Ikarus, 1972 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1972-12-07 / 25. szám
A vidékről bejárókról Alkalmazni kell a rétegpolitikát A végrehajtó bizottság november 23-án a vidékről bejáró dolgozók érdekében végzett, tudatformáló, politikai nevelőmunkáról tárgyalt. Szükségessé vált e téma megvitatása, mert a vállalati létszámhoz viszonyítva jelentős arányt képviselnek a vidékről bejárók. (A törzsgyárban ez a létszámnak több, mint egynegyede.) Az agitációs és propaganda bizottság keretében működő bizottság, mely e témát megvizsgálta és feldolgozta, számos érdekes és fontos megállapítást tett. Az írásban előterjesztett anyagot a végrehajtó bizottság megvitata. A vidékről bejáró dolgozókat ma már másként ítélik meg, mint három-négy évvel ezelőtt. Akkor általános volt az elítélés és a bizalmatlanság. Ma már különbséget tesznek az üzemekben a gazdasági vezetők és a munkások is, elismerik, hogy vannak akik teljes mértékben beilleszkedtek, megbízható munkát végeznek, sőt nem egy közülük már a törzsgárda tagja. Mások azonban még mindig „toborzottnak” számítanak, nem megállapodottak. A toborzottakról is megállapítható azonban az, hogy többségük igyekszik a gyári kötöttségeket megszokni, és közöttük is jó képességű emberek vannak. A munkabizottság által előterjesztett írásos anyag megállapítja: a vidékről bejárók társadalmi tevékenységbe való bevonása nehézkes. A munkaverseny valamilyen formájában azonban minden területen bekapcsolódhatnak. Közülük sokan brigádtagok is. Az üzemi demokrácia fórumai közül elsősorban a termelési tanácskozásokon vesznek részt, továbbá szakszervezeti gyűléseken. Annak vizsgálatakor, hogy milyenek a feltételek a politikai nevelőmunkához — megállították —, hogy a gazdasági vezetők ilyen tevékenysége javult az utóbbi időben és ez nemcsak a pestiekkel, hanem a vidékiekkel kapcsolatban is megállapítható. A tömegszervezetek és a pártszervezetek nem tettek a politikai nevelőmunkában sem különbséget, pedig ebben célszerű lett volna, külön kellett volna e réteggel foglalkozni, hiszen általában politikailag és szakmailag elmaradottabbak. Sajnos nem fordítottak gondot ezekre a sajátos feladatokra. Törekedni kellett volna pedig a vidéki életformából adódó életszemlélet megváltoztatására, átnevelésére. Nem vonták be őket szervezett politikai oktatásba sem. (Az idén a szakszervezet e téren jelentősen előrelépett, a vidéki dolgozóknak is szervezett oktatást.) A neveléshez hozzá tartoznak azok az üzemi fórumok, amelyeken keresztül a vidékiek is bekapcsolódhatnak a vállalat társadalmi tevékenységébe. Ezeket nem mindig használták fel megfelelően. (A szocialista brigádmozgalom!) Sajátosságuknál — utazás kötöttsége miatt — a tanulási lehetőségek is korlátozottak. Az utazási időt nem használják ki, az azonos autóbusszal járó dolgozók közös megmozdulásokon még nem vettek részt. A vidékről bejárók világlátását és szemléletmódját lényegében még ma is a következő tényezők határozzák meg. Így mindenekelőtt a családnak van döntő szerepe a véleményformálásban. A vidéki társadalmi környezet viszonylagosan egynemű. A falusi közvélemény is többékevésbé azonos vélemény alkotásra ösztönöz. A vidéken élő emberek társadalmi alkalmazkodóképessége alacsonyabb fokú. Az élettempó általában lassúbb és a kultúra színvonala egészbe véve alacsonyabb, mint a városi. Rendkívüli mód befolyásolja a dolgozókat a kétlakiság. E tényezőket vizsgálva a végrehajtó bizottság megállapította, hogy rendkívül bonyolult és sokrétű feladatról van szó, amikor politikai nevelőmunkát kívánnak köztük végezni. A munkabizottság javaslatokat készített a gazdasági vezetők, a pártszervezet, a KISZ-szervezet és a szakszervezet számára. A gazdasági vezetőknek elő kell segíteni a vállalathoz való kötődést. Javítaniuk kell a vezető és a beosztott viszonyán. El kell érni, hogy bízzanak a vezetőkben és ők adjanak lehetőség szerint a bejáró dolgozóknak megfelelő megbízatásokat. Követeljék azonban meg egyformán a munkafegyelmet. Törődjenek azzal, hogy a vidékről bejárók is részt vegyenek a munkaversenyben, a brigádok munkájában. Különösen figyeljék az új belépő dolgozók beilleszkedését és azt lehetőség szerint segítsék is. Ösztönözzék a bejárókat szakmai tanulásra és a jó munkára. A pártszervezetekben előtérbe kell helyezni a rétegek helyzetének vizsgálatát. Foglalkozniok kell a tudatformálás elvi irányításával, határozzák meg a feladatokat a terület gazdasági és társadalmi szervezeteinek e témakörben és a végrehajtást ellenőrizzék. Adjanak a vidékről bejáró párttagoknak olyan pártmun- Y^OOOOOOOOOOOO^OOOOOHOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOg Megállapították az ötéves kát, amelyet maguk körében elvégezhetnek. Az Ikarus új- O ság cikksorozatban foglalkozzon a vidékről bejáró dolgoózók helyzetével és segítse elő is a hibás szemléletek felszámo- p lását. , 2 A végrehajtó bizottság vitá- ga után a pártbizottság titkára ,s Pósa György összefoglalta a tanulságokat: eszerint fontos a vidékről bejárókkal való foglalkozás, s alkalmazni kell a rétegpolitikát. Előrehaladás g e témakörben akkor biztosítp tott, ha ismerjük a vidékről g bejárókat, és a vállalati fele g adatok szolgálatába úgy tud-ójuk őket állítani, hogy értsék g is amit csinálnak. Ehhez keresni kell a megfelelő módszereket. Szükség van e kérdésben a társadalmi és gazdasági szervek összefogására. " A művezetők tanácskoztak Az értekezletről bővebben beszámolunk a 4. oldalon. Jobbra az elnökség. Alul: a résztvevők egy része. % A Központi Bizottság állásfoglalása szerint AZONOS MUNKÁÉRT — AZONOS BÉREKET A vszb november 24-én, Balla Sándor bérfelelős előterjesztése alapján megtárgyalta a szakszervezeti bizottság 1972. évi bér- és jövedelempolitikáját, melyet az MSZMP X. kongresszusa határozatainak szellemében alakítottak ki. A hattagú bérbizottság felelősségteljes és nagy munkát végzett ebben az évben. Részt vettek az anyagi ösztönzési terv előkészítésében, a rétegpolitikai intézkedések és a kollektív szerződés kidolgozásában. De ez csak a munka egyik része volt. Állandóan ellenőrizték a gazdasági vezetéssel közösen kidolgozott elvek végrehajtását is. Szinte a legjelentősebbnek nevezhető az önálló gazdálkodás bevezetése. Egyrészt ennek köszönhető, hogy a termelési terv túlteljesítése mellett az I—III. negyedévben jelentősen csökkent a túlórák száma. Hő az átladpressz Ez évre 28 853 forint évi átlagbért terveztek, ami 5,6 százalékkal több, mint a tavalyi. Ezzel szemben az MTD• III. negyedévben az átlagkereset Budapesten 5,2, Pusztavámon 0,9, Székesfehérváron 8 százalékkal nőtt. Felmerül a kérdés, helyes-e a 8 százalékos növekedés Fehérváron? Igen, helyes. Ugyanis számszerűen tavaly ugyanebben az időszakban a vállalati átlagkereset 20 201, Fehérváron 18 798 forint volt. Egy szintre kell emelni az azonos munkát, azonos hozzáértéssel végző dolgozók bérét. S hogyan lehetséges, hogy Fehérváron nem adtak jutalmat november 7-re, mégis olyan magas a bérnövekedés? Valóban nem kaptak jutalmat, mert a rendelkezésükre álló bértömeget a túlórák emésztették fel. Az önálló gazdálkodás a negatív jelenségekre is érzékenyebben reagál. kell Gazd’á'koc?ra! Létrehozták az oszb-k mellett működő bérbizottságokat is, bár még nem töltik be az önálló gazdálkodás területén várható feladatot, a közeljövőben nagyobb mértékben számíthatunk rájuk. A fehérváriak például az év eleje óta nem tudják elérni, hogy ne változtassák a hagyományokkal rendelkező, de helytelen bérformát, amelyet május 1-vel a vállalati kollektív szerződésben módosítottunk. Hiányosság, hogy a vszb bérbizottságban nem vesz részt még a székesfehérvári bérfelelős rendszeresen. Nagy Gábor gazdasági igazgató abban látta az új bérforma legnagyobb előnyét, hogy szinte ,,megszűnt az évek óta kielégíthetetlen létszámhiány". A tervcímzettek arra törekednek, hogy a szükséges létszámmal és lehetőleg túlóra nélkül oldják meg feladataikat. A bérbizottság szerint az alkalmazotti területeken is kívánatos lenne hasonló bérgazdálkodás bevezetése. A rétegpolitikai intézkedések között a nők és az ifjúság helyzetének vizsgálata, bérezésük javítása volt az egyik központi téma, törzsgárda tagsággal rendelkező nők bérminimumát, emelték a kezdő szakmunkások órabérét. Vizsgáztatás alapján állapították meg a gyors- és gépírónők fizetését. Az első vizsga előtt két nappal értesítették az érdekelteket, így csak 80 százalékuk jelent meg. Később tisztázták a félreértéseket, s mindenki (Folytatás a 2 oldalon) •• •• •••/ JDőszofutus A Szovjetunió kereskedelmi képviselete a Magyar Népköztársaságban, őszinte köszönetet mond önnek és az Ikarus gyár egész közösségének a szovjet rendeltetésű autóbuszok gyártása és leszállítása érdekében 1972 harmadik negyedében és október hónapban végzett pontos munkájukért. Továbbá azért is, hogy eleget tett az „AUTÓEXPORT” Külkereskedelmi Vállalat kérésének és segítséget nyújtott felajánlások teljesítéséhez, amelyeket a Szovjetunió megalakulásának tiszteletére indított versenyben dolgozóink együttesen vállaltak. Engedje meg, hogy önnek, Toldi elvtárs és az Ikarus gyár egész közösségének további sikereket kívánjunk munkájukhoz. És reméljük, hogy gyáruk dolgozói továbbra is becsülettel teljesítik az 1972. évi szerződésileg a Szovjetuniónak való szállításra vállalt kötelezettségeiket. Tisztelettel- D. Sevcsenkó, a SZU kér. képviselője a MNK-ban Q a SZU kér. képviselője a MNK-ban Q COOOOOCOOOOCOCOCOOOOCOOOOOOOOCOCCOCOCOCOCCOOCJ Most bíztató a helyzet Az év utolsó hónapjának elején a termelés helyzetéről, várható eredményeinkről érdeklődve felkerestük a vállalati termelési központt, ahol az alábbi tájékoztast kaptuk: Vállalati szinten az éves termelési tervünk 6800 autóbusz. Budapesten, a sorozatgyártás tervezett darabszára 4100. November 30-ig 393 autóbuszt gyártott. A jázalék tehát 187. Mivel d decemberi program szerint 30 autóbuszt készítünk, a várható túlteljesítés 170 kocsi. Ebből 150-et a Szovjetunónak adunk át előszállításként, 20 autóbusszal a BKV gondjait enyhítjük, így összesen 50-re emelkedik a főváros közlekedésének seal' - jére túlszállítással átad*,' t buszok száma. Az egyedi gyáregység ez évre tervezett 100 autóbuszából 56-ot gyártott le. Év végéig a tervtől minteeyi 15 darabos lemaradás várhat. A gyáregység lemarac’'* .t rendelés-ellátottsági problémák okozzák. Székesfehérváron az éves terv 2600 autóbusz. November végéig 2435 kocsi készült el. Előreláthatóan a fehérvári gyár teljesíteni fogja ez év végéig tervét. Az 1972. évi pótalkatrész gyártási és szállítási kötelezettségét a budapesti gyár specifikusan és összességében is november 27-re, fölajánlásának megfelelően, teljesítette. ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS Az MSZMP XVI. kerületi Bizottsága a kerületi tanáccsal és tömegszervezetekkl közösen december 18-án, Az Ikarus Művelődési Központ nagytermében ünnepi keretek között emlékezik meg a szovjet állam megalakulásának 50. évfordulójáról. Taggyűlések Pártalapszervezeteink a novemberi taggyűléseiken megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i kibővített ülésén, a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos állásfoglalását. Felhívás a KISZ-védnökséghez Második szakaszához érkezett a közúti járműprogram megvalósítása. Ebben a szakaszban a járműprogram felett vállalt KISZ-védnökség sikere érdekében a védnökség szervező bizottsága felhívással fordult a résztvevő vállalatok — köztük az Ikarus — KISZ-szervezetéhez. A felhívás célja, hogy a politikai, nevelő munkán túl, a fiatal műszakiak, közgazdászok körében kialakult termelést segítő mozgalmak magasabb szintre emelését segítse. Az eddig is számos gyakorlati megoldást tartalmazó pályázati rendszert kívánják ilyen módon folytatni és kiegészíteni. A pályázat szervező és öszszehangoló tevékenységével megbízott AUTOKAT KISZ- szervezet a vállalati versenyek szervezésének segítésére az alábbi három témakörben útmutatót juttatott el a védnökségben résztvevő KISZ- szervezetekhez: 1. A vállalati FMKT mozgalom és a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus és Közgazdász címért folyó verseny szervezésének szempontjai. 2. Az autóipari szakdolgozatok pályázatának lebonyolítási rendszere. 3. Az Autóipari Kutató Intézet által fontosnak ítélt közúti járműipari témák jegyzéke és konzultációs lehetőségek. Felmérés a fluktuációról A munkaügyi főosztály pszichológiai csoportja vizsgálta és elemezte a fluktuáció alakulását a vállalat budapesti telephelyén 1972. első félévében. Ebben az időszakban 742 volt a kilépők száma A statisztikai adatok alapján kimutatták, hogy a munkahelyváltoztatók 57,7 százaléka 25 éven aluli. A személyes beszélgetések tapasztalata szerint a kilépések okai között fő helyen a beilleszkedési nehézségek és a kereseti lehetőséggel való elégedetlenség szerepel. A kilépő nők és férfiak arányának alakulása hasonló 1971 első félévéhez. A kilépők többségét férfiak teszik ki. Ennek ellenére a kilépő nők aránya fokozatosan emelkedik. A pszichológiai csoport ezért most felmérést végez a vállalatnál dolgozó nők helyzetéről. A kilépések általában minden állománycsoportban csökkennek, 1971 első félévéhez képest. Még mindig magas. 31,5 százalék a kilépő szakmunkások aránya Az egy éven belül kilépők száma több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Aránylag magas, 9,1 százalék a 3—5 éves munkaviszony után kilépők aránya — állapítja meg a felmérés.