Irodalmi Szemle, 2004

2004/6 - Szénássy Zoltán: Jókai és Komárom (Száz éve hunyt el Jókai Mór)

Szénássy Zoltán Jókai és Komárom Száz éve hunyt el Jókai Mór Jókay József prókátor uram, minekután vitézül verekedett Győr alatt a napóle­oni háborúban 1809-ben, hazajövet - immár 32 évesen - 1812-ben megházasodott. Feleségül vette Pulay Dávid banai földbirtokos lányát, Pulay Máriát. A Jókay csalá­dot, bár komáromi gyökerű volt, ez idő tájt a közeli Ógyallán találjuk, ahová 1710 kö­rül került, amikor Jókay Sámuel/t­, Konkoly-Thege Zsófiát véve feleségül, beházaso­dott. Egyszóval ebbe az ógyallai Jókay-kúriába vitte az ifjú prókátor a maga hitvesét. Hogy nem lehetett felhőtlen az anyós és az ifiasszony viszonya, abból követ­keztetjük, hogy alig kilenc hónapot laktak a fiatalok a szülői háznál, azaz Jókay Sá­muel /3/ és Veres Katalin portáján. Régi igazság, hogy egy konyhán két gazd­­asszony nem fér el. Kivált, ha a menyecske olyan kapitányos természetű, mint Pulay Mária, akit aztán Komáromban csakhamar elneveztek „Jókayné uram”-nak. Tehát 1813-ban Jókay Józsefék beköltöztek Komáromba. Mivel saját fundussal nem rendelkeztek a városban, kénytelenek voltak há­zat bérelni. Éspedig a Nagy Mihály utcában (később Deák F., Sztálin, ma Határőr u.) Molnár Mihálytól béreltek ki egy kis hajlékot, amelyben még az ügyvédi iroda is he­lyet kapott. (Ezen épület ma már nem látható.) Három évig laktak a Nagy Mihály ut­cában, ahol 1814. május 3-án megszületett első gyermekük, aki a keresztségben Ká­roly, József nevet kapta. Innen 1816-ban elköltöztek a Vármegyeház utcába, Fazekas János gazdag kereskedő házába. Ezen épület - bár átalakított formában - még ma is áll, rajta a fekete márványtábla, melyet 1881. augusztus 20-án emeltek, Antal Gábor ref. püspök szónoklata mellett. Közel tíz évig laktak a Vármegyeház utcában­­ a gim­náziummal szemben. Itt született a második gyermek, Eszter, 1816. február 15-én. Majd pedig 1818. február 20-án Lajos, aki azonban 1820-ban meghalt. Jókay József mint nemesember ugyan lakhatott Komáromban, azonban pol­gárjogot nem gyakorolhatott. Rév-Komárom városában a polgárság gyakorlásához ingatlannal kellett rendelkezni. Éppen a háziúr biztatta Jókay Józsefet, hogy minél hamarabb tegyen szert valamilyen birtokra. Erre most jó alkalom kínálkozott, mert a városi magisztrátus a Dunán lévő szigetet, az úgynevezett „Hadi” szigetet felmé­rette, és egységes tagban örökáron eladta. Amikor Komárom 1745-ben, Mária Te­rézia jóvoltából, elnyerte a „szabad királyi város” statútumát, a nevezett sziget a város tulajdonába került. A nyilvános árverést 1820. január 28-án tartották. Jókay József és Pulay Mária sietve vettek részt az árverésen. Vettek is kertet, nem is egyet, hanem kettőt. A kertvásárlásról Kiss Gyula ezeket írja: „Ásvai Jókay József

Next