemben (pl. Gandhi mozgalma). A masinizmus különben még Európában sem eresztett mélyebb tradicionális gyökeret, úgyhogy átkától az emberiség még megszabadulhat. Amint hajdan Ázsia hagyománya hódította meg Európát, most megfordítva Európa szelleme hat vissza Ázsiára. A két hagyomány összeütközéséből oly termékeny szellemiség eredhet, amely ismét hosszú időre alapja lehet a civilizációnak. Amann könyve eredeti és érdekes kísérlet a hagyomány egész hatásterületének áttekintésére. Hiányául róhatjuk fel, hogy általános részében megelég-