Bevilaqua Borsody Béla - Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak. Kávé és kávésmesterség 1535-1935 2. (Budapest, 1935)
A Kávélira és a Kávéházlira
A Kávélíra és a Kávéházlíra A Kávélíra és a Kávéházlíra Keletiessége és Nyugatiassága. — Alkaloida-hatás és intellectuális Cerebralismus. — Anyagköltészet, Helyiségköltészet, Helyzetköltészet. — A Baroc Intellektualizmusa és a kávéházi „Nagy Század“. — „A Kávé Dicsérete“. — Csokonai: „Cultura vagyis Pofók“. 1795. — Abd-el-Kader. — ,,L’ Esprit imbécile : Pamphlet a Kávéra. — Descartes. ■— A 18. századi Agy-Trust. — Előképek : Madame Bourette-Curée, a „Kávés Múzsa“. 1795.: Simpjon de Saint-Didier és Le Sage „La valise trouvée. — Apollo és a Kávé. — Horatius falusi Zsályaleve. — Urbanitás és Ruralitás. „Kávén s dohányon henyélek én“. Kosztolányi Dezső. 1910 és 1935. A Kávé, a Kávélíra és a Kávéházlíra a Keletről érkezett Európába és nyugateurópai veretet Párisban nyert. Gyökerei, talán előképei is ezért keletiek és párisiak is egyben: Keletieskedés és Nyugatiaskodás egyazon Kávésfindiában. A Kávélíra az Anyag , a Kávé Anyagköltészete a Kávéházlíra pedig a Kávéház Helyiségköltészete, egyben Helyzetköltészet is. A Bordal a borhatást, a Serdal a serhatást énekli meg. Van Hasisköltészet és van Ürömléköltészet is : az Absynthe költészete, sőt van Vízlíra is. Ezeket Pindaros, Omar Khajjam, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi, Paul Verlaine és mindenki írja kétezer éve. A Kávélíra és a Kávéházlíra jellegzetes Városiasságot, Intellectualismust, a Kávé idegélettani és lélektani hatásának megfelelőleg jellegzetes agyas Cerebralismust mutat. A „Kávéházi Ember“ szorongó, morfondáló Melanchóliáját a Kávéház zsongásában önmagát gondolataiba elveszni érző költő félelemérzését, az Intellectusból, a Városból, a Hírből a Természetbe, Faluba, Gondolattalanságba, Családba, az Otthonba, a Magányosságba elvágyódását, de mindezekből Kávé 60*