Igaz Szó, 1969. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
zással tölti, mintha tudta volna előre, hogy azután szusszanni sem lesz ideje, a történelem fontos feladatokat bíz majd reá. „Megnézem a tengert, melyet annyira óhajtok már látni, mert hisz az rokona szívemnek: mély és viharos.“ Föl akarja keresni Shakespeare, Shelley és Byron hazáját és Béranger Franciaországát. Micsoda kár, hogy mindebből nem lett semmi. „A terv nagysága a lélek nagyságának mértéke, ez önmagáé — mondja majd neki később Bem tábornok, egy beszélgetésükben, a legelső és egyben legtökéletesebb magyar interjúban —, a kivitel már kettejöké: övé s a szerencséé“. ★ Költőn vagyunk tehát — végre. De előbb még történik valami. Költőt meg kell kapni a jóbarát gróf Teleki Sándortól. „Két dolgot nem hallottam Petőfitől soha: kérni valamit és panaszkodni valamiről“ — jegyezte föl kecskeméti éveikből Jókai Mór. Most — csodák csodája — mégis kér valamit. ★ Ugyancsak Jókai Mór (valószínűleg Teleki Sándor elbeszélése nyomán, akit harminc évvel a költői örök napok után keresett föl Jókai) írja le a jelenetet: „Estenden mégis csak előadta a baját Teleki Sándornak: — Valamit szeretnék tőled kérni, de az igen nagy dolog. — Ami emberileg lehető, teljesítem. — Én házasodom. Nőmet nem tudom hová vinni. Utazásra pénzünk nincs; engedd meg, hogy mézes heteinket itt töltthessük Költőn. — A legnagyobb örömmel. — Még ez nem minden. Tovább is megy a kívánságom. Arra kérlek, hogy az alatt te tűnjel a házadtól, hadd legyünk mi itt egyedül. — Az is meglesz. — Még többet is kérek. Küldj el ettől a háztól minden cselédet, hogy ne maradjon itt velünk egy élő lélek se. — A Pila Anikót is? — Azt legelébb!“ ★ Ki legyen ez a Pila Anikó? Állítólag Petőfi szerelme volt, házassága előtt, amolyan futó viszony a valószínűleg szép költői cigánylánynyal. De félek rajta, fele kitalálás — mivel Jókai emlékezik meg róla. Ugyanis a romantikának mindig kellett a mutatós ellentét. Az özvegyi fátyolt eldobó Júliával szemben a valahonnan elővett régi szerető, aki — állítólag — minden évben fölkereste a segesvári csatateret. Jókai beszélt Pila Anikóval, meg is ajándékozta, ennek ellenére a történetet fenntartással kell fogadni. Talán csak annyi igaz az egészből, hogy amikor szegény jóemlékű Pila Anikót valami szabálytalanságon érték. Teleki Sándor nyomban beüzent a rendőrkapitánynak: ,,A Petőfié volt“, mire szabadon engedték. ★ Fontosabb, sőt érdekesebb, amit Jókai Mór annyi Petőfi-vers házigazdájáról, gróf Teleki Sándorról, följegyzett.