Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

„VANNAK, AKIK A FELHŐK TITKOSÍRÁSÁBÓL OLVASNI TUDNAK” Jókai párhuzamosan a repülés hatására társadal­mi változások mennek végbe, megszűnnek az egyenlőtlenségek. A világbéke, ha úgy tetszik, a tökéletes végső utópia azonban még nem jön létre. Tatranginak és Otthonnak le kell számol­nia a nihilista Oroszországgal. Újabb háború robban ki. Otthonra nézve sokkal veszedelme­sebb konfliktus veszi kezdetét, mint az első há­ború idején. Otthon technikai előnye egy csa­pásra eltűnik, amikor az oroszok felfedezik az ic­or titkát. Ic­orból saját flottát építenek, köz­ben belülről próbálják destabilizálni otthont. Munkásfelkelést robbantanak ki, amit csak időjárás-szabályzó berendezések segítségé­vel tudnak leverni Tatrangi emberei. A regény vége optimista. Sasza asszony, aki időközben Alexandra néven az oroszok cárnője lett, vere­séget szenved, és meghal egy Tatrangival vívott repülőpárbaj során. Oroszország leszerelése és pacifikálása után megkezdődik a világ tel­jes átalakítása. Megvalósul az örök béke. Az új utópiában nincsenek hadseregek, megszűn­nek a nemzeti ellentétek, legyőzetnek a járvá­nyok és az éhség. Nem csupán az emberiség, de a természeti környezet, a Föld teljes transzfor­málása is elkezdődik. 1988-ban bolygónk éghaj­latát megváltoztatják, a Szahara termőre for­dul. Egy új aranykor, a földi paradicsom kora köszönt az emberiségre. A jövő század regényé­nek vége egyenesen csillagászati távlatokat nyit meg. A regény utolsó fejezeteiben egy üstökös tűnik fel, amely veszélybe sodorja az emberi civilizációt. Az üstökös végül a Napba hull, és egy új bolygó születik, a Föld testvére, a Pax. Jókai bizakodással és optimista hittel töltöt­te meg a magyar nyelvű sci-fi irodalmat. A jövő század regénye után a sci-fit alkotó írók jelen­tős része bízott a technika társadalmat átala­kító erejében. Jókai hatására sokan úgy vélték, a magyar nemzet, a magyar állam előtt fényes jövő áll. Megjelentek a birodalmi ábrándokat kergető utópiák, de népszerűek voltak a Jules Verne hatását mutató, nagy utazást, kalandot és a technika csodáit bemutató sci-fi művek is. Verne hatása alól Jókai sem tudta kivonni ma­gát, ahogy azt az Egész az északi pólusig című re­génye bizonyítja. Más írók szociális eszmerend­szerekben (utópista szocializmus, kommuniz­mus, anarchizmus) vélték felfedezni a szebb jö­vőt. A magyar sci-fi irodalmat 1918-ig olyan írók gazdagították, mint Herczeg Ferenc, Cholnoky Viktor, Tóth Béla, Tábori Róbert, Ambrus Zoltán vagy később Karinthy Frigyes. Az első világhá­ború törte meg a dualista korszak optimizmu­sát. Bár A jövő század regénye a világháború ki­törése után rendkívül népszerűvé vált, a hábo­rú sokkja alapvetően változtatta meg a magyar nyelvű sci-fi irodalmat. A technika eszközeiről bebizonyosodott, hogy nemcsak az egyetemes jót, de a mértéktelen pusztítást is szolgálhatják. A világháború utáni sci-fiben már nincs helye Jókai optimista világlátásának és jövőképének. Helyét átvette a diktatúráktól és egy még ször­nyűbb háborútól való félelem. ■ MiGyürky Dániel: Ágyúgolyó makettje, az alapjául szolgáló grafikát A jövő század regényének szövege alapján készítette: Németh Zoltán, 2014 (Petőfi Irodalmi Múzeum) AAGyürky Dániel: Ágyú makettje, a makett alapjául szol­gáló grafikát A jövő század regényének szövege alapján készítette: Németh Zoltán, 2014 (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Next