Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
.VANNAK, AKIK A FELHŐK TITKOSÍRÁSÁBÓL OLVASNI TUDNAK Jókai amerikai milliárdos, a forradalmi (!) orosz államot legyőző Tatrangi egy autodidakta, akadémiai világtól független feltaláló, Rozák pedig egy, a rokonsága által eladott székely lány. A jövő század regénye a perifériákból induló plebejus megújulás forgatókönyve is. Sajátosan „jókais” derűlátás lenne ez? Vagy inkább a regényíró jelenének tragikus paródiája, amely a magyar történelem gazdaságilag legtündöklőbb korszakában sem volt képes alsóbb néposztályait „felemelni”? Az első felületes olvasás után a történész (és a „haladás”) érzékenységét erősebbnek érezhetjük, mint a regényíróét. Mr. Severus oroszországi utazásakor például bámulatos körképet kapunk a posztmodern Nihil birodalmának démoni vonzerejéről, ám az elbeszélő közben mintha elfelejtené, hogy a beszámoló fókuszában egy fekete bőrű amerikai áll. Mi Mr. Severus tapasztalatain keresztül ismerjük meg „Nihilország” zaklatott társadalmát, parvenüségét, felületes nyugatosodását és meglehetősen furcsa érzés lehet „rejtőzködni” vagy csak vendégeskedni egy szőkékből álló birodalomban. A fekete bőrű hős, Mr. Severus (aki többször is „négernek” neveztetik - de csak az elbeszélő, és soha nem az oroszok által) test- vagy idegenség-tapasztalataira nem tér ki a szöveg. Jókai nyilván hajlamos volt a rasszok egymás mellett élését is teljességgel „problémátlannak” tekinteni. Meglehet, elképzelhetetlennek tartotta, hogy bármelyik hőse sorsát befolyásolhatná efféle szorongás, alantas előítélet vagy ebből fakadó kisebbrendűségi érzés. A jövő század regénye a civilizációs hátrányokat, a származásból adódó ressentiment-t és szorongást egészen elhanyagolhatónak láttatja. Azt azért még Tatrangi sem hiszi, hogy a Himalája lejtőin talált, ősközösségi viszonyok közt élő magyarok rögtön hasznos polgárai lehetnének a 20. századi kapitalizmusnak, de úgy ítéli meg, hogy néhány év „gyorstalpaló” után már jó eséllyel... A jövő század regényének inkább ez az utópisztikus vonása, nem pedig a technikai haladás. A plebejusok itt valódi hősök, előrejutásukat, felemelkedésüket (ne feledjük el, a regény nagy részében valóban repülőgépeken száguldoznak) semmilyen szorongás, sértődöttség JOGGAL CSODÁLHATÓ EGY 19. SZÁZADI CLAIRVOYANT, TISZTÁN LÁTÓ, AKI „ELŐRE LÁTTA” A VILÁGHÁBORÚT, AZ OROSZ FORRADALMAT, AZ OROSZ-AMERIKAI SZEMBENÁLLÁST, A FEMINIZMUS ÉS A „TUDATIPAR” DIADALÁT, A MEDIÁLIS FORDULATOT, A MODERN KULTÚRA DÉMONI TENDENCIÁIT A Jókai Mór által használt, rézből készült távcső a balatonfüredi Jókai-villában, sérült (Petőfi Irodalmi Múzeum)