Iparrégészeti és archeometriai tájékoztató 11-13. (1995)

1995-11-00

XI-XIII ÉVFOLYAM 4 Az archaeobotanika jelentősége és jelenlegi helyzete. Nemzetközi kapcsolatok: - Tagja lettem az European Association of Archaeologists szervezetnek. - A British Association for Central and Eastern Europe támogatásával 1994. július 10-17 között részt vettem Londonban, a Régészeti Intézetben tartott "Identification of Fibres" c. tanfolyamon. - Oktatás: - Régészeti növénytan tárgyat oktattam a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola régész-technikus szakán. - Az ELTE régész hallgatóknak "Képelemzési vizsgálatok a régészetben" címmel bemutató előadást tartottam. Ismeretterjesztés: Részt vettem a Százhalombattán létrehozandó szabadtéri vaskori múzeum tervének elkészítésében. - Közreműködtem a North Carolina State University Balaton melléki kulturális antropológiai felmérésén.­­ Két TV felvétel (Dimenzió) és egy rádió felvétel (Mindennapi tudomány) készült velem. Gyulai Ferenc archaeobotanikus, MTA Régészeti Intézete Budapest ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATOK A VÖRS-PAPKERT LELŐHELYEN FELTÁRT TEMETŐK ANYAGÁN Vörs községtől nyugatra, a Papkert nevű határrészen a Kis-Balaton elárárasztását megelőző leletmentési program keretében 1983-óta folytatunk régészeti feltárást. Itt került elő az a 8/9. század fordulójától a 10. század végéig folyamatosan használt temető, melynek teljes feltárása és komplex feldolgozása reményeink szerint hozzájárulhat az avar kori lakosság 9 -(10.) századi továbbélése és az Árpádkon magyarság etnogenezise problémáinak tisztázásához. A lelőhelyen előforduló egyéb régészeti korszakok közül szintén fontos adatokat kaphatunk a bronzkori urnamezős kultúra és a mészbetétes edények népe kultúrájának ezen a területen eddig még nem kutatott jelenségeinek, kulturális összefüggéseinek meghatározásához. Jelentős a már 5 házzal képviselt kelta település kutatása is. Az egy rétegű, koraközépkori temetőben eddig 716 csontvázas sírt tártak fel, (ebből kb. 10-15 a bronzkori, kisapostagi kultúrához tartozó csontváz). A bronzkori hamvasztásos temetkezések száma közel 140. Az OTKA által támogatott kutatás keretében kémiai­­szerológiai­, történeti antropológiai vizs­gálatokat, palinológiai mintavételeket, kerámia- és fémanalíziseket, archaeozoológiai értékeléseket végeztünk el. Ennek során a mintegy 400 csontvázmaradványon elvégzett szerológiai vizsgálatokkal (nem, életkor, vércsoport, kollagéntípus, dekompozíciós index meghatározása és ezek matematikai statisztikai elemzése eredményeként) sikerült a csontvázas temetkezések között bizonyos belső időrendet és szerogenetikai kapcso­latokat megállapítanunk. Ezek a szerológiai kronológiai egységek fedik a régészeti leletanyag alapján kialakítható csoportokat, a kialakuló, genetikailag nagy valószínűséggel összetartozó egységek pedig különböző régészeti leletanyaggal rendelkező temet­kezéseket sorolnak egy "család-struktúrába". A kutatás folyamán a tématervnek megfelelően a lelőhely feltárásával párhu­zamosan már több előadást tartottunk hazai és nemzetközi konferenciákon, a kutatásközi részeredményekről az alábbi publikációink jelentek meg: Takács I.: Lószerszám okozta elváltozások népvándorlás kori és honfoglalás kori csontvázakon (MFMÉ 1991, 256-276 ); Szentpéter J : Későavarkori lovas temetkezések Vörsön (MFME 1991, 265- 276); Költő L.-Lengyel I.-Pap I.-Szentpéteri­­ Etnikumok, régészeti kultúrák a kora középkori Pannóniában. Egy Somogy megyei régészeti ásatás előzetes eredményei - Vörs. (Jam. XXX-XXXII, 1992, 283-307.); 1995. NOVEMBER

Next