Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Figyelő - G. P.: Elhunytak 43–50. p.
FIGYELŐ 43 kardlapozták, hogy több hónapon át feküdt betegen. Mint kezdő tanárt, a piarista rend két gimnáziumában alkalmazta: Máramarosszigeten (1906/7) és Léván (1907/8). Az élettel való meghasonlás azonban nem engedett neki nyugalmat. Rá is illik, mint Kölcseyre: ,,Nem közénk való volt!" A. L. Elhúnytak. BITAY ÁRPÁD, dr. jur., róm. kat. tanár, szül. Budapesten 1896 augusztus 20-án, megh. Gyulafehérvárt 1937 november 30 án. — Előbb a gyulafehérvári r. k. gimn., majd a kolozsvári Marianum leánygimn. tanára, 1925-től a r. k. státus tanügyi előadója volt. 1931/2. a rumén közoktatásügyi minisztériumban a kisebbségi ügyek tanácsosa, majd egy ideig Gyulafehérvár alpolgármestere volt. Főtitkára volt 1929-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. Lefordította ruménra Kristóf György m. irodalomtörténetét (1934), valamint több m. szépirodalmi művet, így Szigligeti Liliomfiját, Gárdonyi, Jókai és Mikszáth több elbeszélését. Szerkesztette a Műfordítások román költőkből (Kolozsvár, 1928) című antológiát. — Művei közül m. irodalomtart. vonatkozásúak: Mauritiu Jókai. Kolozsvár, 1925. — Aromán dicsőítő írás és vers a Széchenyiekről 1839-ből. 1928. — Újabb adatok és szempontok a román nyelv m. elemeinek kutatásához. 1929. — Ezenkívül több rumén író novelláit ésJorga két drámáját lefordította magyarra. BLASKOVICS FERENC, nagyprépost, szül. Aninán 1864 március 21-én, megh. Temesvárt 1937 november 16-án. — 1886 decemberében pappá szenteltetvén, 1887-ben teológiai tanár lett Temesvárt, 1895-ben pedig a Délmagyarorsz. Gazd. Bank igazgatója. 1896—1905. nemzeti párti, majd szabadelvűpárti programmal az orczyfalvai kerületet képviselte az országgyűlésen. 1902-ben keresi apát, 1904-ben csanádegyházm. kanonok lett. Az amerikai magyarok helyzetét a helyszínen tanulmányozta, sőt részükre bankot is szervezett Amerikában. Az 1919. államfordulat után tíz évig internálva volt Fogarason, majd a német néppárthoz csatlakozott s mint ilyen 1926/27. a romániai szenátus tagja volt. — 1897—1917. számos publicisztikai és közgazd. cikke jelent meg a brit magyar napilapokban és folyóiratokban. 1887-től a Der Landbote, majd a Der Freimütige s végül a Banater Landwirt című lapokat szerkesztette. — Minket érdeklő munkája: Emlékbeszéd, melyet az orsz. Petőfiünnep alk. a temesvári Bem-tábor emlékkövénél... tartott. Temesvár, 1899. BOTH FERENC, dr. phil., kegyesr. ny. házfőnök, az erdélyi rendtartomány volt vicarius provinciálisa, szül. Lébényszentmiklóson (Mosón vm.) 1872-ben, megh. Magyaróvárt 1937 december 3-án. — M.latin szakos tanár, majd igazgató volt Szegeden, illetve Temesvárt.— Útirajzai: szegedi városi gimn. értés. (1909. Útiképek és tanulmányok), verse: gyulafehérvári közművelődés (1915). — Irodalomtört munkái: Telegdi Miklós élete és művei. Klny. a szegedi gimn. értesítőjéből. Szeged, 1899. — Nemzeti ébredés 1790-ben. Felolv. U. o., 1908. CSAPÓ ANTONIN (GUSZTÁV), bencés tanár, szül. Felkán (Szepes vm.) 1867 november 27-én, megh. Komáromban 1937 október 8 án. 1893 óta