Ifjúsági Magazin, 1971 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-01 / 1. szám
BAJTALÁÉK A Bajtala-trió 1964-ben tűnt fel egy amatőr zenekari fesztiválon, és máig is az egyik legnépszerűbb együttesünk. Az elmúlt hat évben cserélődtek a tagok, de zenei elképzeléseik változatlanok. Jazzelemekkel átszőtt pop-zenét játszanak, amelyet soul-zenének is nevezhetünk. Természetesen ők is keresik az újabb és újabb megoldásokat, a műsorukon szereplő dalok ma már ritmikailag differenciáltabbak, fegyelmezettebbek, ugyanakkor az improvizálástól sem félnek. Elsősorban Ray Charles és Little Richard, a mai modern soul-muzsika úttörői a kedvenceik, az újabbak közül pedig Stevie Winwoodot, a Blood Sweat and Tears és a Chicago együttest kedvelik. Bartala Jánossal, a trió alapítójával és zeneszerzőjével beszélgettünk. Arra kértük, mutassa be együttesének tagjait. Lakatos Béla kitűnő basszusgitáros, virtuóz, amellett jól énekel. Csáki Béla, a dobos pedig olyan stabil és precíz, hogy a legbonyolultabb improvizációs részekben is biztosan lehet számítani rá. Kitűnő dolog velük muzsikálni. — Kikből áll az együttes közönsége, van-e „rajongótábora”? — Nekünk is van törzsközönségünk. Vannak, akik évek óta mindenhová eljönnek, bárhol is lépünk fel. Legtöbben az egyetemista fiatalok közül hallanak bennünket, mivel szombat esténként az Eötvös klubban játszunk. Ezenkívül — ez már hagyomány — évente kétszer „fix haknink” van Miskolcon, ahol a gólyabálon és a tavaszi „Valéta”-bálokon játszunk. A rádióban van néhány felvételünk, ezeket időnként játsszák is különböző műsorokban, de lemezről — egyelőre — csak álmodozunk. — Elégedett vagy repertoárotokkal, gondolod, számaitok valóban lemezre „érettek”? — Nem írtam sokat, de úgy érzem, ezek jó számok. Körülbelül húsz dalunk gyűlt össze, amelyekből nem egy sláger lehetne, a Cigánylány című szám hat éve minden koncert fa rontja. Úgy érzem, hogy a számok zeneileg is jók, a szövegek — egy részüket S. Nagy István írta — pedig őszinték. Nagyon szeretnénk ennyi esztendei munka után végre egy saját lemezt. Szorgalmas együttes a Bajtala-trió. Nemcsak kétórás koncerteket, de sokszor hajnalba nyúló órás muzsikálást is vállalnak. Gazdag repertoárjukban a saját számokon kívül remekül megoldott feldolgozásokat, a soul-muzsikának kitűnően előadott „gyöngyszemeit” találhatjuk. Velük együtt várjuk első lemezüket. 34 na ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEK LENKE HEGEDŐS LÁSZLÓ SZERVÁNSZKY ATTILA BEATRICE Novemberi számunkban előjegyeztük Krasznay Klári gyöngyösi és Pápai Zsuzsa budapesti olvasónk kérését, hogy mutassuk be a Beatrice-együttest. íme! Röviden néhány szó eddigi pályafutásukról: 1970. február: Medikusbál a Gellért Szállóban, majd a Kisstadion következik, ahol az Angyalok és ördögök című műsorban szerepelnek szép sikerrel. Ezt követi tv-szereplésük a Hallóban, májusban már első lemezük is kapható. A négy fiatal lány tehát derekasan megállja a helyét a fiúk között. A zenélés mellett mindannyian tanulnak vagy dolgoznak. Csuka Mónika szólógitáros (zenekarvezető) a Radnóti Gimnázium IV. osztályos tanulója, testvére Mária, dobos, civilben laboráns. Hobbyja a zeneszerzés. Egyébként ő az együttes háziszerzője. Első lemezük dalát is ő írta Adamis Anna szövegére. Hamar Krisztina baszszusgitáros és Nagy Katalin orgonista a Teleki Blanka gimnázium tanulói. Műsorukban az ún. ,, slágerszámok” dominálnak, de azért szeretik az underground muzsikát is. Példaképeik közé tartozik a Led Zeppelin, Aretha Franklin, Deep Purple és természetesen a Beatles-együttes. Mint minden zenekar, szeretnének ők is egyéni, csak rájuk jellemző stílust kialakítani, és minél több saját számot műsorukra tűzni. — A biztató kezdet után milyen terveitek vannak? — kérdezem az együttes vezetőjét. — Minél többet játszani minél több helyen ! Nagy problémánk, hogy nincs megfelelő felszerelésünk. Eddig kölcsön erősítőkkel játszottunk — és hogy erre a jövőben ne legyen szükség — szeretnénk egy olyan üzemet vagy vállalatot találni, amely patronálna bennünket. Bízunk benne, hogy az együttes gondjai mielőbb megoldódnak, és jövőre még sok-sok „Beatrice-sikerről” hallhatunk.