Irodalmi Ujság, 1984 (35. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám
2. oldal SZŐCS GÉZA Időszerűségét vesztett végrendelet * Dal a kolozsvári fiúkhoz (Vázlat) Szőcs Gézát, a kitűnő erdélyi költőt 1982 november elején a román államvédelmi szervek őrizetbe vették, s több magyar értelmiségivel együtt azzal váldolták őket, hogy ők szerkesztik az « Ellenpontok » című szamizdat folyóiratot, amely memorandumot terjesztett a madridi konferencia elé és programjavaslatot dolgozott ki a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében. Lábadhoz bánat dörgölőzik, szemedbe néz erősen , mikor már nem szuszog helyetted a gyöngéd vastüdő sem azontúl zöld feltámadását sötét ablakszemekkel várja mint hihetetlen s fiktív mását életed félbehagyott háza. De mások költöznek a házba sírva, vagy éppen hahotázva, s ott tesznek-vesznek még sokáig, kiosztják le nem élt idődet ; nappalaid és éjszakáid megragadják és nagy kezükbe s foguk közé szorítják és még csak nem is jutsz eszükbe ; fölássák — s míg szobáid barát és ismeretlen lakja, mint felkiáltójel világít, kivehető virág-alakja ; ott fénylik még az örökségen halálod észrevétlen lakkja Szecsőt a kihallgatások során kegyetlenül megkínozták és csak hetekkel később — nemzetközi sajtókampány és 71 magyarországi értelmiségi tiltakozó nyilatkozata után — engedték szabadon. Továbbra is nehéz körülmények között él. Itt közölt verse, amelyet szabadulása után írt, Erdélyben és Magyarországon röplapszerűen terjed. 1. a szőre fényes és selymes 5. ahogy befutná, elborítaná a repkény és kigyúrna benne a 9. De mások költöznek a házba ! 10. mintha ladikot vontatnának ki éjjel a partra, vagy egy nagy halat 12. mint egy fél kártyacsomagot, ami az asztalon maradt HJA HJA 15. mint kártyalapokat vagy a csontot 18. rongálják, átrendezik, LAKJÁK !Hjakudzsó rókája « De ki volt Hjakudzsó ? » 9. 10. 12. 15. 18. halálom észrevétlen lakkja aber wer weiß es eigentlich, was Halál bedeutet a dokik azt mondják megúsztam ezúttal s ez az örömhír nem teszi lehetővé habár : ki hisz a dokiknak hogy folytassam ezt a tegnapelőtti verset a vastüdővel vasmájjal vasvesével Hjakudzsóval meg azzal a vízjel-forma halvány lüktetéssel amit pusztulásom gyújtana minden olyan tárgyban és tényben és történésben mely hozzám tartozott volna így vagy úgy az életemről lefűrészelt napokban pl. mint ez a toll is amit most (vértelen stb.) kezemben tartok , csak néhány nap telne el s nemde már más írna vele, azt gyanítom. És ezentúl vásárolt tollaimat is mások a jövő piacain mások szereznék meg maguknak ha elpatkolnék ha elpatkoltam volna Hát csupa ilyesmiről szólt volna az a versem a vastüdővel az életemet földarabolókról akik nem pontosan azt nem pontosan ott és nem egészen akkor és és ki volt Hjakudzsó és nem pontosan ugyanúgy de sokmindenben hasonlóképpen fognak viselkedni ahhoz hasonlóan, ahogyan majd én viselkedtem volna egykor. Megjelennek ezutáni, meg nem élt életem helyszínein, kitöltik a helyzeteket mint a színészek vagy mint keresztrejtvényt a kéményseprők. S ily módon, mint folyók deltája, életem szétbogozódik az lesz az én majdnem- vagy úgy ahogy-létem. Amit én magam egyedül elvégeztem volna : elosztják most azt a teendőt egymás közt ezren ! Egyik székemre ül a vendéglőben, másik a könyvtárban vagy a buszban. Igen, helyemen S.-ék mellett a színházban más ül majd a bemutatókon S-ék (Semlyénék) mellett a színházban. Könyveimet elolvassátok, asszonyaimat elcsábítjátok lefüggönyözött szobákban vagy kint a füvön ; vacsoráimat rendre megeszitek ! Ó, mennyi mindent örököltök tőlem ! Milyen autókat és szeretőket ! Bőkezűségem rátok lángol az időben. Tanúk és haszonélvezők a nagyvonalú hagyakozásnál : hány ezer vajaskenyerem lesz a tiétek ! mekkora, mekkora vendégség kezdődik el halálom percében, vendégség és kiárusítás. 2008-ból itt egy ingem, kié lesz ? TIÉTEK TOVÁBBI SORSOM SZÁLLODÁJA, világosság NATIONAL MINORITIES IN ROMANIA. CHANGE IN TRANSYLVANIA East European Monographs, Boulder. Columbia University Press, New York (Illyés Elemér angol nyelvű könyve) Az « Erdély változása » után megjelent angol nyelven is a nemzetpolitikai szempontból igen nagy jelentőségű mű, melynek el kell jutnia minden nagyobb nyugati és hazai könyvtárba, vezető egyéniségekhez és a magyarság idegen ajkú barátaihoz. Vászonkötés, borítólappal, 355 oldal. Ára 34 US-dollár, az Irodalmi Újság olvasóinak 25. US- dollár postaköltséggel, vagy ennek megfelelő valuta. Megrendelhető a vételár előzetes megküldésével a szerzőnél : Dr. Elemér Illyés, Riplspitzstr. 8a, D-8162 Schiliersee 2, West Germany. Ugyanitt rendelhető meg Orbán Balázs hatkötetes műve, « A Székelyföld leírása ». Ára postaköltséggel DM 220., vagy ennek megfelelő US dollár. Megjelent a recski kényszermunkatábor feloszlatásának 30. évfordulója alkalmából FALUDY GYÖRGY Börtönversek /1949-1952/ című versgyűjteménye, ezer számozott és dedikált példányban. Ára : DM 10,00 és a postaköltség. Megrendelhető : Postfach 144 D-8000 München 1. Jó szívvel vagy kénytelen-kelletlen rátok hagyott vagyonom fejében kérni is szeretnék valamit tőletek : ha ettetek, fiúk, és ittatok és szerettettek : ugye beszélni sőt pofázni is fogtok helyettem ? amit én biztosan elmondtam volna : ugye azt nem hagyjátok torkotokban megkeseredni ? ahogy abban a versben írtam volna. MÍG ELHURCOLNAK ENGEM A RÓMA CSATTOGÓ LOVASSZEKERÉN RÁTOK MARAD MIND HAGYATÉKOM AMIT ELMONDTAM S AMIT NEM MONDTAM EL ÉN Kolozsvár, 1982-83 dec. 31-jan. 1. IRODALMI ÚJSÁG 1984. 1. szám Duray Miklós második Nyugaton kiadott könyve (Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk ; FRAMO PUBLISHING, Chicago, 1983.) leginkább az elsőnek (Kutyaszorító ; PÜSKI, New York, 1983 ; ismertetése az Irodalmi Újság 1983. évf. 2. számában Ölvedi János tollából) illusztrációjaként fogható fel. A kötet szépirodalmi eszközökkel hangsúlyozza a felvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetét, az öntudatnak azt a mélypontját, amelybe a háború utáni atrocitások, a kitelepítések és a lakosságcserének anyagiaktól és emberségbe vetett hittől egyaránt megfosztó módszerei ezt a magárahagyatott nemzetrészünket taszították. A meghurcolt embernek önmaga problémáiba süllyedését vetíti az olvasó elé a szerző a kötet első nagyobb lélekzetű, mozaikszerkesztésű írásában, a PONTOK A TÉRBEN-ben. A pontok villanásszerű pillanatfelvételei embersorsok adott állapotának. Egyik leginkább megrázó kép közülük a vasúti sínek között bolyongó — talán céltalanul bolyongó — hibbant koldus, Gerő vonatkerék alá zuhanása és elgázoltatása. Metaforikus tükör az önmaga problematikájába merült egyed, és a részvétlen tömeg elé állítva. íme ezek vagytok, ezzé váltatok, ide süllyedtetek emberek — emeli fel kezét intőn az író —, nincs pillantásotok, figyelmetek, együttérzésetek a másik sorsa, szerencsétlensége számára. Lehetne ez a kép, a kisebbségi környezetből kiemelkedve, az általános emberi részvétlenség minden élettérben megnyilvánuló. Ám Duray felhívásával csupán a felvidéki magyar létre akarja az olvasó figyelmét koncentrálni. Utolsó képe, amelynek maga is a PILLANATFELVÉTEL címet adta, koldus öregaszszonyról szól, aki húsz éve pincében lakik, « mert tudja, minket pozsonyi magyarokat negyvenötben kiraktak a lakásunkból, és mindenünket elvették », és átélte « azokat a borzalmas rettegéseket, amikor a félelemtől a derék férfiak is maguk alá vizeltek. » A kötet többi novelláinak sikerültebb darabjaiban is a szlovák nacionalizmus által megnyomorított magyar sorsok tragédiáit vázolja fel. Ebben a sorban helyet kap a csallóközi parasztlányból pozsonyi kurvává szerencsétlenedett sarki prostituált (Hatsugarú arányosság), a Szlovák Nemzeti Gárda által nyomorékká vert éjjeliőr (Bicegő Krisztus), a kétoldali kisemmizettségtől és örökös megaláztatástól őrületbe kergetett magyar zsidó borbély (A megrepedt tojás) , a szlovák legény által teherbe rejtett és cserbenhagyott magyar parasztlány és félreállított, iszákossá vált egykori nagygazda apja feloldhatatlan konfliktusa (A vonat holnapután sem érkezik meg). A mély pesszimizmust, a kilátástalanságot tükröző történetfüzér közepén azonban felcsillan a mozgalmi embernek a közös akciók erejébe vetett hite is. (A kötet írásai az impresszum utalása szerint 1967-71 között készültek. Ennek az időszaknak az első felében Duray Miklós a csehszlovákiai magyar ifjúsági és kulturális megmozdulások vezéralakjai között tevékenykedett, második részében pedig az újból erőrekapó szlovák nacionalizmus nyomására visszavonulásra kényszerült.) A TŰZVÁRÁSban egy falu fazekaskolóniájának férfinépe, valami múlt misztikumába gyökerező babonától vezérelve,kivonul az agyaglelőhelyre, és gyermekarcú cserépkrisztus szobrot készít, amelynek a kolóniában éppen születő új jövevény jó egészségét és a szülés lefolyásának zavartalanságát kell — a fazekasok hite szerint — biztosítania. A közös akció ellen — olvasható a történet sorai közül a szerző állásfoglalása — az elnyomó hatóság még akkor is tehetetlen, ha annak alapja pusztán babona. A kötet két utolsó írása a helytállásnak emel szobrot a megalkuvással és a meneküléssel szemben. Az író tollát ezekben az inkább forgatókönyvkísérleteknek, semmint novelláknak nevezhető alkotásaiban az ingatag társakban való csalódottság és az egyre embertelenebbé váló szlovák nacionalista propaganda vezérli pesszimista szemléletmód felé. A könyv egy gerinces, nagy elszántságú ember bátor kiállásának újabb tanújele. Önértékéért is becsülnünk kell. Ám a Duraykönyvek nélkülözhetetlenségét elsősorban a világ közvéleményére gyakorolt hatásukon keresztül lehetséges mérni. A KUTYASZORÍTÓval a világ szinte valamennyi vezető sajtóorgánuma foglalkozott. Legnagyobb hatása annak van, amit ott írnak, ahol az elnyomás fennáll, és azok, akik azt szenvedik. Ha az egyén elhivatottsági érzéséből fakadóan ilyen írások születnek, akkor azokat megismerni, hírüket terjeszteni és törekvéseiket minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni feladata annak, aki magyar, éljen bár Budapesten, Zürichben vagy Chicagóban. NAGY CSABA