Alszeghy Zsolt szerk.: Irodalomtörténet, 1938. 27. évfolyam
Figyelő - G. P.: Elhunytak 43–50. p.
a rend különböző gimnáziumaiban s rövid ideig a pannonhalmi főiskolán is tanított. Az 1919-i megszállás óta Komáromban élt. — M. irodalomtört. tárgyú programmértekezése: esztergomi bencés gimn. értés. (1899. Kisfaludy Sándor és Horatius). CSONTOS IMRE, hírlapíró, megh. Egerben 1937 novemberében. 1901-06. Budapesten szerk. a Szabóiparosok Közlönyét CSONTOS JÓZSEF, ny. ref. gimn. igazgató, szül. Göncön (Abaúj-Torna vm.) 1866 március 14-én, megh. Sárospatakon 1937 októberében. Cikkei: Károli-emlékkönyv (1890. A vizsolyi biblia nyelve), sárospataki ref. főisk. értés. (1896. Históriai vonatk. ének Hadrianus korából; 1899. Emlékbeszéd Erzsébet királyné felett; 1909. Szinnyei Gerzson), Sárospataki Lapok és Ifj. Közs. — Munkája: Városaink Mátyás korában. Sárospatak, 1893. DEMÉNY DEZSŐ, pápai kamarás, egyh. karmester, szül. Budapesten 1871 január 28-án, megh. u. o. 1937 november 9-én. 1893-ban áldozópappá szenteltetvén, Dömösön, majd Alsószerdahelyen káplánkodott. 1894-ben Budapestre került szentszéki jegyzőnek, 1896-ban gimn. vallástanár, 1897-ben egyúttal várkáplán lett. 1913. kinevezték a Szt. István-templom karnagyává. 1894 óta számos zeneesztétikai és kritikai cikket írt különböző fővárosi napi-, heti- és szaklapokba, elsősorban a Zeneközlönybe, mely 1902-ben az ő szerkesztésében indult meg. Regény fordításai: M. Szemle (1898, 1904/5), Ország-Világ (1907). Szentbeszéde: Hitszónokl. Folyóirat (1899). Középiskolai hittankönyveken és zeneesztétikai műveken kívül szépirodalmi kötetei: Vallásosság és kincsvágy. Ifj. elb. Bp., 1892. — János gazda boldogsága, vagy: mire visz az úrhatnámság? Elb. (Népiratkák. 72.) U. o. 1893 (2. kiad. ny. Medgyes, 1905.). — Ünnepi sz. beszédek. írta Alois Melcher. Ford. Kiss Jánossal. U. o. (Ny. Szeged), 1899. — Imakönyv. U. o. 1905. — Trifolium, гаду három jómadár kalandjai, melyeket az ifj. épülésére elmond a trifolium egyik tagja. U. o., 1905. (2. kiad. u. o., 1913). — Bhayat csodája és egyéb elbeszélések. Irta Rudyard Kipling. Ford. U. o., 1908. — Zeneműveket is komponált. DÉRY JÓZSEF (csalai), ny. ítélőtáblai bíró, szül. 1866-ban, megh. Budapesten 1937 október 13-án. — R. kat. 1890-ben lépett a bíróság szolgálatába. Alelnöke, majd elnöke volt a M. Turista-Egyesületnek, mely róla nevezte el a Magas-Tátra egyik csúcsát. 37 éven át munkatársa, 23 éven át szerkesztője volt a Turisták Lapjának. Főműve: Négy évtized a magyar hegyek között. Bp., 1929. ELEKES DOMOKOS, dr. jur. ügyvéd, a M. Párt elnöke, szül. 1889-ben, megh. Székelykeresztúron 1937 decemberében. — Unitárius. 1914 óta cikkírója volt kir. erdélyi napi- és egyh. lapoknak. FAZEKAS (1918-ig Fried) SÁMUEL, hírlapíró, szül. Göncön (Abaúj vm.) 1887-ben, megh. Miskolcon 1937 december 11-én. — Szr. Egész fiatalon lépett a hírlapírói pályára. Előbb vidéki lapoknál dolgozott, majd Az Est munkatársa lett, végül Miskolcra költözött, ahol újságterjesztő vállalata volt s 1918-ban megalapította a seggeli Hírlap-ot, melynek hosszú időn át főszerkesztője volt. GYÖRGY LAJOS, a Felsőmagyarországi Hírl. szerkesztője, megh. Sátoraljaújhelyen 1937 december 8 án (temetés napja). — Jegyzeteim között sze-