Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 1. szám - Jókai

i Rippl-Rónai József: Koldusasszony és a leánya. Ajándék Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára, 1885 (Petőfi Irodalmi Múzeum) éppúgy, mint a kiállítási gyakorlatban. A folya­matot felerősítette a Jókai-művek „újraolvasá­­sa”, az író megítélésének érzékelhető változása, a kritikai kiadás újabb köteteinek megjelenése. „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk” - A kőszívű ember fiai című legismertebb Jókai­­regényből vett idézet címűl választása az egyik legolvasottabb író hagyatékát bemutató kö­tet élén erős felütés: valóban van még valami, amit a száztizennégy éve elhunyt alkotóról ne ismernénk? A közös, többlépcsős kutatás ered­ményeit hasznosítva nemrég megjelent harma­dik kötetben e kérdésre is választ keresünk: Kalla Zsuzsa kétszázhuszonöt relikviát, tárgyat, Benkő Andrea kétszázhuszonegy díszalbumot, üdvözlő okiratot, Kovács Ida hetvenhét, az író jubileumára kapott képzőművészeti alkotást írt le és elemzett, e sorok szerzője Jókai mű­gyűjteményének harminc tételét, Nyerges Gabriella pedig kilencvenegy fotográfiát, illet­ve albumot azonosított. A bevezető tanulmá­nyok és katalógusszócikkek között több mint kétszáz reprodukció mutatja Jókai puritán egyszerűségét és pompaszeretetét, a fejedelmi A LEPECSÉTELT LAKÁSBAN MARADT KINCSEK HOLLÉTÉRŐL CSAK HEVENYÉSZETT FELJEGYZÉSEK MARADTAK. A BALATONFÜREDI ÉS SVÁBHEGYI NYARALÓK JÓKAI ÉLETÉBEN, ILLETVE HALÁLA UTÁN RÉSZBEN BÚTOROZOTTAN CSERÉLTEK GAZDÁT. A TÁRGYAK HOLLÉTE SZINTÉN ISMERETLEN. allűröket és a családi kötődésből fakadó pol­gári otthonszeretetet, a kis- és nagymesterek azonos léptékű tiszteletét, a baráti szálak erejét. A lakókörnyezetéből megmaradt munkák csak részben közvetítik az író ízlésvilágát, legalább annyira magukon viselik felesége, a népszerű színésznő, Laborfalvi Róza érdeklődését. Ipar­­művészeti remekek, neves festők, Barabás, Munkácsy, Benczúr, Ligeti Antal, Zichy alkotá­sai mellett jól megfér az egyszerű lábas és bög­re, a kevésbé ismert Myskovszky Viktor, Makkai Philoména, az amatőr rajzoló, s a királyi udvar­nak is szállító könyvkötő. Hatalmas város-, tár­sadalom- és művészettörténeti tablót tár olvasó­ja elé e kötet, amelyben megyék, városok, civil szervezetek kereshetik elődeiket, s amelyben Jókai képzőművészeti ismereteinek, továbbá baráti és tisztelői kapcsolatainak egész hálózata bomlik ki. A PIM önreprezentációjának fontos, a ku­tatás számára állandó forrást jelentő része a Jókai-gyűjtemény; azok az adatok, amelyek a gyűjtemény 2004-ben, 2006-ban és 2018-ban megjelent katalógusaiban találhatók, egymást kiegészítő, a narratívát erősítő szálakat kötnek össze, a kultúratudományok, az intermediális kutatások számára kínálnak újabb terepet és lehetőséget. 24 O® 2019/1

Next