Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
.JÓKAI NEMCSAK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET" Jókai fejében, hogy egykor majd az ő művei lesznek a legkeresettebbek az új médium számára. Jó író volt, de rossz jósnak bizonyult. A jövő század regényéből kihagyta a mozit. A századfordulón a regényíró Jókai népszerűségével legfeljebb Mikszáth Kálmáné vetekedett, és az éppen ekkoriban végéhez érő százkötetes életműsorozatára a millenniumi Magyarországon minden magára valamit adó polgárcsaládban előfizettek. Nem véletlen hát, hogy alig egy évtizeddel a halála után, 1915. december 1-jén moziba került az első Jókai-adaptáció, az amerikai produkcióban, Travers Vale rendezésében forgatott The Hungarian Nabob, majd ezt követte 1916 januárjában a berlini Deutsche Bioscop Gesellschaft filmje, a Szegény gazdagok német feldolgozása (Die armen Reichen). Sokféle lista kering a világhálón a Jókai-filmekről, de kitartó kereséssel rendet teremthetünk közöttük. A néma- és hangosfilmek, valamint a televíziós változatok száma megközelíti az ötvenet, és ez azt jelenti, hogy az író orrhoszszal megelőzi Móricz Zsigmondot. (Az „orrhossz” természetesen a lóversenypályán alkalmazott mérték, és semmi köze ahhoz, amiről Petőfi ír egyik levelében: „[...] olyan rakás szarban maradok, mint a babiloni torony vagy Jókay orra.”2) A némafilmkorszak első magyar Jókai-filmje, a Mire megvénülünk 1916-ban készült, de csak a következő év januárjában mutatták be; ifj. Uher Ödön rendezte, és Beregi Oszkár játszotta benne a főszerepet. A magyar némafilmek többségének sajnálatos módon elveszett minden kópiája, de ez - bár erősen hiányos állapotban - megmaradt, és a Filmarchívum munkatársai 1991-ben restaurálták.3 A tizenöt ismert, az író művei alapján készült némafilm közül filmtörténeti szempontból a legfontosabb az 1918-as Az aranyember, amely eredetileg 6000 méteres, háromrészes szuperprodukció volt, ám mára csak a Németországban forgalmazott rövidített változata maradt fenn. Tímár Mihály szerepére a felvevőgéppel már megbarátkozott Beregi Oszkárt kérte fel a később Alexander Korda néven világhírűvé váló rendező. Jókai némafilmkorszakát az 1927-es, Frederic Zelnik rendezte Der Zigeunerbaron zárja, ám utána hosszú pauza következik, és az író hangosfilmkorszakát - mily meglepő - 1935-ben két újabb Cigánybáró-változat nyitja (Karl Hartl: The Gipsy Baron, Henri Colmette: Le ba ron tzigane). Az életműnek ez a darabja (pontosabban ennek operettváltozata Ignaz Snitzler átdolgozásában, Johann Strauss zenéjével) vált a legnépszerűbbé a film világában, a hét nekifutásból az utolsó Dargay Attila egész estés rajzfilmje, a Szaffi 1985-ből. A papírforma azt ígérte, hogy a hangossá váló médium a hatalmas cselekmény étvágya következtében (a két világháború között előfordult, hogy egyetlen évben ötven magyar játékfilm készült), és a Trianon utáni hazafias szellem élénkülésének sugallatára kapva kap a Jókai-sztorik után, ám mégsem ez történt. Mindössze öt film készült el 1940-ig, jelentős regényekből, népszerű színészekkel (Kiss Ferenccel Tímár Mihályként, Jávor Pállal Berend Ivánként, Uray Tivadarral Hátszegi báróként), de valamennyi inkább vázlatos, néha primitív cselekményfelmondás, és alig volt több a Sárga rózsa is, amelynek forgatókönyvét Móricz Zsigmond írta. Németh Andor a Szép Szó 1936/1. számában Az új földesurat (a rendező Gaál Béla) egyenesen „halvaszületett alkotásinak nevezi. A NÉMA- ÉS HANGOSFILMEK, VALAMINT A TELEVÍZIÓS VÁLTOZATOK SZÁMA MEGKÖZELÍTI AZ ÖTVENET, ÉS EZ AZT JELENTI, HOGY AZ ÍRÓ ORRHOSSZAL MEGELŐZI MÓRICZ ZSIGMONDOT Petőfi - Kubinyi Rudolfhoz, Pest, 1847. ápr. 10. Petőfi Sándor Összes prózai műve és levelezése, Budapest, Magyar Helikon, 1967, 328. 3. goo.gl/Ex3Trq 4. Az arany embernek elkészült 1936-ban az első, 1962-ben a második hangos verziója is. A három filmet dupla DVD-n a Magyar Nemzeti Filmarchívum adta ki.