Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1956. 44. évfolyam
Kisebb közlemények - Vargha Kálmán: Az Új Magyar Múzeum-sorozat terve 454–456. p.
induló Móricz-kritikai sorozatot. Az Új Magyar Múzeumban fog megjelenni Móricz Zsigmond diákkori „fehér könyve", az író testvérének Móricz Miklósnak gondozásában. Móricz Zsigmond maga vall Nyilas Misi féltve őrzött diákkori kincséről, a Légy jó mindhaláligban : „Hogy becézte aztán ezt a sárgás, finom bőrkönyvecskét!.. . Ebbe a könyvbe mindent bele akart írni.. . Mindjárt az elejére beírta a nevét, úgy csinálta meg ezt az első oldalt, ahogy a könyvnek címlapja szokott lenni. Címül ezt az egyszerű szót választotta : Jegyzetek ... Középre megint a nevét, szépen nagy s erélyesen megrángatott betűkkel : Nyilas Mihály. Alul odaírta, hogy : Debrecen s ez alá az évszámot 1892." Valóban beleírt a könyvbe mindent, heterogén tartalmú feljegyzések gyűjteménye ez a könyvecske , van benne máig kiadatlan ifjúkori zsenge, népi szólások diákkori feljegyzései ; megtalálhatók benne Móricz első megjelent műveinek időrendi feljegyzései, ezek közül több írás lapkivágásban beragasztva, az író több gyerekkori rajza. Az értékes dokumentumot számos facsimilével fogjuk kiadni. Móricz Zsigmond írói anyaggyűjtő noteszeinek feljegyzései szintén megjelennek majd a sorozatban, magánkönyvtárának katalógusával együtt. Előreláthatólag három kötetben adjuk ki a Móricz Zsigmonddal foglalkozó irodalmi tanulmányok és kritikák teljes gyűjteményét, az író indulásától 1945-ig. Hasonló jellegű kiadvány jelenik meg a József Attilával foglalkozó irodalomból is a sorozatban. Az ilyenfajta irodalmi tanulmány- és kritikagyűjtemények kiadása a magyar irodalomtörténetírásban szinte példa nélküli vállalkozás. (Endrődi Sándor Petőfi napjai című műve közelíti meg némileg ezt a gyűjteménytípust.) Felvetődhet a kérdés, hogy mi a célja lehet egy ilyen speciális jellegű, egy-egy író életművéhez kötődő tanulmány-gyűjtemény kiadásának. Elsősorban azt jegyezzük meg, hogy ilyenféle gyűjteményt csak a legnagyobb íróinkra vonatkozó irodalomból kívánunk kiadni. Az ilyen jellegű tanulmány gyűjtemény teljességre törekvő összeállításában, szigorúan kronologikus rendben elénk tárja egy-egy nagy írónk kritikai fogadtatásának teljes keresztmetszetét. Világossá válik, hogy a magyar irodalom miként fogadta, miként támogatta vagy gáncsolta egy-egy névtelenül felbukkanó író óriását. Kik álltak mellette, kik harcoltak ellene. A tanulmányok és kritikák nyomán kirajzolódnak az irodalmi élet frontjai és nyomon követhetők az egyes irodalmi csoportok, folyóiratok vagy kritikusok magatartásbeli változásai, szemléleti átalakulásai, irodalomstratégiai mozdulatai. De nemcsak dokumentumtár az ilyen tanulmány gyűjtemény, hanem elfeledett, eltemetett kiváló irodalmi tanulmányok és kritikák feltámasztási kísérlete is. Újra való kiadásukkal élő hatóerők lesznek irodalmi, irodalomtörténeti köztudatunkban. Móricz Zsigmond írói útját, kritikai elismertetését olyan írók és kritikusok, egyengették — csak az író fellépésétől számított első évtizedből véve a példákat — mint Ady, Babits, Ignotus, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Schöpflin vagy az élők közül Benedek Marcell,Bölöni György, Hatvany Lajos, Kárpáti Aurél, Lukács György. Már ebből a névsorból is kitűnik, hogy e tanulmányok újra való kiadása mennyire gazdagítja majd Móricz Zsigmondról alkotott képünket. (Közvetve figyelmeztet majd e kötet olyan halaszthatatlan adósságokra is, mint pl. Schöpflin Aladár összegyűjtött irodalmi tanulmányainak kiadása.) Didaktikai szempontból is nagy jelentőségű, hogy e kötetekben az órára induló tanár vagy a vizsgára készülő egyetemista egyszerre közbekap öt-hat vagy még több tanulmányt egy-egy Móricz regényről vagy József Attila kötetről. Ezekben a tanulmány-gyűjteményekben ismeretlennek mondható, teljesen elfeledett írásokat is publikálnak majd. Pl. a József Attila-irodalom kötetében Szerb Antal két ismeretlen József Attila-méltatása is megjelenik. A sorozat a József Attila-irodalom kiadásával indul még ebben az évben. A gyűjtemény szerkesztője, Bokor László két kötetben adja ki József Attila a kortársak szemében címmel a József Attilára vonatkozó irodalom teljes anyagát az író indulásától 1944-ig bezárólag. A hazai magyar és idegen nyelvű irodalommal együtt megtalálható lesz a gyűjteményben a szomszéd államokban megjelent József Attilával foglalkozó magyar nyelvű irodalom is. Az irodalmi tanulmányok és kritikák mellett a József Attila személyével foglalkozó újságcikkeket, riportokat, polémiákat, nekrológokat és verseket is megtalálja az olvasó. A gyűjteményben többek közt Bálint György, Berda József, Bóka László, Darvas József, Déry Tibor, Dsida Jenő, Féja Géza, Fodor József, Füst Milán, Halász Gábor, Hatvany Lajos, Illyés Gyula, Ignotus, Ignotus Pál, József Jolán, Juhász Gyula, Karácsony Sándor, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kárpáti Aurél, Kodolányi János, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső," Móricz Zsigmond, Németh Andor, Németh László, Remenyik Zsigmond, Rónay György, Schöpflin Aladár, Szabó Lőrinc, Tersánszky J. Jenő, Turóczi-Trostler József, Veres Péter, Zelk Zoltán József Attiláról szóló írásai jelennek meg újra. (Ez távolról sem teljes szerzői névsor, csak a gyűjtemény méreteit és jelentőségét akartuk érzékeltetni e nevek "felsorolásával.) Nyilvánvaló, hogy a József Attilára és Móricz Zsigmondra vonatkozó irodalom gyűjteményei mellől nem hiányozhatnak az Ady-irodalom kötetei sem.