Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

.VANNAK, AKIK A FELHŐK TITKOSÍRÁSÁBÓL OLVASNI TUDNAK­ Jókai amerikai milliárdos, a forradalmi (!) orosz ál­lamot legyőző Tatrangi egy autodidakta, aka­démiai világtól független feltaláló, Rozák­ pe­dig egy, a rokonsága által eladott székely lány. A jövő század regénye a perifériákból induló ple­bejus megújulás forgatókönyve is. Sajátosan „jókais” derűlátás lenne ez? Vagy inkább a regényíró jelenének tragikus paródiá­ja, amely a magyar történelem gazdaságilag leg­­tündöklőbb korszakában sem volt képes alsóbb néposztályait „felemelni”? Az első felületes olvasás után a történész (és a „haladás”) érzékenységét erősebbnek érezhet­jük, mint a regényíróét. Mr. Severus oroszorszá­gi utazásakor például bámulatos körképet ka­punk a posztmodern Nihil birodalmának démo­ni vonzerejéről, ám az elbeszélő közben mintha elfelejtené, hogy a beszámoló fókuszában egy fekete bőrű amerikai áll. Mi Mr. Severus tapasz­talatain keresztül ismerjük meg „Nihilország” zaklatott társadalmát, parvenüségét, felületes nyugatosodását­­ és meglehetősen furcsa érzés lehet „rejtőzködni” vagy csak vendégeskedni egy szőkékből álló birodalomban. A fekete bőrű hős, Mr. Severus (aki többször is „négernek” neveztetik - de csak az elbeszélő, és soha nem az oroszok által) test- vagy idegen­­ség-tapasztalataira nem tér ki a szöveg. Jókai nyilván hajlamos volt a rasszok egymás mellett élését is teljességgel „problémátlannak” tekinte­ni. Meglehet, elképzelhetetlennek tartotta, hogy bármelyik hőse sorsát befolyásolhatná efféle szorongás, alantas előítélet vagy ebből fakadó kisebbrendűségi érzés. A jövő század regénye a civilizációs hátrányo­kat, a származásból adódó ressentiment-t és szorongást egészen elhanyagolhatónak láttat­ja. Azt azért még Tatrangi sem hiszi, hogy a Hi­malája lejtőin talált, ősközösségi viszonyok közt élő magyarok rögtön hasznos polgárai lehetné­nek a 20. századi kapitalizmusnak, de úgy ítéli meg, hogy néhány év „gyorstalpaló” után már jó eséllyel... A jövő század regényének inkább ez az utópisztikus vonása, nem pedig a technikai haladás. A plebejusok itt valódi hősök, előreju­tásukat, felemelkedésüket (ne feledjük el, a re­gény nagy részében valóban repülőgépeken szá­guldoznak) semmilyen szorongás, sértődöttség JOGGAL CSODÁLHATÓ EGY 19. SZÁZADI CLAIRVOYANT, TISZTÁN LÁTÓ, AKI „ELŐRE LÁTTA” A VILÁGHÁBORÚT, AZ OROSZ FORRADALMAT, AZ OROSZ-AMERIKAI SZEMBENÁLLÁST, A FEMINIZMUS ÉS A „TUDATIPAR” DIADALÁT, A MEDIÁLIS FORDULATOT, A MODERN KULTÚRA DÉMONI TENDENCIÁIT A Jókai Mór által használt, rézből készült távcső a bala­tonfüredi Jókai-vil­­lában, sérült (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Next