Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

.JÓKAI NEMCSAK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET" Jókai fejében, hogy egykor majd az ő művei lesznek a legkeresettebbek az új médium számára. Jó író volt, de rossz jósnak bizonyult. A jövő század regényé­ből kihagyta a mozit. A századfordulón a regényíró Jókai népsze­rűségével legfeljebb Mikszáth Kálmáné veteke­dett, és az éppen ekkoriban végéhez érő százkö­tetes életműsorozatára a millenniumi Magyar­­országon minden magára valamit adó polgár­családban előfizettek. Nem véletlen hát, hogy alig egy évtizeddel a halála után, 1915. decem­ber 1-jén moziba került az első Jókai-adaptáció, az amerikai produkcióban, Travers Vale rende­zésében forgatott The Hungarian Nabob, majd ezt követte 1916 januárjában a berlini Deutsche Bioscop Gesellschaft filmje, a Szegény gazdagok német feldolgozása (Die armen Reichen). Sokféle lista kering a világhálón a Jókai-fil­­mekről, de kitartó kereséssel rendet teremthe­tünk közöttük. A néma- és hangosfilmek, vala­mint a televíziós változatok száma megközelíti az ötvenet, és ez azt jelenti, hogy az író orrhosz­­szal megelőzi Móricz Zsigmondot. (Az „orrhossz” természetesen a lóversenypályán alkalmazott mérték, és semmi köze ahhoz, amiről Petőfi ír egyik levelében: „[...] olyan rakás szarban mara­dok, mint a babiloni torony vagy Jókay orra.”2) A némafilmkorszak első magyar Jókai-filmje, a Mire megvénülünk 1916-ban készült, de csak a következő év januárjában mutatták be; ifj. Uher Ödön rendezte, és Beregi Oszkár játszotta benne a főszerepet. A magyar némafilmek több­ségének sajnálatos módon elveszett minden kó­piája, de ez­ - bár erősen hiányos állapotban - megmaradt, és a Filmarchívum munkatársai 1991-ben restaurálták.3 A tizenöt ismert, az író művei alapján ké­szült némafilm közül filmtörténeti szempontból a legfontosabb az 1918-as Az aranyember, amely eredetileg 6000 méteres, háromrészes szuper­­produkció volt, ám mára csak a Németország­ban forgalmazott rövidített változata maradt fenn.­ Tímár Mihály szerepére a felvevőgéppel már megbarátkozott Beregi Oszkárt kérte fel a később Alexander Korda néven világhírűvé váló rendező. Jókai némafilmkorszakát az 1927-es, Frederic Zelnik rendezte Der Zigeunerbaron zárja, ám utána hosszú pauza következik, és az író han­gosfilmkorszakát - mily meglepő - 1935-ben két újabb Cigánybáró-változat nyitja (Karl Hartl: The Gipsy Baron, Henri Colmette: Le ba­ ron tzigane). Az életműnek ez a darabja (ponto­sabban ennek operettváltozata Ignaz Snitzler átdolgozásában, Johann Strauss zenéjével) vált a legnépszerűbbé a film világában, a hét ne­kifutásból az utolsó Dargay Attila egész estés rajzfilmje, a Szaffi 1985-ből. A papírforma azt ígérte, hogy a hangossá váló médium a hatalmas cselekmény étvágya következtében (a két világháború között elő­fordult, hogy egyetlen évben ötven magyar já­tékfilm készült), és a Trianon utáni hazafias szellem élénkülésének sugallatára kapva kap a Jókai-sztorik után, ám mégsem ez történt. Mindössze öt film készült el 1940-ig, jelentős regényekből, népszerű színészekkel (Kiss Fe­renccel Tímár Mihályként, Jávor Pállal Berend Ivánként, Uray Tivadarral Hátszegi báróként), de valamennyi inkább vázlatos, néha primitív cselekményfelmondás, és alig volt több a Sárga rózsa is, amelynek forgatókönyvét Móricz Zsig­­mond írta. Németh Andor a Szép Szó 1936/1. számában Az új földesurat (a rendező Gaál Béla) egyenesen „halvaszületett alkotásinak nevezi. A NÉMA- ÉS HANGOSFILMEK, VALAMINT A TELEVÍZIÓS VÁLTOZATOK SZÁMA MEGKÖZELÍTI AZ ÖTVENET, ÉS EZ AZT JELENTI, HOGY AZ ÍRÓ ORRHOSSZAL MEGELŐZI MÓRICZ ZSIGMONDOT Petőfi - Kubinyi Rudolfhoz, Pest, 1847. ápr. 10.­­ Petőfi Sándor Összes prózai műve és levelezése, Budapest, Magyar Helikon, 1967, 328. 3. goo.gl/Ex3Trq 4. Az arany embernek elkészült 1936-ban az első, 1962-ben a második hangos verziója is. A három filmet dupla DVD-n a Magyar Nemzeti Filmarchívum adta ki.

Next