Irodalmi Ujság, 1982 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1982 / 1. szám
1982. 1.szám A Varsói Szerződés tagállamainak alkotmánya nem ad lehetőséget arra, hogy az állampolgárok lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot. Ha ezt mégis megteszik, börtönbüntetéssel sújtják őket. Magyarországon a Büntetőtörvénykönyv 347-ik paragrafusa kimondja : «Aki a katonai szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, háború idején 10-től 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halállal büntetendő. » Ezt a paragrafust az elmúlt három évtizedben elsősorban két felekezet, a Jehova tanúi és a Nazarénusok esetében alkalmazták, akiknek vallása megtiltja a fegyveres szolgálatot. Az elmúlt másfél évben azonban megnőtt azok száma, akik a katonai szolgálatot megtagadják, és főleg azoké, akik követelik , tegyék lehetővé a Varsói Szerződés tagállamaiban is az úgynevezett « társadalmi szolgálatot » (betegápolás, idősek gondozása, stb.) azok számára, akik lelkiismereti okból nem kívánnak fegyvert fogni. Ez a mozgalom a legerősebb Keletnémetországban, de jelentős Magyarországon is. Mindkét esetben a keresztény egyházakhoz közelálló, vagy egyházi csoportok között jelentkezik ez az igény. Míg azonban az NDK-ban az evangélikus egyház vezetői támogatják a mozgalmat, sőt nyilatkozatban szólítják fel a kormányt a fegyveres szolgálat megtagadásának lehetővé tételére, a magyar katolikus egyház vezetői nem támogatják a mozgalmat. Ellenkezőleg, Dr. Lékai László bíboros, prímás, az esztergomi Bazilika felszentelésének 125-ik évfordulóján mondott beszédében kijelentette : « Mint az ország prímása, aggódva látom, hogy egyes túlzásra hajlamos papjaink és híveink is a katonai szolgálat megtagadására buzdítják hadköteles fiainkat. És teszik ezt a Szentírásra és az egyház tanítására való hivatkozással, úgy, hogy a mi fiataljaink egyenesen a katolikus hitükből kifolyólag mondjanak nemet határozottan a katonai szolgálatra. És megdöbbenéssel halljuk, hogy akadnak, akik engedelmeskednek szavuknak. Megdöbbenünk, hát a félrevezetők és félrevezetettek ennyire nem ismerik a magyar múltat ? Szent István, Szent László fegyver nélkül, katonai erő nélkül vissza tudta volna szorítani ellenségeinket ? Mindez kemény csatákon, hősies vérontással történt meg ! Miért használták az akkori hadieszközöket, az íjakat és a dárdákat ? Miért ? Mert jogos az önvédelem, jogos az erő. » (Katolikus Szó, 1981. október 4-11.) Dr. Lékai László bíboros idézett beszédében kifejtett felfogását a következő megjegyzéssel egészítette ki az osztrák katolikus hírügynökség, a Kathpress-nek adott interjújában : « ...ha a katolikus egyház osztaná a bázisközösségek véleményét és a magyar állampolgárok közül sokan megtagadnák a katonai szolgálatot, Magyarország a mai világban katonai védelem nélkül maradna. Ezt a felelősséget nem lehet vállalni. » (Kathpress, 1981. szeptember 24.) A hazai közvéleményben megütközést váltott ki az, hogy az ország prímása történelmünk azon személyiségeire hivatkozva okolja meg a katonai szolgálat szükségességét a mai Magyaroszágon, akik századokkal ezelőtt az ország függetlenségét védték. Egyházi körökben pedig arra emlékeztetnek, hogy a katolikus egyház II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott hivatalos álláspontja a fegyveres szolgálat megtagadásának lehetőségéről nem azonos Lékai bíboros nézeteivel. A II. Vatikáni Zsinat « Gaudium et Spes » szavakkal kezdődő lelkipásztori konstitúciójának 79-ik pontja így hangzik : « Méltányosnak látszik, hogy a törvények megértően intézkedjenek azokról, akik lelkiismereti okokból nem fognak fegyvert, de készek békés formában szolgálni az emberek közösségét. » A rövid zsinati állásfoglalás hivatalos interpretációja a következő : « A katonai szolgálat megtagadásának lehetőségét a lelkiismereti szabadság alapján kell elismerni még akkor is, ha valaki azt gondolja, hogy objektíve téves magatartásról van szó. A jóhiszeműséget — ha hiteles és emelkedett indokra támaszkodik — mindenkor tiszteletben kell tartani. Az ezzel kapcsolatos konkrét probléma az : hogyan lehet a jóhiszeműséget felismerni, továbbá hogyan lehet teljesíteni azt a helyettesítő szolgálatot, amelynek révén a katonai szolgálatot a társadalomnak igényes és érvényes formában nyújtott békés feladatvállalás helyettesíti. Azok az államok, amelyek törvényes intézkedéseket dolgoztak ki a katonai szolgálat megtagadása esetére, általában két intézményt honosítottak meg. Az egyik a bíróság, vagy bizottság, amelynek az a feladata, hogy komolyan mérlegelje a katonai szolgálatot megtagadó személy döntését. A másik a katonait helyettesítő polgári szolgálat. A Zsinat határozottan ilyenfajta általános megoldás mellett foglal állást. Remélhető, hogy az állásfoglalás a jövőben felszámolja azokat a fenntartásokat, amelyeket számos katolikus teológus és személyiség táplál még a katonai szolgálat megtagadásával szemben. » (Lexikon für Theologie und Kirche). A magyar katolikus egyház vezetőjének állásfoglalása ellenére növekszik — mindenekelőtt fiatal katolikusok Lékai bíboros és a fegyveres katonai szolgálat és az alsópapság körében — azok száma, akik a fegyveres szolgálat megtagadásának jogát követelik. Egy csoport másfél évvel ezelőtt azzal a kéréssel fordult Lékai prímáshoz, hogy a püspökkari konferencia — a keletnémet evangélikus egyház magatartásáshoz hasonlóan — foglaljon állást hivatalosan amellett, hogy Magyarországon is tegyék lehetővé a fegyveres szolgálat helyettesítését társadalmi szolgálattal. A püspökkari konferencia nem foglalkozott a kérdéssel. (Guardian, 1981. dec. 22) Sőt, Lékai bíboros eljárást indított azok ellen a papok ellen, akik támogatták ezt a követelést. Kovács László budapesti és Gromon András pomázi káplánt felfüggesztették. Kovács László felfüggesztéséről az osztrák katolikus hírügynökség számol be részletesen 1981. szeptember 21-i és 24-i jelentésében. Röviden ez történt : Kovács László, a budapesti Rózsafüzér Királynője plébánia káplánja elsősorban a fiatalok lelkigondozásával foglalkozott. Augusztus 22- én ifjúsági zarándoklatot vezetett Hajóson. A helyszínen közölték vele, hogy elöljárói megtiltották tervezett szentbeszéde megtartását. A mintegy 700 fiatal zarándok azonban követelte, hogy beszéljen hozzájuk. Kovács László eleget tett kívánságuknak. Prédikációja középpontjába a hegyibeszéd mondanivalóját állította. Hangsúlyozta, hogy az erőszakról való lemondás igazi keresztény álláspont. Szeptember 6-án beidézték Kovács Lászlót az esztergomi érsekségre és közölték vele, hogy fegyelmi eljárást indítottak ellene. Az eljárás azonnal megkezdődött. Nem tettek eleget Kovács László kérésének, hogy függesszék fel két hétre a tárgyalást, mert nem volt lehetősége arra, hogy jogilag felkészüljön álláspontja megvédésére. Az eljárás során kifejezetten hangsúlyozták, hogy egyházi felettesei szerint a katonai szolgálat kérdésében elfoglalt álláspontja a fegyelmi eljárás egyik oka. Szeptember 9-én Dr. Lékai László bíboros írásban hozta Kovács László tudtára a fegyelmi ítéletet. Ennek értelmében : 1. Hat hónapra felfüggesztik papi teendői végzésének jogát. 2. Kovács László nem tartózkodhat többé az esztergomi egyházmegye területén, tehát fel kell adnia budapesti lakhelyét is. 3. Áthelyezik Márianosztrára. A falut csak az illetékes plébános külön engedélyével hagyhatja el, akkor, ha előre közli útjának célját és okát. 4. A döntéssel szembeni esetleges fellebbezését csak püspökén keresztül jelentheti be. 5. A határozat előírásainak megszegése további büntetéseket vonhat maga után. Kovács László ügye nagy visszhangot váltott ki egyházi körökben. Sokan bírálták az ország prímását intézkedéséért. Utalás van erre a Katolikus Szó 1981. október 4-11. számában. Nem értett egyet az intézkedéssel Gromon András pomázi káplán sem. Amikor nyíltan bírálta Lékai bíboros intézkedését, püspöke az ő lelkipásztori tevékenységének jogát is felfüggesztette. A magyar püspöki kar őszi értekezletén mindkét intézkedést jóváhagyta. (Új Ember 1981. október 18.) A hívek és az alsópapság körében azonban továbbra is téma a felfüggesztések ügye. Sokan tiltakoznak az egyház vezetőinek eljárása ellen. A vitára jellemző az a levél, amelyet hat pap intézett Dr. Lékai László prímáshoz : « Főtisztelendő Bíboros Úr ! Megdöbbenve értesültünk arról, hogy Ön Kovács László káplánt felfüggesztette. Ebben a felfüggesztésben szerepet játszott az, hogy barátunk többször is nyíltan szót emelt a katonai szolgálat ellen. Sajnálattal olvastuk Bíboros Úr beszédét az Új Emberben, ahol félrevezetőknek és az egyház ellenségeinek nevezte azokat, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot, — mondván, — hogy ez ellenkezik mind a Haza, mind az Egyház szeretetével. Továbbá, hogy az ilyen magatartás ellenkezik a Szentírással és az Egyház tradíciójával. Meglepődtünk azon, hogy érvelését mégsem ezekből, hanem a magyar történelemből vette. Ma, amikor az erőszakmentességnek világszerte egyre nagyobb tábora van, Bíboros Úr szembeszáll a II. Vatikáni Zsinat « Gaudium et Spes » lelkipásztori konstituciójának 79-ik pontjával, ahol a Zsinat megengedi lelkiismereti okból a katonai szolgálat megtagadását. Tudomásunkra jutott, hogy Kovács László paptestvérünk beszéde nem ellenkezést váltott ki, hanem egyetértést a kalocsai egyházmegyés papokból, akik nem voltak hajlandók aláírni egy Kovács Lászlót elítélő nyilatkozatot, amelyet Kováts Géza érseki irodaigazgató kezdeményezett és óhajtott. Utána pedig arról informálta Bíboros Urat, hogy egyetértőleg elítélték Kovács László hajósi beszédét. Továbbá nehezményezzük, hogy Gromon András pomázi káplánt, azért, mert bírálta Bíboros Úr beszédét és a OBKB nyilatkozatát az Új Emberben, Kisberk Imre püspök egyházi bíróság elé állította és egyelőre előzetesen felfüggesztette. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi nehéz időben a Magyar Püspöki Karnak azt az utat kellene járni, amelyet az Evangélikus Egyház a sokkal nehezebb keletnémet viszonyok között jár. Ugyanakkor örömmel olvastuk, hogy az osztrák fiatalok szolidaritásukat fejezték ki mind a magyar, mind a keletnémet, mind a csehszlovák fiatalok iránt, akik vonakodnak a katonai szolgálatot teljesíteni (Ld. : Wiener Kirchenzeitung 1981 okt. 18-i számában), és a hivatalos egyházi vezetők elítélik őket. A marxista történelemkönyvben azt tanultuk, hogy az Egyház mindig az uralkodó osztály oldalán állt és minden épkézláb kezdeményezést elnyomott és az uralkodó osztálynak az ideológiát szolgáltatta. Sajnos, ez igaz volt sokk esetben. Úgy látszik, hogy a jelenlegi magyar hierarchia ezt folytatja, amikor a mai és időszerű problémákról nem vesz tudomást, és azokat, akik ezt képviselik, a középkor módszereivel igyekszik félreállítani. Ma, amikor a nagyhatalmak vezetői is leszerelésről beszélnek, nem érthető, hogy a magyar Egyház feje miért tör lándzsát az által rendezett erőnek nevezett katonai erő mellett. Mindezek figyelembe vételével kérjük, hogy a két paptestvérünk ellen hozott intézkedést szíveskedjenek visszavonni! Krisztusban paptestvérei : Horváth Tamás, Kocsi György, Rédey János, Székely György, Várnai László, Vincze József. 1981. Szent Erzsébet ünnepén. » (Kath. Press, 1981 dec. 10., — DPA, dec. 10. — KNA, dec. 10.) Nyugati újságírók Budapestről költekezett jelentései szerint nemcsak a katolikus Egyház vezetői, de a kormányszervek is egyre szigorúbb magatartást tanúsítanak azokkal szemben, akik lelkiismereti okból megtagadják a katonai szolgálatot, vagy azt követelik, hogy a fegyveres helyett társadalmi szolgálatot teljesíthessenek. (Reuter 1982 jan. 11. — Reuter 1981 dec. 24. — NYT 1981 dec. 22.) Haraszti Miklós, Budapesten élő író ebben az összefüggésben neveket, illetve eseteket is említ : « Dr. Merza József matematikust 47 éves kora ellenére behívták katonai szolgálatra. Amikor megtagadta, pszichológiai vizsgálatnak vetették alá. Fiát — ugyancsak a fegyveres szolgálat megtagadása miatt — 5 évi börtönbüntetésre ítélték. Négy további katolikus esete ismert, akiket a katonai szolgálat megtagadása miatt vagy börtönbe, vagy pedig elmegyógyintézetbe zártak. » (Guardian 1981 dec. 22.) KASZA LÁSZLÓ IRODALMI ÚJSÁG HORVÁTH ELEMÉR Stella Stellarum Aczél Tamásnak Azért csupán mert egy Borgia a pápa tagadjam meg aki megszületett ? S azért mert egy elidegenedett elit lövet sarlóra-kalapácsra ne higgyem hogy eljön az ő országa aki egyedül teremt kenyeret a cinikus bolsevik érsekek s a párthű bíborosok asztalára ? Nem velük hanem ellenükre tett Marx Károly kommunista kiáltványa a hegyibeszéd dialektikája s az orfeuszi örök üzenet szobor szonett szárnyaskép és szonáta Világ proletárjai egyesüljetek ! ACZÉL TAMÁS Ad Maiorem Dei Glóriám Horváth Elemérnek Csak azt ne ! Világ proletárjai ! Éljetek de ne egyesüljetek ! Rommá dőlt rothadó elméletek a kísértet olcsó jelszavai Újból lábjegyzetek idézetek ? A boncok vad ájuldozásai ? Az elmélet mindennél fényesebb ! Felejtsd el a gyakorlat árnyait! Hányingernél hányingerlebb a látvány a szabadságot hirdető kiáltvány lengyel bányászok német ketrecekben s újból újból feltartva csodaképp a Tőke mellett a Hegyibeszéd a csoda az hogy még tűri az Isten 3. oldal