Ifjúmunkás, 1952 (5. évfolyam, 152-195. szám)
1952-07-09 / 170. szám
A Román Népköztársaság minisztertanácsának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének HATÁROZATA a szénisimies illeim és a szénipari mintal mrovimi emeléséran (Folytatás az 1-ső oldalról), vezetésével a dolgozókat mozgósítják a következő jelszavak teljesítésére: „Több szenet a hazáért, a békéért!“ „Bányamunkások — küzdjetek az első sorokban az ötéves terv megvalósításáért és túlteljesítéséért!“ „Egyetlen bányász se termeljen normán alul!“ A szakszervezeteknek eltökélten kell harcolniuk a munkafegyelem megszilárdításáért, az igazolatlan hiányzások ellen, a holtidő ellen, valamint a munkaidő s a felszerelések és gépek teljes kihasználásáért. A szakszervezeteknek szüntelenül harcolniuk kell a szovjet munkamódszerek kiterjesztéséért, hogy biztosítsák a szocialista verseny tömegjellegét. A szakszervezeteknek állandó figyelmet kell szentelniük a dolgozók mindennapi szükségleteire, a bányamunkásokat ellátó étkezdék, áruházak, egészségügyi és kulturális intézmények működésére. Az IMSZ-szervezeteknek — a pártszervezetek vezetésével — mozgósítaniuk kell a bányászifjakat az ötéves terv összes előirányzatainak megvalósításáért és túlteljesítéséért folyó harcra; foglalkozniuk kell az ifjak szakképesítésével és a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szellemében való nevelésével. A KDNSZ-szervezeteknek — a pártszervezetek vezetésével — különös figyelmet kell szentelniük a bányászfeleségek soraiban folytatandó munkára. A női szervezetek jó munkájától, az általuk kifejtett politikai-kulturális nevelő munkától függ nagymértékben a bányászfeleségek bevonása a termelésbe, a A Román Népköztársaság Minisztertanácsa * ★ megfelelő munkakörökbe, a Munkakódex előírásainak betartásával, valamint a közösségi tevékenységbe. A pártszervezeteknek, a tömegszervezetekre támaszkodva és a munkástömegeket mozgósítva, rendszeresen ellenőrizniük kell a jelen Határozat előírásainak pontos alkalmazását. . A RNK minisztertanácsa és a KMP Központi Vezetősége úgy tekinti, hogy e Határozat alkalmazása a bányászokat hazánk munkásainak első soraiba helyezi a fizetési rendszer, az élet- és kulturális színvonal szempontjából és a széntermelés hátramaradottságának felszámolását, a szénipar további fejlődését, az ország szocialista iparosítási ütemének meggyorsítását eredményezi. 1952. július 3. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége ÜZEMÜNKBEN FELLENDÜLT A SPORTÉLET A nagyváradi „Bernát Andor" fémipari vállalatnál számos életerős, erős akaratú, tettrekész ifjú dolgozik. Az üzemben mégis pangótt a sportélet. Az IMSZ-tagok az üzemi bizottsághoz fordultak és kérték, hogy utalja ki számukra a sportra előirányzott összeget, mert sportolni akarnak. Az üzemi vezetőség rendelkezésükre bocsátotta a pénzösszeget. Nyomban sportfelszerelést vásároltak. Közben megalakítottuk a sportkollektívát és rátértünk a sportosztályok megszervezésére. Azt "akarjuk, hogy ifjúságunk ismerje meg a különböző sportágakat és sokoldalú sportot folytathasson. Ezért megalakítottuk a női és férfi röplabda-, kosárlabda-, atlétika-, box-, birkózó- és futballcsapatokat, majd kiosztottuk a sportfelszerelést. A sportcsoportok megszervezése eredménynyel járt. Az ifjak közül nagyon sokan bekapcsolódtak a sporttevékenységbe. Üzemünkben ma már élénk sportélet folyik. Kosárlabdacsapatunk hetenként kétszer vesz részt az edzésen. Az ifjak az edzésen pontosan megjelennek és fegyelmezetten viselkednek. A GMA mozgalomba is nagyszámú ifjú kapcsolódott be. Eddig már sokan letették a próbákat. A 100 méteres síkfutásban a legszebb eredményt Nagy Emma, Fenesi Teréz és Szadovai Éva érték el. A 400 m-es síkfutásban első Fenesi Teréz lett 1:29,6 perces idővel. A súlydobásban Bodon Irina 9.10 mes eredményt ért el. Szépek a magas- és távugró eredmények is. A sportkollektíva vezetősége még nagyobb lendülettel kell folytassa munkáját Ez különösen Jakab Gyula és Vízvári Ernő elvtársakra vonatkozik, akik nem igen végzik el a reájuk háruló feladatokat. Csak akkor mondhatjuk, hogy üzemünkben virágzó a sportélet, ha minden egyes ifjú sportolni fog. SZABÓ OLGA levelező Két IMSZ-alapszervezet kultúrtevékenységéről A haladó kultúra elsajátítása fontos szervezeti feladat. Erre ösztönöz pártunk és benne találjuk az IMSZ szervezeti szabályzatában. Ha az IMSZ-tag „az idő hiányára” hivatkozik és nem teljesíti ezt a feladatot, ezt a kérdést tekintsék komoly hibának, különösen akkor, ha az IMSZ aktivistájáról van szó. Az Ifjúmunkás Szövetség káderei a kulturális színvonal emeléséért végzett munkájukban a szeretet és kitartás példáját mutassák az ifjúságnak. Ezt a mondatot az IMSZ KV VI. plenáris ülésén hozott határozatból idézzük. Az IMSZ-nek az ifjúság körében végzett kultúrmunkáról szóló határozata világosan megmutatta és megmutatja, hogy minden IMSZ- tagnak mi a feladata a kulturális nevelés terén. A határozat ugyanakkor konkrét feladatokat ró ezen a téren minden városi és falusi IMSZ-alapszervezetre. Nézzük meg most a határozat, szellemében, hogy a szamosújvári és a füzesi kollektív gazdaságban működő alapszervezet, tagjainak kulturális nevelése terén hogyan követte Központi Vezetőségünk iránymutatását, s miképpen teljesítette a kirótt feladatokat. Milyen eszközöket használt például a füzesi „Petőfi Sándor” kollektív gazdaságban működő IAOSZ-alapszervezet, tagjainak kulturális nevelése érdekében. Az alapszervezetnek 18 tagja van. Kicsi a létszám, de a tagok tevékenysége sokoldalú és első feladataik közt szerepel a kultúrmunka kiterjesztése is. Az elmúlt két hónap folyamán, különösen a könyvtár látogatására, egyfelvonásos színdarabok betanulására fektették a fősúlyt. Lássuk, hogyan történt ez a valóságban? Simon elvtárs, az IMSZ-alapszervezet könyvtárosa, komoly feladatának tekintette, hogy minél több ifjút ösztönözzön könyvolvasásra. A könyvtár azonban nemcsak az IMSZ-alapszervezeté, hanem a kollektív gazdaságé is és Simon elvtárs a kollektíva idősebb tagjai körében is felvilágosító munkát végzett. Erre a faliújságot is felhasználta. Cikket írt, amelyben megbírálta azokat, akik nem veszik komolyan a könyvtár látogatását, amely pedig a tagok kulturszínvonala emelésének egyik eszköze. Felvilágosító munkáját eredmény kísérte. Az elmúlt két hónap folyamán a kollektíva ifjú és idősebb tagjai 32 könyvet olvastak. Jó példával járt elől Simon elvtárs, aki egymaga öt, könyvet olvasott ki. Feladatát tehát, mint könyvtáros komolyan vette és a leghathatósabb meggyőző módszert követte: a személyes példamutatást. Simon elvtárs példáját mások is követték. Például Pap Lajos IMSZ-tag. Ezek az elvtársak úgy osztják be szabadidejüket, hogy abból legtöbb az olvasásra jusson. Ám Simon elvtárs más téren is eredményesen dolgozott. Az idősebbek körében elsősorban édesapját győzte meg arról, hogy az általános kultúrszínvonal emelése minden kollektív gazdasági tagnak fontos feladata. Édesapja e két hónap leforgása alatt három könyvet olvasott ki. A kollektív gazdaság ifjai, élükön az IMSZ- tagokkal, két hónap alatt három egyfelvonásos színdarabot is adtak elő. Mind a három színdarabnak komoly nevelőhatása volt és nagy sikert arattak. A füzesi kollektív gazdaságban működő IMSZ-alapszervezetnek a kulturális nevelés terén végzett eddigi munkája példaképül szolgál olyan alapszervezeteknek, mint például a szamosújvárinak, amelyek ezt a kérdést elhanyagolták: „Nem volt székházázunk”. Ezzel magyarázza a hibák okait Moldován elvtárs, a szamosújvári alapszervezet titkára. Könyvtáruk sincs, s a kulturcsoportot mindössze két héttel ezelőtt alakították meg. Miért hanyagolta el az IMSZ- alapszervezet vezetősége e fontos feladat megoldását? Miért nem rendezett be négy év alatt székházat és miért nem foglalkozott tagjainak, de legelsősorban a vezetőség tagjainak kulturális nevelésével? Mint a rajonszékhely alapszervezete, miért nem igyekezett jó példát mutatni a rajon többi alapszervezetének? Szem elől tévesztették azokat a feladatokat, amelyeket ezen a téren az IMSZ KV az alapszervezetekre rótt. Ezért a rajonbizottságot is nagy felelősség terheli. Nem ellenőrizte az alapszervezet tevékenységét (bár ott volt a közelében), nem irányította munkáját, s nem mutatott rá a hiányosságokra. A rajonbizottság sürgős feladata, hogy ezt a komoly mulasztást a legrövidebb időn belül kiküszöbölje. Elemezze ki az alapszervezet eddigi munkáját, újra dolgozzák fel szervezetünk KV-nek a kultúrmunkával kapcsolatos határozatát és konkrét intézkedésekre ösztönözze az alapszervezet új vezetőségét. Ezekkel az intézkedésekkel lényegesen változtatnak kulturális munkájukon. Minden alapszervezet maradéktalanul tartja szem előtt a határozat itt következő részét: „Az IMSZ-szervezetek fejtsenek ki élénk kultúrtevékenységet, hogy az ifjúságnak érthető távlatot nyújtsanak a világpolitikai kérdésekben, leleplezve a háborúra uszító angol-amerikai imperialisták visszataszító arcát és kiemelve a Szovjetunió vezette béketábor legyőzhetetlen erejét. A LEGSZEBB AJÁNDÉK Hazánkban rég a burzsoá-földesúri rend csak a burzsoá és földesúri csemeték, meg a módosabb nyárspolgárok, csemetéinek nevelésével törődött. Ki gondolt akkoriban arra, hogy a dolgozók gyermekei kezébe igazi meséskönyv, vagy valami érdekesebb játék kerüljön, amelyből tanulhat, okulhat a serdülő gyermek. A legtöbb gyermekmese arról szólt, hogy a szép királyleányt ellopta a hétfejű sárkány, s hetedhét országon át vitte. A királylány apja, a szakállas király, bánkódott. Az egyik szeme sírt, mert elrabolták a lányát, a másik nevetett, mert tudta, hogy vitéz lovagjai majd csak kiszabadítják. Azután úgy fonódott tovább a mese szála, hogyha düledező kunyhóban élő szegényember fia,— tarisznyájában hamuban sütött pogácsával — elindult szerencsét próbálni. Elhozza a királylányt, s a király neki ajándékozza fél országát és hozzáadja a lányát feleségül. Ezek a mesék arra nevelték a dolgozók gyermekeit, hogy kár az erőfeszítésért, mert hősöket csak majd valami szerencsés véletlen szülhet. S Így volt ez minden téren. A múlt társadalma minden eszközzel arra törekedett, hogy a gyermek a tőkés társadalom engedelmes eszköze legyen, aki az uralkodóosztály parancsainak maradéktalanul engedelmeskedik. A városok peremén, ahol düledező viskókban, öreg, sötét bérkaszárnyákban laktak a dolgozók, a gyermekek az utcán töltötték el szabadidejüket. Közülük nagyon kevés járt iskolába, s amikor hazatértek, a többi gyermekkel együtt parittyáztak, rongylabdával futballoztak, cipőkenőcs-skatulya fedeléből sebes vonatokat húztak, fadarabokból csónakokat, gőzösöket véstek ki, s ha egyszer, egyszer karóidra tettek szert, robbantástól visszhangzott a csendes utca. Egyszóval játékaikat maguk készítették el. Szánkót, fakorcsolyát is csináltak maguknak, s nyáron, ha nem volt pénzük csónakázásra, még csónakot is készítettek. Sokszor a ruhamosó teknő is megfelelt a célnak, hiszen úszott a víz tetején... Június elsején, a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából a párt és szervezetünk gondoskodása nyomán az aradi pionírok gyönyörű ajándékot kaptak: a pionírházat. De sok mindent talál itt az ember. Ezt a szép házat pártunk ajándékozta fiatal nemzedékünknek, s országszerte egyre több pionírházat kapnak a pionírok. A pionírházakban oktatják, szórakoztatják és nevelik őket. A pionírház kultúrközpont. Itt a pionír olyan foglalkozást választhat, amilyet akar, amire hajlama van. Itt bővíti az iskolában kapott ismereteit, s találkozhat a sztahanovistákkal, híres emberekkel, tanárokkal, költőkkel, írókkal, s közéletünk élenjáró embereivel. Az aradi pionirháznak harmincnégy szobája van. Mindegyikben egy-egy tanulmányi, vagy szakmai kört helyeztek el. Az első szóba a meseszoba. Valóban olyan a szoba díszítése, világítása és bútorzata, hogy még a felnőtt is szívesen meghallgatna egy szép mesét. A falakon a szép rajzok, festmények Puskin, Eminescu, Ispirescu, s más híres írók, költők, s mesemondók műveivel idézett ■nesejeleneteket ábrázolják. Az egyik rajz Puskin meséjét örökíti meg. Az öreg halász az aranyhalacskának elpanaszolja, hogyan bánik vele a vénasszony. Nagyon sok a szép és ötletes rajz. Valóban ebben a teremben gyönyörűség mesét hallgatni. Aztán következnek a többi szobák. A legszebb talán a Lenin-és Sztálin-szoba. Nagy terem ez. A hosszú asztalt bíborvörös vászon borítja. Köröskörül alacsony támlásszékek Az ember lépteinek zaját elfojtja a gyönyörű nagy perzsaszőnyeg. Az ablak felőli részen, a fal mellett sorakoznak nagy tanítóink mellszobrai. A terem homlokfalán Lenin és Sztálin elvtárs medalionba foglalt arcképe. A hosszú asztalon a Szovjetunió Kommunista (k) Pártjának harcáról beszámoló albumok fekszenek. Itt, ebben a teremben a pionírok megismerkednek Leninnek az emberiség boldogságáért kifejtett tevékenységével, továbbá Sztálin elvtárs hatalmas munkájával, példás életével. A pionírházban a következő körök működnek: egészségügyi-, nyomdaművészeti-, textil-, asztalos-, fizikai-, gépészeti-, lakatos-, elektrotechnikus-, zenekedvelő-, koreográfiaitermészettudományi és román nyelvkör. Az együttélő nemzetiségek nyelvköre, vitorlázó-, vegytan-, számtan-, történelem-, földrajz-, mestészek-, rajzkör és az úgynevezett „gyakorlott kezek” köre. Akármelyik Szobába tekint be az ember, azonnal megállapítja, hogy milyen nagy gondot fordítanak a gyermekekre. Hiszen a múltban dehogy is adtak a 9—10 éves gyermekek kezébe valami lombikot, vagy más törékeny dolgot. Hisz eltörheti , s esetleg megvágja magát. Most a vegytani körben az asztalokon lombikok, próbacsövek, s más műszerek sorakoznak. A szép üvegszekrényben vegyszerek láthatók. A falról Lomonoszov, Berzeliusz és Mendelejevo tekint le. Mintha a kémia elsajátítására ösztönöznék a kis vörösnyakkendősöket. A másik falon táblázat függ, amely megmagyarázza, hány munkaszakaszon megy át a kőolaj, amíg petróleum, benzin, kenőolaj, s más termék lesz belőle.A földrajzkör szobája is szép. Itt tájképeket látni, amelyek különböző hazai és külországi vidékeket ábrázolnak. Két-három földgömb is csillogtatja sima felületét. A földgömb segítségével a pionírok pillanatok alatt átszelik az óceánokat, megmásszák az óriási hegyeket, s leszállnak a mély völgyekbe. Gheorghe Gheorghiu-Déj elvtárs egyik mondását, szép kaligrafikus betűkkel, román és magyar nyelven jelszóként ragasztották fel a falra: „Meg kell tanítani az ifjakat arra, hogy megismerjék és megszeressék országjunk csodálatos szépségeit és kincseit”. A rajzkörben rajzasztalok és táblák sorakozni .A falon Repin, Grigorescu s más híres festők műveinek másolatai láthatók Lám, a kis műkedvelő rajzolóknak ilyen nagy mesterek alkotásait mutatják be. Kétségtelen, hogy ebben a környezetben az ügyes, szakavatott oktatók nem egy gyorskezű karikaturistát, rajzolót, vagy festőt fedeznek fel, akik itt szerzik meg alapismereteiket. De beszélni kell a koreográfiai körről is. Szép, világos, nagyobb teremben helyezték el a kört. Finom függönyök takarják az ablakokat, amelyek még az ember leheletétől is megmozdulnak. A falak mentén négy óriási tükör. Az egyik sarokban szép zongora. Amikor az ember lenyom egy billentyűt, kristálytiszta hang csendül meg. Az ember önkéntelenül is maga előtt látja a kis pionirlányokat, amint valami bonyolult tánc mozdulatait tanulják. Amikor egyik szobából a másikba lépsz, először is az a gondolat ötlik agyadba: miért nem lehetek én is pionír. Az ember visszagondol saját szürke gyermekkorára. Hol volt akkor pionírház, vagy efféle dolog? Ki tanította a dolgozók gyermekeit a balett táncmozdulataira? Ki volt Mendelejev, vagy miért szebbek Repin festményei, mint egy másik festőé? Akkoriban ki magyarázta el a rádió, vagy a villanymotor szerkezetét? Senki! Nehéz az aradi pionirház minden szobájáról beszélni, s mindent visszaadni, amit ott látott az ember. Ám mégse feledkezhetünk meg a gépészeti és lakatoskörről. A gépészeti kört meleg szeretettel rendezték be. Van itt vadonatúj esztergapad, gyalugép, fúrógép, köszörükő s minden más egytől-egyig mind ujjak. Az aradi „Victoria" gépgyár készítette a pioníroknak. A felszerelés a legkorszerűbb. A beindító kapcsolókat a falba építették Meg nyomsz egy gombot, felsír a villanymotor, s máris működésbe lép az esztergapad, vagy más gép. Jellemző, hogy a kört a technika legújabb követelményei szerint rendezték be. Bár hajtószíjat csak a villanymotor és a gép közt látunk, mégis védőberendezést készítettek A falakon a figyelmeztető táblák arra intik a kis dolgozókat, hogy rossz szerszámmal ne dolgozzanak. Akárcsak egy komoly műhelyben vagy gyárban A szomszéd szobában helyezték el a lakatoskört. Takaros kis munkapadok, rajtuk két sorban 16 satu A „Vörös Lobogó” gyárban készültek. Szép az aradi pionírok háza. Szabadidejüket is töltik el. Tanulnak, dolgoznak a részükre gyártott gépeken. Szórakoznak a szép nagy klubban, olvasnak a könyvtárban, s táncolnak, vigadnak. A pionírház felépítéséhez majdnem mindegyik aradi üzem, intézmény, munkás és ifjú dolgozó hozzájárult. Hiszen mindenkinek drága a gyermek. Mindenki arra törekszik, hogy a gyermek minél többet adhasson majd egyszer a társadalomnak. Ha majd megnőnek s elfoglalják helyüket a gyárban, az egyetemen, a laboratóriumokban, vagy más munkahelyeken, jobb gépeket terveznek majd, mint amelyeken most dolgoznak. Szebb festményeket alkotnak, jobb rádiókészüléket, s erősebb villanymotorokat készítenek. Jó geológusai, természetkutatói, laboránsai, fizikusai, számtantanárai, színészei, táncosai lesznek szeretett hazánknak. A lehetőségük meg van hozzá. Innen teszik meg az első lépést az élet felé, itt ismerik meg a fontos kérdéseket. Pártunk szeretettel övezi körül őket. Szervezetünk pedig, amelyre pártunk a pionírok nevelését bízza, feladatát maradéktalanul teljesíti. A pionírházból a kis pionírok mindennap új ismeretek tárházával térnek haza. Arra készülnek, hogy aktív békeharcosok és hasznos építői legyenek a szocializmusnak. —m —V. ★ A lakatoskört, a „Vörös Lobogó” üzem dolgozói rendezték be. A pionírok itt megismerkednek a kalapáccsal, a satupaddal, hidegvágóval , a többi szerszámmal. Munka közben a pionírok kalapácsütéseitől visszhangzik a terem. IFJÚMUNKÁS 1952. július 9—2. oldal „Azoknak foglalkozásuk...! Az IMSZ-alapszervezetek tevékenység nagy mértékben attól függ, hogyan dolgozik az IMSZ illetékes rajonvezetősége. Az ifjúság bizonyos irányú tevékenységét befolyásolja az, hogy a szóbanforgó kérdéssel kapcsolatosan milyen magatartást tanúsítanak a rajon aktivistái. Ha az aktivistát például a kultúrálét kérdései érdeklik, akkor a terepen ezzel a kérdéssel is aprólékosan foglalkozik és a kultúrmunka fellendítése terén igyekszik minél hathatósabb segítséget nyújtani az alapszervezetnek. Éppen ezért, minden egyes aktivistának sokoldalúan képzettnek kell lennie. Arra kell törekedjék, hogy minél több gyakorlati kérdéssel megismerkedjék, megszeresse azokat s ennek nyomán az alapszervezeteknek sokoldalú feladataik megoldásában minél hathatósabb segítséget nyújthasson. Szervezetünk aktivistáinak állandó jelszavuk kell legyen: „Tanulj, hogy taníthass/“ Akad azonban még egy-egy olyan aktivista is, aki szervezetünk nem mindegyik problémáját tartja fontosnak. Ezzel kapcsolatban most a Csíkszeredai rajon (Sztálin tartomány) egyik aktivistájáról, Márton Vilmos elvtársról beszélünk. Ez az elvtárs különös módon gondolkozik az ifjak kommunista nevelésének egyik agyfontosságú eszközéről, a GMA sportkomplexumról. Többek között, azzal dicsekszik, hogy neki sohasem lesz GMA jelvénye. Amikor pedig megkérded tőle, hogy miért, akkor szinte büszkén válaszolja: „Kiöregedtem én már az ugrálásból Г („Szegény öregember. Huszonhat nehéz esztendő nyomja a vállát"). Ha pedig megemlíted, hogy akadnak „néhányan", akik „csupán" tíz-húsz évvel idősebbek nála és mellükön mégis ott csillog a GMA-jelvény, akkor erre is talál választ. „Azoknak az a foglalkozása". Hát igen. Valóban egyre több azoknak a fiataloknak és idősebbeknek a száma, akik minden nap foglalkoznak a testneveléssel és a sporttal. Egyrészt tudják, hogy ez a kommunista nevelés egyik szerves része, másrészt érzik, testük napról-napra rugalmasodik, izmosabb lesz, sokkal könnyebben dolgoznak s egyre termelékenyebb a munkájuk. A GMA sportkomplexum biztosítja a testnevelés és sport állandó gyakorlását és éppen ezért a fiatalok és idősebbek felkarolják egyaránt. A GMA-jelvény megszerzése ifjúságunk hazafias kötelessége. A próbák letétele olyan tulajdonságokat fejleszt ki bennük amelyek nyomán egyre fokozottabb erővel vehetnek részt a szocialista társadalmi rendszer építésében és szükség esetén a felépítettek megvédésében. Dióhéjba foglalva „csupán" csak ezeket a dolgokat becsüli le Márton Vilmos elvtárs és kisebb mértékben a Csíkszeredai rajong többi aktivistája is. Őket egyszerűen nem érdekli a GMA-mozgalom, így természetesen nem is foglalkoznak ezzel. Még azt sem tudják, hogy hány ifjú vesz részt a GMA-mozgalomban. Ők igazán kevésbbé „hibásak” azért, hogy a rajon területén tartózkodó ifjak egy része belekapcsolódott a sportmozgalomba. Márton Vilmos elvtársnak, a rajonaktivának, Bogos elvtárssal, az első titkárral az élen, ez a magatartása elítélendő és összeegyeztethetetlen szervezetünk vonalával. Éppen ezért jó volna, ha észretérnének és számot vetnének azzal, hogy a rajon ifjúsága élén állanak és ezzel a magatartásukkal fékezik a rajon IMSZ-szervezeteinek és ifjúságának munkáját a testnevelés és sport terén. Ajánlatos, hogy vegyék elő a GMA sportkomplexum bevezetésével kapcsolatos pártos kormányhatározatot, valamint az IMSZ KV VI. plenáris ülésének a testnevelés és sport kérdésében hozott határozatát. Alaposan tanulmányozzák át és ennek szellemében lássanak hozzá súlyos hibájuk kiküszöböléséhez. O. S. Tizenkét nap Borszéken Népi demokratikus rendszerünk egyik legszebb megvalósítása — a dolgozók pihenésének biztosítása. Amikor eljön a nyár, a munkások ezrei felkeresik az Országos Szakszervezeti Tanács üdülőit és a többi nyaralóhelyeket. A marosvásárhelyi „Simó Géza" bútorgyár egyik ifjú élmunkása vagyok és így kerültem én is Borszékre. Barátságos fogadtatásban részesültünk és jó ebéd várt bennünket. Mindvégig kitűnő volt az ellátás. Közel kétezer munkás üdült itt, Borszéken. Gyönyörű szép villákban laktunk. A mély csendet kora reggel a madarak éneke törte meg. Az ózondús levegő, a fenyőerdő nagyon megnyerték tetszésemet. Ez az üdülőhely hires borvizéről. Én is ittam belőle s nagyon jónak találtam. Összesen kilenc forrás van. Megismerkedtem a nevezetes helyekkel is. A borszéki kultur- és sportbizottság kirándulásokat szervezett s bennünket, üdülő munkásokat elvezetett a Medvebarlanghoz, a Jégbarlanghoz, a Bagolyvárhoz s más helyekre. Az egyik vasárnap egy régeni kulturcsoport vendégszerepelt nálunk. Az előadáson több mint 1500 munkás vett részt. Szép volt. Borszéken két klub működik. Mindegyiknek van olvasó- vagy sakkozóterme. A fürdőben a dolgozók szénsavas fürdőket vesznek. Érdekes üzem a borviztöltő. Itt derék ifjúmunkáslányok dolgoznak, akik óránként kétezer üveget töltenek meg borvizzel. A borviz eljut az ország minden részébe. Tizenkétnapos szabadságomat szépen töltöttem el. Újult erővel, kipihenten tértem viszsza és nagyobb lendülettel fogtam hozzá a munkához, ötéves tervünk rámeső előirányzatának teljesítéséhez. Minden szabadságra induló ifjúmunkásnak jó és hasznos pihenést kívánok. Felfrissült erővel dolgozzanak szeretett hazánk, a Román Népköztársaság javára. Köszönöm pártunknak és kormányunknak hogy gondoskodik rólunk. Köszönöm a 12 napi szabadságot, amelyet hasznosan töltöttem el Borszéken. VOGEL BÉLA a marosvásárhelyi „Simó Géza” bútorgyár élmunkása Az ifjak tevékenyen részt vesznek a kulturmunka megerősítésében A szebeni nyomdaipari központ IMSZ-alapszervezetének bizottsága alaposan áttanulmányozta és magáévá tette az IMSZ KV VI. plenáris ülésének határozatát amely az ifjak kulturális nevelésének fontosságával és az ezzel kapcsolatos feladatokkal foglalkozik. Az üzem IMSZ-vezetősége kiértékelte az előttük álló feladatokat és végrehajtásuk érdekében szorosabbra fűzte együttműködését az üzemi bizottsággal. Az IMSZ-alapszervezet vezetőségének egyik legfontosabb feladata, hogy az ifjakat mind jobban az olvasás felé irányítsa és politikai, kulturális ismereteiket egyre inkább fejlessze. Halunga Gheorghe elvtárs, az üzem könyvtárosa, jelenleg 120 olvasót tart nyilván, köztük hatvannégy ifjút. A könyvtár kollektívájában kiváló munkát végez Raulea Mircea IMSZ-tag, akit érdemei,ért beválasztottak az üzem IMSZ-alapszervezetének vezetőségébe. Azóta Raulea elvtárs még jobban megszerette a könyvet. Szabadidejét a klubban tölti el és arra törekszik, hogy цъ ifjakkal megismertesse a könyvek jelentőségét és megszerettesse velük az olvasást. Az utóbbi időben tizennégy könyvet olvasott el. Tartalmukat a többi ifjúval is megismerteti. A könyvtár lelkes olvasója Popa Gheorghe és Paliska Elena IMSZ-tag is. Raulea elvtárs javaslatára az utóbbi időben számos könyvet olvastak, mint például a „Portalan út“-at, „Sztálingrád lövészárkaiban“, „Tavasz az Oderán“ és másokat. A klubban számos könyvet ismertetnek és ennek nyomán nagy mértékben növekedett az olvasó, ifjak száma. A hős koreai nép harcának második évfordulója alkalmából a klub vezetősége kiállítást rendezett. Könyveket, brosúrákat, fotomontázsokat állítottak ki, hogy az üzem ifjai közelebbről megismerjék a koreai hazafiak és kínai önkéntesek harcát. Ez alkalommal gyűlést rendeztek a klubban. Ismertették a koreai és kínai ifjak harcát, az amerikai imperialisták gyilkos banditái ellen. Az üzem IMSZ-alapszervezetének bizottsága továbbra is legfontosabb feladatának tekintse az ifjak politikai és kulturális ismereteinek nagymértékű gyarapítását. Az IMSZ-tag úgy válhat igazi harcossá, ha a szocializmus építésében használni tudja a tudomány fegyverét. A „Scânteia tineretului“ ezredik száma Július 9-én ünnepli a „Scânteia tineretului", az Ifjúmunkás Szövetség központi napilapja 1000-ik lapszámának megjelenését. Ez az ezer lapszám hazánkban a kizsákmányolok elleni küzdelemben, a szocializmus építéséért vívott csaták tüzében született. Elkísérte osztályharcos ifjúságunkat , minden harcában, minden munkájában, a pártunk által mutatott utón. Láttuk a „Scânteia tineretului"-t a békási vízerőmű ifjú építőinek kezében, a kollektív gazdaságok és iskolák ifjai hajoltak cikkei, képei, harcos anyagai fölé. Dolgozó ifjúságunk nagyon szerette és szereli központi lapját. Megérezte lapja minden mondatából, hogy ez az újság a Komszomolszkaja Pravdá nagyszerű nyomdokain halad és ez az újság folytatja a hősi KISZ-lapok harcát immár a szocializmus építéséért vívott harc feltételei között. A „Scânteia tineretului’’ ezer lapszáma pártvezette dolgozó ifjúságunk nagyszerű eredményeit tükrözi. Ezek a lapszámok a hibák kíméletlen ostorozói, a pártos, elvszerű bírálat lapszámai voltak. A „Scânteia tineretului" anyagai színvonalával, az újságírás formáinak változatos alkalmazásával — anyagainak szervező, agitatorikus és propagandisztikus erejével nagy győzelmeket ért el. A „Scânteia tineretului" minden lapszáma nagy fegyver volt ifjúságunk kommunista nevelésében. A harcban, posztunk vonalán haladva, a kollektív agitátor, kollektív propagandista és a kollektív szervező szerepét tölti be. Ez az ezer lapszám összenőtt dolgozó ifjúságunknak a szocializmus építésében elért győzelmeivel, csatáival. Fegyver, igazi fegyver, amely a nagy küzdelmekben nagyszerű segítőtársnak bizonyult. Hazánk egész dolgozó ifjúsága ünnepli lapja ezredik számának megjelenését. Forró szeretettel ünneplik a magyarajkú ifjak is központi lapjukat, amely a proletárnemzetköziségre való nevelés kipróbált harcosa. Ezredik száma megjelenése alkalmából az ,Ifjúmunkás” szerkesztősége forró elv-társi üdvözlettel köszönti a „Scânteia tineretului”-t és szerkesztőségét. Kívánjuk, hogy minden szava és minden mondata — mint eddig is — továbbra, is a béke harcos agitátora legyen. Haladjon tovább a győzelmes marxi-lenini után — és mint ahogy dolgozó ifjúságunk követi harcban, építésben a párt szavát — kövesse továbbra is sikerrel pártunk legélesebb fegyverének legnagyszerűbbjét — a Scânteia-t. A finnországi nyári olimpiász, a béke és testvériség megnyilvánulása Rövid idő választ el már az ünnepélyes pillanattól, amikor a nyári olimpiai játékok színhelyén, — Helsinkiben — felharsannak a versenyek kezdetét jelentő olimpiai kürtök. A sajtó már részletesen beszámolt arról, hogy június 25-én reggel 8 óra 36 perckor hagyományos külsőségek között az Olymposi-Zeustemplom romjainál meggyújtották az olimpiai lángot. A fáklyával, amelyről a lángot meggyújtották, stafétaváltó fut Athénig, onnan repülőgépen, bányászlámpában viszik tovább a lángot Münchenen, Düsseldorfon át Aalberg felé. Itt ismét fáklyát gyújtanak és azt evezősök, futók és motorkerékpárosok viszik Malmon, Stockholmon keresztül Helsinkibe. A Botteni-öböl csúcsánál az olimpiai lángot egy másik fáklya tüzével üdvözlik, amelyet Finnország legészakibb pontján, az éjféli nap sugarainak segítségével gyújtanak meg. Az olimpiai fáklya július 19-én 14 óra 28 perckor érkezik be a helsinki olimpia stadionba. „A finn sajtó — írja a „Szovjetszkij Sport” — nagy figyelemmel foglalkozik a küszöbön álló olimpiai ünnepségekkel. A demokratikus finn lapok nem egy ízben kifejtették, hogy az olimpiának a béke gondolatát ápoló jelentősége éppen olyan fontos, mint a sportbeli része". Kiemelték a finn lapok azt is, hogy „az idei olimpiai játékoknak, a békeharc, a barátság és a föld népeinek közös együttműködése jegyében kell lezajlaniok.” Az egyik haladó finn sportolócsoport tagjai — aktív békeharcosok, akiknek mellén ott csillognak az előző olimpiai játékok aranyérmei — felhívást intéztek valamennyi becsületes sportolóhoz. Arra kérték őket, hogy az olimpiai játékokat a béke jegyében tartsák meg. Hasonló felhívást tettek közzé a helsinki Jurius sportklub tagjai is. Mint ismeretes, az olimpiai játékok történetében először szerepelnek a Szovjetunió olimpiai válogatottjai. Ez a tény döntő fordulatot jelent abban az irányban, hogy az olimpia valóban a népek kölcsönös megbecsülésének, a haladásnak és a világ békéjért őrködő ifjúságnak legyen az ünnepe. A londoni 1948-as olimpia a Szovjetunió részvétele nélkül zajlott le. A Szovjetunió versenyzői a sport minden ágában bámulatos eredményeket értek és érnek el. Mindez azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió milyen gondot fordít a sportra. Részvétele hatalmas jelentőségű a sport fejlődésében. Megfelelő képviselettel jelennek meg aj olimpiai porondon a népi demokratikus országok versenyzői is, akik mindent elkövetnek, hogy felülmúlják eddigi eredményeiket- Arra törekednek, hogy olyan nemes küzdelem alakuljon ki, amilyent az olimpiai stadionok népe még sohasem látott. A népi demokratikus országok sportolói a londoni olimpián is bebizonyították tudásukat. Tanúságot tettek, hogy olyan ország sportmozgalma nevelte őket, ahol a sport a széles tömegeké ,a népé. Elég ezt annyival alátámasztani, hogy a londoni olimpián a népi demokráciák 16 olimpiai győzelmet arattak, ezenkívül 7 második és 14 harmadik helyezést szereztek. (A Román, a Bolgár és az Albán Népköztársaság sportolói nem vettek részt a londoni olimpián. Az idei nyári olimpiai játékokon résztveszünk mi is. A napokban tartották meg fővárosunkban Mihail Macavei elvtársnak, a Román Olimpiai Bizottság elnökének elnökletével a BOB gyűlését. A Román Olimpiai Bizottság az olimpiai részvétel kérdésének megvitatása után elhatározta, hogy 240 sportolóból álló együttest küld Helsinkibe, amely már el is utazott és amely hazánk színeit a következő sportágakban képviseli: atlétika, torna, úszás, vízilabda, céllövészet, labdarúgás, kosárlabda, ökölvívás, birkózás, súlyemelés, kerékpározás, lovaglás, vívás és egyes vízi sportokban. Versenyzőink céltudatos készülődése, lelkesedése újra bebizonyítja, hogy a szovjet atlétákkal az élen, a hatalmas béketábor minden sportolójával együtt hitet tesznek a béke ügye mellett. MI LEGYEK? Tanulók Százai hagyják el a középfokú iskolák padjait s pályaválasztási problémákon gondolkoznak. Sokan közülük még a tanév folyamán eldöntötték, hogy milyen szakra iratkozzanak be. Mások viszont csak most formálják ki tervüket, hogy milyen egyetemen folytassák tanulmányaikat, mit tegyenek, hogy minél hasznosabb emberei legyenek népköztársaságunknak. A választás ma már nem nehéz dolog. A diákok ma anyanyelvükön tanulhatnak és életüket ma nem nehezítik anyagi gondok. Néhány diák levelét közöljük, akik már eldöntötték, hogy milyen pályát választanak. ★ Hazánk minden dolgozója a szocializmus építése érdekében tanul és dolgozik. Mindenki tehetségéhez és képességéhez mérten a legmegfelelőbb pályát választja és arra törekszik, hogy hasznos tagja legyen társadalmunknak. Én matematika-fizika tanár akarok lenni. Az a célom, hogy matematika-fizika tanulmányaim befejezése után olyan embereket nevelhessek, akik mint építészmérnökök, vagy más mérnökök, szintén hasznos építői lesznek majd szocialista hazánknak. MÁTÉ EMESE ★ Ismerem hazám ötéves tervét és sokat olvastam a tízéves villamosítási tervről. Tudom, hogy a szocializmus felépítésének aránya a nehézipar, s ugyanakkor pedig fontos szerepe van a könnyűipar egyes ágainak fejlesztésében is. A vegyészeti munkának is fontos a szerepe. A szocializmus építésének mai szakaszában egyre több olyan szakemberre van szükségünk, aki ért ehhez a munkához. Elhatároztam, hogy én is ezt a pályát választom. Nagyon szeretem a vegytant és minden lendületemmel igyekszem minél hamarabb elsajátítani ezt a szakmát. Így akarom szolgálni igaz ügyünket. CSEREI ANNA ★ Az iskolában különösen két tantárgyét szereztem meg: a földrajzot és a természetrajzot. E kettő között nehéz volt a választás, végül is a természetrajz mellett döntöttem és természetrajz-biológián folytatom tanulmányaimat. Azt szeretném, hogy a szükséges ismeretek elsajátítása után fontos altalaj kincsek feltárásában segíthessék, amelyek értékesek hazám szocialista felépítésében. Már most hozzákezdek a szovjet biológusok munkáinak tanulmányozásához, hogy megkönnyíthessem az iskolai anyag elsajátítását. Gyarapítom ismereteimet, hogy a szovjet módszerek segítségével a gyakorlatban is majd jó munkát végezhessek. DAVID VILMA