Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1957. 45. évfolyam
Tanulmányok - Szekeres László: Jókai és Petőfi szakítása 413–452. p.
Váli Mari és Fesztyné memoárjai végeredményben kiegészítik egymást. Váli Mari sokkal inkább Petőfi Sándor, Fesztyné pedig Jókai Mór oldaláról láthatta az eseményeket. Éppen ezért nyilvánvaló túlzással következtetheti Fesztyné, hogy a Jókai és Petőfi közti szakítás végső oka az volt, hogy a „hiúságban feneketlenül megsértett" Petőfiné „örök, ördögi asszony-trikk szerint , férjét használja fel a rajtaesett sértés megtorlására."265 Aligha hibázunk ezek után, ha Nagy Miklóssal értünk egyet, ki Fesztynével szemben elsősorban a Petőfi közvetlen megnyilatkozásait ismerő Váli Mari feljegyzései nyomán állapítja meg, hogy „Petőfi nem valamiféle féltékenységből igyekezett távoltartani az ünnepelt színésznőt barátjától, hanem végső fokon nagyon is világnézeti-erkölcsi motívumok alapján. Attól tartott, hogy a fiatalember függetlensége valamiképpen csökken majd, sőt esetleg kitartott férjjé válik az arisztokrata kegyeket sem megvető művésznő oldalán".266 Petőfi határozottan elítélte Laborfalvi Rózát is, Jókait is, a házasság miatt. Beavatkozását a házasságba a közügy őszinte féltése vezette. Jókai jellemének ismeretében aggódott amiatt, hogy az új körülmények közé kerülő barátja nem lesz teljesértékű harcosa a szabadság ügyének. Petőfi 1848 augusztusában jogosnak látszó aggodalmai azonban nem egészen bizonyultak reálisaknak. Jókai igen komoly erőfeszítések árán, barátjától elhagyatva érkezik élete legradikálisabb időszakához, bár kétségtelen, hogy az Életképek visszaesése, majd megszűnése után Kossuthtól elfeledve, a családi örökségből kitagadva, Petőfi iránymutatása nélkül nem tud megbirkózni a december végi és januári katonai kudarcok, illetve egzisztenciális gondok fakasztotta pesszimizmusával s valósággal prédaként hull a békepárt kezei közé.267Egy-két hetes megtorpanás után azonban 1849 tavaszán saját erejéből érkezik el — a békepárti erős ráhatások ellenére — a márciusi jakobinusok honvédő politikájának igenléséig. Jókai szabadságharcos pályája azt mutatja, hogy erőfeszítései végeredményben sikerrel jártak. A szakításban egyiküknek sem lehetett igaza, mert az elhidegülés következtében a márciusi fiatalok tábora határozottan gyengül, hiszen Vasvári Pál még 1849-ben is félszívvel Jókaihoz húz. Személyes kapcsolatának fenntartása és Jókai hírlapjainak küldött cikkei ezt mutatják.268 Petőfinél a meghasonlás az 1848 nyarán lejátszódó, a Felhők korára emlékeztető — ha nem is válság —, de egy kiegyensúlyozatlan időszak egyik tünete volt. Másrészt Jókait Laborfalvi Róza mellett Kovács Lajos, a békepárt későbbi vezetője, már májusban is tüzelhette Petőfi ellen. Nem kétséges, hogy a házasodó Jókai sokkal inkább személyes ügyet látott a szakításban, mint Petőfi, de talán Fesztyné elferdített, s mindeddig eléggé rejtvemaradt ellenőrizhetetlen megemlékezései arra is rádöbbenthetnek, hogy Szendrey Júliának jó okai lehettek elhallgatnia férje előtt a szakítás ránézve terhelő vonatkozásait. 265 Feszty Árpádné : A tegnap. 53. 1. 266 Nagy M. i. m. 491. 267 Kacziány Géza: A magyar memoire-irodalom 1848-tól 1914-ig. Bp. 1917. 42. 268 Vasvári Pál : A Rákóczi csapat egyik kirándulása. Pesti Hirlap. 1849. jún. 3. 109— 110. 1. — Vasvári Pál beszámolója Erdélyből. Pesti Hirlap. 1849. máj. 1. 22. 1. — Vasvári Pál: Naplómból. Pesti Hirlap, 1849. jún. 3. 110. — Vasvári Pál: Írjunk memoire-okat ! Pesti Hirlap, 1849. jún. 12. 138. 1. — Esti Lapok, 1849. ápr. 23. 269 Zsigmond Ferenc: A szabadságharc hatása Jókai írói egyéniségére. Irodalomtörténet. 1918. jan—febr. 1—2. füzet. 40. 1. — Bognár Cecil : Jókai lélekrajza. Komárom, 1925. 13. 1.