Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1985. 17/67. évfolyam
Filológia - Taxner-Tóth Ernő: A Csongor és Tünde lehetséges forrásai, mintái, irodalmi hatások. [Vörösmarty] 463–481. p.
Filológia Horváth János hívta föl a figyelmet a drámaíró Csokonai itt említhető törekvéseire, elsősorban a Tündér és Tündérfi jelenetére a Karnyóné végén.35 Sajnos, nem lehet bizonyítani a Csokonai vígjátékok hatását a Csongor és Tünde írójára. Sallay emlékezéséből és költőnk fennmaradt leveleiből azonban kiderül, hogy Vörösmarty kedvelte és nagyra becsülte szerencsétlen elődjét; nem kizárt, hogy ismerte színműveit is. Komikus jelenetei, többször érvényesülő parodizáló szándéka, a nyers, népi humor föltörései okkal keltik a hangulati hasonlóság benyomását. Mindehhez csak annyit, hogy Pukánszkyné Kádár Jolán Csokonaiban látja a bécsi népszínmű első hazai mesterét.36 A Shakespeare-hatás érvényesülése a Vörösmarty-életrajz és életmű legalaposabban feltárt kérdése — és nem csupán a Csongorra vonatkozóan 37 Gyulai óta elterjedt nézet, hogy költőnk Teslér László bonyhádi könyvtárából ismerte meg az angol drámaíró műveit 1820 körül.38 Nehezen elképzelhető azonban, hogy már Schedius Lajos egyetemi esztétikai előadásain ne találkozott volna legalább Shakespeare nevével és művei jelentőségének a megállapításával. Gyulai szerint a Csongor és Tünde a Szentivánéji álom „hatása alatt keletkezett, csak a drámai compositiora nézve áll alantabb".39 Paulay Ede az első színpadi bemutató elé írt tanulmányában — a Szentivánéji álom mellett — a Téli rege budapesti bemutatását említette 35 Horváth János: Vörösmarty drámái. Irodalomtörténeti Füzetek 63. sz. 65. 36 Pukánszkyné Kádár Jolán: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Színművek, I—II. k. Bp. 1978. 37 Részletesen elemezte Vörösmarty Shakespeare-élményét Kis Ernő: Shakespeare és Vörösmarty. Magyar Shakespeare Tár. IV. k. Bp. 1911. 16—50., de nem szólt a Csongor és Tündéről. Más oldalról vizsgálta a kérdést Beöthy Zsolt: Néhány szó Shakespeare hatásáról a magyar drámaköltészetre. Magyar Shakespeare Tár. V. k. Bp. 1912. 17. — Riedl Frigyes: Shakespeare és a magyar irodalom. Bp. 1916. 13. — Császár Elemér: Shakespeare és a magyar költészet. Budapesti Szemle, 167. k. 1916. 248-250. Önálló kötetben: Olcsó Könyvtár, 158—163. — Fest Sándor: Shakespeare-i motívumok Vörösmarty drámáiban. Magyar Shakespeare Tár XI. k. 29—55. — Galamb Sándor: Shakespeare-reminiscenciák Vörösmartyban. ItK, 1928. 257—258. — Babits Mihály: Az ifjú Vörösmarty. In: Esszék, tanulmányok. I. Bp. 1978. 208-225. — Horváth Károly: i. m. — Tóth Dezső: i. m. 38 Gyulai Pál: i. m. 30. 39 Gyulai Pál: i. m. 154.