Ipargazdaság, 1996 (48. évfolyam, 3-12. szám)
1996-03-01 / 3-4. szám
Technológia-előrejelzés, versenyképességünk javítására hatást. Másrészt azok a termelési ágak kapnak állami segítséget, amelyekben magas az állandó költségek aránya, s már csak ezért is nehézkesen, késedelmesen alkalmazkodnak a piaci változásokhoz. Ilyenek például a bányászat, a hajógyártás, az acélipar. Technológia-előrejelzés/tervezés A hosszabb (10-20 éves) távú előrejelzés és tervezés az említettek mellett azért is került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe, mivel megváltoztak a kutatás és technológiafejlesztés belső és külső feltételei. Ami a belső feltételeket illeti: a K+F tevékenység magasabb technikai színvonalon történik, nagyobb mértékben használnak modern, költséges berendezéseket, az áttörést hozó fejlesztési eredményeket már többnyire csak nagyobb egységek, csoportok vagy intézetek szintjén lehet elérni, és valószínű a tudomány és technológia „belső fejlődése" is gyorsult. A kutatás-fejlesztés külső feltételeit illetően új kihívásoknak, társadalmi elvárásoknak kell megfelelni. Erős az igény arra, hogy aki a fejlesztésre a pénzt adja, az értéket is akar a pénzéért kapni. A korábbinál nagyobb mértékben igényel a közvélemény betekintést a kutatási és technológiai fejlesztési folyamatokba, mindenekelőtt azok társadalmi és környezeti hatásait vizsgálva (erre szolgálnak az ún. technológia-hatáselemző /technology assessment/ vizsgálatok, amelyek ma már állami szinten intézményesen folynak a fejlett ipari országokban). A versenyképesen fejleszthető stratégiai kulcstechnológiák kiválasztására, az ezt megalapozó, helyzetfelmérő, „átvilágító" értékelésre a fejlett piacgazdálkodó országokban különböző, tudományos igényű módszereket és eljárásokat fejlesztettek ki. E módszerek az országok sajátosságaitól, tradícióitól stb. függően többé-kevésbé eltérőek, ám számos közös vonásuk is van. A stratégiai kulcstechnológiák vizsgálatára, kiválasztására kialakított módszerek elnevezése is különböző. A leggyakoribb a technology foresight, amit (jobb híján) technológia-előrejelzésnek fordítunk, tudván azt, hogy ez messze nem fedi a mögöttes tartalmat. Az előrejelző vizsgálatokat - általában - programszerűen, kormányszinten szervezik, és időrőlidőre megismétlik. Tehát nemcsak egyszeri akcióról, hanem rendszeresen visszatérő nagyszabású, fontos feladatról, új szemléletmódról és kultúráról van szó. Fontos kiemelni, hogy a technológia-előrejelzés nem azonos az egyszerű prognózissal vagy a jövőkutatással. Az első különbség az, hogy a technológia-előrejelzés folyamat, amelynek a kutatással-fejlesztéssel foglalkozó szakértőkkel folytatott párbeszéd is fontos része. Másodszor, míg a hagyományos prognózis gyakran a „fekete doboz" módszert követi: bizonyos, a jelenre vonatkozó adatok, trendek alapján feltételezéseket (extrapolációkat) fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan, addig a technológia-előrejelzés arra törekszik, hogy jobban megértse a jövőbeni fejlődést és azokat az erőket, amelyek azokat alakítják. Harmadszor, a TFP abból a meggyőződésből indul ki, hogy a technológiák jövőbeni fejlődése különböző pályákat követhet. Az, hogy melyiket követi majd, attól (is) függ, hogy itt és most milyen döntéseket hozunk. A technológia-előrejelzés célja éppen az, hogy feltárja az alternatív technológiafejlesztési lehetőségeket és ezek közül segítse kiválasztani azokat, melyek a versenyképességet javítják. Tudvalevő az is, hogy e módszerek, vizsgálatok a technológiapolitikának, a nemzeti fejlesztési stratégia kialakításának csupán egyik (bár igen fontos) eszköze, eleme. A gazdaságpolitikai döntéshozóknak e nélkülözhetetlen háttértudás mellett természetesen más fontos gazdaság- és társadalompolitikai, környezetvédelmi stb. kérdést is mérlegelniük kell a döntésük során. Az első hazai Technológia Előrejelzési Program A dinamikusan fejlődő gazdaságokban a növekedés fontos feltétele az innováció, a technológiák versenyképes fejlesztése. Mivel a magyar gazdaság nyitott gazdaság, mindig is központi kérdés volt, hogy versenyképes-e. A kormány Modernizációs Programja és Műszaki Fejlesztési Koncepciója egyaránt hangsúlyozza, hogy az innováció a gazdaság erőforrásaként a versenyképesség fejlesztésének fontos eszközeként kezelendő. A modernizációs program sikeres végrehajtása, megalapozása megkívánja a reálszféra folyamatainak, az alkalmazott technológiák versenyképességének alapos ismeretét, a nemzetközi technológiafejlődési trendek vizsgálatát és mindezek alapján a fenntartható fejlődést megalapozó fejlesztési lehetőségek, stratégiai technológiák kiválasztását. Ehhez nyújt alapvető - de nem kizárólagos - segítséget a technológia-előrejelzési tevékenység, melynek (első hazai) programja végrehajtását az OMFB 1996 januárjában megkezdte. E nagyszabású vállalkozástól csak alapos, körültekintő előkészítés és szervezés alapján várható siker. Ennek okán a munka két ütemben kerül lebonyolításra: I. ütem: Nemzetközi tapasztalatok alapján a program szervezési, módszertani szakmai előkészítése. 3 E mellett találkozhatunk még „strategic technologies", „core technologies", „key technologies", „emerging technologies", „technological priorities", „advanced technologies", „Delphoi-plan" elnevezésekkel is. Indiában pl. a most folyó vizsgálatot „technology vision 2020"-nak nevezik. A Technology Foresight Program elnevezés alapján a TFP rövidítést is használjuk.