Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1913. 2. évfolyam
Kisebb közlemények - Gesztesi Gyula: Csokonainak egy állítólagos vígjáték-töredéke 367–368. p.
366 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 367 mátor, s mindaddig, míg erre ellenkező bizonyítékaink nincsenek, irodalomtörténetünk XVI. századbeli arcképcsarnokába joggal fölvehetjük. PAP KÁROLY: Csokonainak egy állítólagos vígjáték-töredéke. Balassa József az Irodalomtörténeti Közlemények 1895-iki évfolyamában Barla Szabó János debreceni theologusnak 1824-ben összeírt kézirati gyűjteményéből közli Csokonainak egy pár eddig ismeretlen költeményét. Ezeken kívül közli a költőnekegy valóságos kis vígjátékát, melyben a költészet elfajulását, a tartalom nélküli verselést s üres rímhajhászást gúnyolja. Címe : «A híres Sós András és Szél Gáspár verseiből némely töredékek s ugyancsak nékik a debreceni Múzsák közé való bévézetéseknek rövid históriája». Ez a kis vígjáték, Csokonai természetes dévajságát kivéve, nem sokat őrzött meg a költő szelleméből ; de mint a fűzfa-poétatípusnak talán első karrikatúrája irodalmunkban és a Tempefői Csikorgójának 2 előfutárja értékes fölfedezés számba ment, mint minden, amit költőnk sokat hánykódott szellemi termékei közül megmenthettek. Oláh Gábor ugyancsak az Irodalomtörténeti Közleményekben (1906 : 103) közli Csokonai két ismeretlen versét és ezt írja többek közt: «Lengyel Imre, debreceni tanácsos hagyatékából került a debreceni főiskola nagy könyvtárába egy kéziratos gyűjtemény, amelyet Somosi Mihály kezdett összemásolgatni 1808-tól fogva. Benne van az a Lakodalmi játék (ez a mi vígjátékunk), amelyet Balassa József közöl, mint Cs. színjátékát. Ebben a színdarab alá ez van írva: Ao. 1796. Praeceptore Publico Poëseos Stephano Nagy. (Balassa verseskönyvében : Cs. V. M.) Tehát kétséges a szerzője.» Ha eddig kétséges volt szerzőjének személye, ezután kétségtelen, hogy az 1 Teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy ugyanez a kép, mely a Praedikációkat díszíti, tudtommal még néhány, Debreczenben nyomott vallásos művön is föltalálható, így pl. a Félegyházy Tamás öt kiadást ért « A keresztyén egyháznak részéről való tanítások» stb., és az 1586-iki «A mi Urunk Jézus Krisztusnak új testamentuma» című könyvein. Valamint a jó Berecskei Ambrus, szintén Debreczenben (1603) megjelent munkáján : Az «Szt Pál apostol levelei» stb. A föntiek után vajon hogy magyarázzuk ezt ? Szerintem igen természetesen ekként : Félegyházy könyvére, aki Méliusznak közvetlen utódja, s maga is nagy tekintélyű pap és tudós volt, a nyomdász, Hoffhalter Rudolf szinte ösztönszerű devozióval tette rá az eddig csak egyszer (s azóta éveken át nem használt) vignettát. S hogy csakugyan a megtisztelés gondolatával tehette, mutatja két körülmény. Az egyik : a klisének új, finomabb átdolgozása, ami némi öregbítő vonással a kis papi alak arcára is kiterjed. A másik : a kép alján látható 1563-iki évszám 6-os jegyének átjavítása 8-asra (83-ra), amely a Félegyházy «Tanítások» c. művén jelenik meg először ily alakban. A derék tudós halála után (1586) közzétett könyvein aztán, valamint húsz év múlva a Derecskei Ambrus munkáján már csak mint egyszerű nyomdai címer szerepel. Ugyanott közli Balassa a következő szintén ismeretlen verset : Csikorgónak, egy hazánkban kedves versszerzőnek, Trója feldúlásáról íratott munkájának kezdete. (Verseskönyv a század elejéről. II. Közl., 1895. évf.)