Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1935. 24. évfolyam
Kisebb közlemények - Kunszeri Gyula: Két színházi vers. [Petőfi Sándor, Ady Endre.] 24–25. p.
25 KISEBB KÖZLEMÉNYEK ban című versében is előfordul ugyanez a motívum. („Nézz le immár, nézz le lelkem ! — Nézz le kissé páholyodból..." stb., 1848.) Az Ady-vers genealógiáját — egy kritikai Ady-kiadás hiányában — nehezebb kibogozni. Ady első kötetében, a debreceni Versekben jelent meg (1899). Tehát még nem igazi Ady-vers. Sőt petőfiesebb, mint Petőfié. A költő 1897-től 1899-ig Debrecenben újságíróskodott, mint a Debreceni Ellenőr, a Debreceni Hírlap s később a Debrecen munkatársa. Bizonyos tehát, hogy ez a kis vers is ennek a korszaknak a terméke. Ady Endre ekkori hírlapi cikkei még nincsenek összegyűjtve, de tudjuk jól, hogy mint mindenes vidéki hírlapíró, színházi kritikákat is írt. S elvégre az sem lehetetlen, hogy őneki is megtetszhetett egy páholybeli kislány... Az élményi alap tehát itt sem hiányzik. Ennélfogva vagy valóban véletlen találkozásról van szó, vagy — Ady Endre hírének ez már igazán nem árthat — tudatalatti utánérzésről, elmosódott reminiszcenciáról. Mindkét vers sokkal jelentéktelenebb, semhogy a feltűnő egyezésnek nagyobb fontosságot tulajdoníthatnánk. De mint irodalomtörténeti kuriózumot megemlíteni, azt hiszem, nem volt fölösleges. Kunszeri Gyula.