Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Műelemzés - Koczogh Ákos: Kapoli Károly–Sarkady János: A világirodalom története 118–119. p.
(110). A gyönyörűség talán csak sajtóhiba (114). Nyelvtani jellegű szövegrontás a régies, rövid többes birtokos személyragnak szinte következetesen helytelen kiegészítése : a tanítványaim — tanítványim helyett (112), írásain — ehelyett: írásin (113), ismerőseinek — ehelyett: esmerősinek (113), tanítványainak — ehelyett : tanítványinak (115), tanítványaival —— ehelyett: tanítványival (115). — Hasonló következetes alaktani torzítás vagy pedig sajtóhiba az eredeti erőtelenkedvén (114), erőtelenkedései (115, kétszer) szóalaknak erőtlenné tétele. 118. 1. : akiről — kiről helyett. A pontatlan átírás vagy a sajtóhibák értelmi zavart is okozhatnak. A 109. lap hetedik sorában a pedig szó után kimaradt a míg kötőszó. 110. 1. : nemzeti nyelvnek vallják — helyesen : ... nyelveknek [ nyelvüknek]... 113. 1. közepén: ezért a sorért — helyesen : azért... A lap alján : Mely elevenséges elmémben lévén — helyesen: ...elevensége... 117. 1., alulról a 10. sorban : társadalkodás — alatta már helyesen : társalkodás. Hasonló jellegű szövegek közlésében fontos, szinte elvi kérdés az idegen, főként a latin szavak és nevek írásmódja. A kötetben meglehetős következetességgel a mai szokás szerint átírt alakokat találunk. Vitathatónak tartjuk ezt a megoldást, mert az eredeti írású latin és idegen szóalakok jellegzetesen hozzátartoznak a kornak nemcsak nyelvi, hanem művelődési képéhez, sajátos fogalomkészletéhez is. Akad példa a visszalatinosításra is, amikor pedig az eredeti szöveg érdekes magyaros ejtésalakokat őriz meg : a Virgil Éneissében (112). Az egykorú rövidítések feloldása is, úgy érezzük, megfosztja kissé a szöveget egyik kor jellegzetességétől. Ha mindenképpen szükség van rá, adjuk [ ]-ben a kiegészítést. Egy apró következetlenséget, ill. tévedést megemlítünk : a „Ns. Gál László Úr" a kiadásban „nagyságos Gaál László úr" lett (110), a „Ns. Cs. V. M." pedig (helyesen) Nemes Csokonai Vitéz Mihály (111). A szövegközlés lehető alaki hűségéhez tartoznék az eredeti kiemelések pontos követése (s hogy a ritkítást ne dőlt szedéssel helyettesítsük), valamint az, hogy az eredetiben levő számokat ne írjuk át betűvel. A kiegészítés jelzésére csak egy helyen használ a kiadás [ ] -et (118). Ez a rész Mártonnál nincs meg. A jegyzetekben közölni kellene, hogy mindek alapján történt a pótlás. A jegyzetanyag egyébként alapos, gondos, lelkiismeretes munkára vall. Kár, hogy takarékosságból elhagyták az utolsó lapokra vonatkozó magyarázó adatok közlését, pedig egy kis tömörítéssel elfért volna. Az Utószó gondos kutatáson alapuló, részletes tájékoztatást ad a közölt szövegekről és szerzőikről, Csokonaihoz fűző kapcsolatukról. Dombyval kapcsolatban Hatvany Lajos mellett említést érdemelt volna Földessy Gyulának Csokonai és a magyar költészet (tanulmányok és élmények. 1943) és Gulyás Pálnak a legelső Csokonai-életrajz c. tanulmánya (1940). Mindketten óhajként említik a Csokonairól szóló emlékezések újrakiadását. E kegyeletes kívánság, sőt szükség megvalósulását köszöntjük a Magyar Könyvtár kis kötetében. Megjegyzéseinkkel a további hasonló kiadványok tökéletesítéséhez szeretnénk hozzájárulni. Kovalovszky Miklósban könnyebben eligazodhat a mérhetetlen távlatokban, az értékek között. A készen kapott könnyen elbizakodottá, önteltté tesz, s aki a világirodalomból nyolc félévet végig hallgatott, hamarabb hiszi, hogy ismeri, mint aki a maga tanulságán ismerkedett vele. Ez a kötet nem több közepes kollokviumi ismeretnél. Mégsem valószínű, hogy e könyv szerző tárgyuk áttekintése híján vállalták feladatukat. Hibájuk csak harmadsorban kereshető a tárgyi tévedésekben. Legfőbb gyengéjük : a feladat tisztázatlansága, s a járatlanság. Megbízatásuk nyilván a népszerű s mindmáig hiányzó világirodalom-történet meg KAPOSI KÁROLY - SARKADY JÁNOS: A VILÁGIRODALOM TÖRTÉNETE (Ókor, középkor, reneszánsz.) Műveltség Könyvtára. Művelt Nép Könyvkiadó Bp. 1955 Könyv, melynek szinte minden mondatával szerkezetével, szempontjával, módszerével hadba lehetne szállni. S nem elsősorban fiatal szerzők hibáján. Ha már vállalkoztak a rendkívül nehéz feladatra, a Kiadónak kellett volna ügyelni, hogy ez az igényében és formájában is sovány kötet ne így jelenjen meg. A világirodalom 1950 óta egyetemeinken és főiskoláinkon kötelező tantárgy minden magyar szakos hallgató számára. Vívmány, melyet óvunk és becsülünk. Amit a múlt tanárjelöltje csak hosszú keresés, botorkálás után talált meg, azt a mai készen kapja : ha heti egy órára zsugorítva is, mégis hall a világirodalom jelentős stációiról, s nyoma