Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2019 / 3. szám - Iskola

„ODVAS, VÉN TANÁROK / MOHOS TANSZÉKEKEN" Iskola közművelődési előadásokat is kellett tartaniuk. Ezek az úgynevezett szabad líceumi előadásai Fogarason a gimnázium épületében voltak, ahol a közönség változó létszámmal jelent meg, ám szinte kizárólag a fogarasi magyar értelmiség adta a hallgatóságot; a szászok közül néhányan, a román anyanyelvűek közül azonban senki sem vett részt rajtuk. Az előadások egy-két nap­pal korábban a gimnázium és a fogarasi polgári leányiskola diákjai előtt is elhangzottak. De a Jé­zus Krisztus életéről és pályájáról [!] képekkel illusztrált összeállítást csak a diákok számára mondta el Babits, aki 1909. március 6-án Shaks­­pere [sic!] egyénisége címen szintén vetítéssel színesítette mondanivalóját, majd a következő év január 15-én A jelenkori filozófia főbb problé­máiról beszélt. November 19-én Modern impresz­­szionisták címmel ismét vetített képes előadás következett. Végül az 1911-es csonka évben, ja­nuár 21-én Petőfi életét és alkotásait tárgyalta. Emellett a tanári kar tagjai a téli hónapok­ban előadás-sorozattal járultak hozzá a fogarasi honvédzászlóalj altisztjeinek pallérozódásához is. Babits 1909. január 9-én Zrínyi Miklós, mint hadvezér és hadtudományi író címmel értekezett, egy évvel később A vitézi költészetről foglalta össze a legfontosabb ismereteket. 1911. január 21-én pedig szintén Petőfit idézte. 1910 áprilisában a Fogarasi Magyar Dal­egylet a kuruc kort felidéző előadásra kérte fel hangversenyén, s szerepelt a Gyermekvé­dő Liga matinéján is. 1910. május 18-án, a bé­kenapon, a tornateremben ő méltatta ennek az ünnepnek a jelentőségét. De az értesítő szerint az 1908-1909-es tanévben Katona József Bánk bán című drámájának gimnáziumi előadását is ő vezette be, s 1909. december 19-én szintén ő látta el ismertetővel a Fehér Károly társulata által előadott háromfelvonásos drámát, Földes Imre A császár katonái című darabját. Babits Mihály személyiségében nagyon korán megjelent a nevelői attitűd: a tudás átadásának vágyát már első, pécsi önképzőköri bírálatában tetten lehet érni. Az egyetem befejezése után, amikor végzettsége szerinti pályáját kezdte, ta­nítványaira polarizáló hatással volt: egyeseket felgyújtott, másokat elidegenített magától; kései emlékezéseikben mindkét reakció kifejezésre jut. És amikor már csak nagyobb, távolibb kö­zösséghez szólhatott, akkor mutatkoztak meg igazán tanári elképzeléseinek összetevői és evvel kapcsolatos törekvései: a személyes pél­damutatás, az írói tehetség pallérozása, a meg­jelenéshez fórum biztosítása, s mindezt megerő­­sítően az alkotás nyugodt(abb) körülményeinek előmozdítása. Saját műveiből, költői fogadóórái­ból, a Nyugat oldalainak megnyitásából, vala­mint a Baumgarten-díj jutalmaiból hozta létre azt a hálót, amit a megszakított tanári pálya he­lyébe emelt, az oktatói szemléletet világképpé bővítve, élete második részében az intézményi falakon túllépve, tudást és magatartást egya­ránt felmutatva. AZ EGYETEM BEFEJEZÉSE UTÁN, AMIKOR VÉGZETTSÉGE SZERINTI PÁLYÁJÁT KEZDTE, TANÍTVÁNYAIRA POLARIZÁLÓ HATÁSSAL VOLT: EGYESEKET FELGYÚJTOTT, MÁSOKAT ELIDEGENÍTETT MAGÁTÓL; KÉSEI EMLÉKEZÉSEIKBEN MINDKÉT REAKCIÓ TETTEN ÉRHETŐ. 59 ▼ Órabeosztás Babits Mihály néhány tan­órájával (a Fogarasi M. Kir. Állami Főgim­názium hivatalos ira­tának kópiája, Petőfi Irodalmi Múzeum)

Next