Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1983. 15/65. évfolyam
Műelemzés - Acél Zsuzsanna: Jókai-kódex XIV–XV. Század. Bev., jegyz.: P. Balázs János 821–825. p.
822 Szemle kódexhez, elsőként vetette egybe a teljes Jókai-kódexet és a Budapesti kódexet, sok esetben pontosabb szövegváltozatokat fedezett fel azoknál, amelyeket Katona megjelölt, és a Liber conformitatumba megtalálta a Jókai-kódex utolsó, még hiányzó alapszövegét. A Jókai-kódex latin eredetije így végső soron négy forrásra vezethető vissza (a két első a már említett Sabatier-féle kiadás): Speculum perfectionis; Actus Beati Francisci et sociorum eius; Bonaventura: Vita beati patris Francisci Assistatis; Bartholomaeus de Pisis: Liber conformitatum, ezenkívül az első két forrás variánsaira (kompilációs kódexek - ide tartozik a Budapesti kódex is). Az a latin kézirat azonban, amelyből a fordító dolgozott, elpusztult vagy lappang. Nem ismerjük sem a fordító, sem a másoló nevét, nem tudjuk biztonsággal megállapítani, mikor és hol keletkezett az alapszöveg és a másolat. Több levéllel együtt a kódex utolsó levele is elveszett, pedig talán egy bejegyzés válaszolhatott volna valamelyik kérdésünkre, így viszont meg kell elégednünk közvetett bizonyítékokkal. A kiadás a nyomtatásban rendelkezésre álló jelekkel igyekszik a lehető legpontosabban megőrizni az eredeti szöveg írásképét; ahol ezt nem teheti, ott jegyzetben adja meg a magyarázatot, a szóban forgó lap leírását,sok helyütt még a fordítási anomáliákat is, a látott vagy rekonstruált írásképből levont következtetésekkel. Tagolásában megtartja a kódex sorait és oldalait, a párhuzamos latin szöveget is ehhez igazítja. A magyar kézirat csonkasága folytán érthetetlen részleteket a latinban kiegészíti. A latin szöveg oldalán jegyzetben tünteti fel a szükséges variánsokat is. A kötet bevezetőjében P. Balázs ismerteti a kódex történetét, latin forrásait és azok szövegváltozatait, végül a kiadás olvasásához és az egyes jelölések értelmezéséhez szükséges tudnivalókat. A kiadás végén táblázatba foglalva található a magyar fejezetek szerinti felosztásban a felhasznált latin források megfelelő lapszáma. P. Balázs János felsorolja A bibliai idézetek és utalások lelőhelyeit is. Itt azonban némi hiányérzete marad az olvasónak. Tudjuk, hogy Assisi Szent Ferenc minden legendája (természetesen a Jókai-kódex is) szívesen von párhuzamot Ferenc és Jézus Krisztus között. Az összehasonlítás nemcsak a szövegek értelmezéséből derül ki, mint más szentek esetében, hanem nyátan kimondatik és meg is jelenik a stigmatizációban. Mivel ez a párhuzam teljesen nyilvánvaló és az egész kódexen végighúzódik, a szövegben jó néhány, Bibliából vett idézet is található, ám ennél sokszorta több az utalás. A mutató az idézeteket közli ugyan, de az utalások jelentős részéről nem tesz említést. Pl. az angyal Masseusnak adott válasza (i. k. 19. 1. 8-9. s.) utal 1 Mózes 32: 30-ra; a farkastörténetnek az a része, ahol Szent Ferenc a farkas elé