Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1973. 5/55. évfolyam
Tanulmányok - Szilágyi Ferenc: Csokonai kapcsolatai a magyar jakobinus mozgalommal 819–847. p.
820 Szilágyi Ferenc Ennek ellenére másfél századon át föl sem merült a Csokonaiirodalomban a jakobinus mozgalom neve vagy a költő valamelyes részességének lehetősége. Toldy Ferenc első filológiai igényű Csokonai-életrajza meg sem említi a Martinovics-mozgalmat, s annak hatását a költő pályájára, az ún. „toldalékos" nagy radikális versekről, amilyen Az estve, Az álom, a Konstantzinápoly stb. pedig tévesen úgy tudja, hogy azok Sárospatakon, tehát a vérmezői tragédia után készültek, ami eszmeileg, lélektanilag egyaránt képtelenség. Az estve nagy rousseau-ista toldalékát is magyarázat helyett csak mentegeti: „Habár tévelyeges világnézettel találkozunk is itt, mely egy soha nem létezett aranykor képét festi, érdekessé leszen az, mihelyt e nyilatkozás forrását a csillagzata által üldözőbe vett fiatal költő elkeseredett kedélyében nyomozzuk, melly ez idett máskor tiszta látását könnyen elhomályosíthatta." (I. m. 922.) (Toldy ugyan a ténylegesnél későbbre — 1796-ra — teszi a vers keletkezését, de a „csillagzata által üldözőbe vett" költő elkeseredésének valódi okaival így is adós maradt, ahogyan egész Csokonai-életrajzi irodalmunk, amely a legújabb időkig csupán személyes okokat — tanár-diák harcot — látott és láttatott a kollégiumi perben.) Az első, aki Csokonai radikális műveit valóságos tartalmuk szerint ismertette és értelmezte, Jókai Mór volt; 1870. dec. 28-án a Kisfaludy Társaságban tartott előadásában atyja, Jókay József kéziratos másolatgyűjteménye, a „Helikoni virágok" alapján bemutatta a Konstantzinápoly és A had hiteles szövegeit. „Minő magas eszmejárás, s minő merészség kellett ahhoz, hogy azon időben, midőn minden nép ittas volt a vértől s harci dicsőségtől, egy költő így arczába merje vágni a világ hatalmasainak az ő megérdemlett itéletöket" — írja Jókai, s így folytatja a Diétái Múzsa-beli megszelídített változatról: „Minő esés ez! Minő foka a megaláz- 1 SCHEDEL (TOLDY) F. : Csokonai Mihály minden munkái. Pest, 1844. A továbbiakban: TOLDY. 2 Ld. : JÓKAI M. : A szellem meghamisítása. A Kisfaludy-Társaság évlapjai. Új folyam. VI. kötet, 1870/71. Pest, 1871. 100 — 9.