Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1989. 20/70. évfolyam
Tanulmányok - Kerényi Ferenc: Paulay Ede és a magyar dráma 38–62. p.
KERÉNYI FERENC PAULAY EDE ÉS A MAGYAR DRÁMA* A Paulay Ede tevékenységét említő valamennyi hivatkozás — tanulmányok utalásaitól lexikoncímszavakon át emléktábla-szövegig — első helyen méltatja a magyar dráma ügyében tett nemzeti színházi érdemeit, így volt már életében is : báró Podmaniczky Frigyes, a Nemzeti Színház intendánsa 1881. augusztus 16-i felterjesztésében „a régi magyar darabok cyclusá"-val indokolta Paulay ajánlását a Ferenc József-rendre; hasonlóképpen a magyar drámairodalom érdekében tett szolgálatait tartotta a legfontosabbnak hírlapi méltatója, Szász Károly is 1883-ban. Az irodalomtörténet drámaírói évfordulók és drámák kritikai kiadásai alkalmából szokta tevékenységét méltatni — így korszerű és folyamatosan vitt kutatási eredmények vannak a Bánk bán, a Csongor és Tünde, Az ember tragédiája, Az arany ember színpadra állításáról.2 Ezúttal figyelmünket nem egy-egy írói életmű . A Paulay Ede születésének 150. évfordulója alkalmából tartott várszínházi emlékülés (1986. március 14.) előadásának továbbfejlesztett, tanulmány változata. 1 Pukánszkyné Kádár Jolán : A Nemzeti Színház százéves története. Bp. 1938. II. 541 — 4.;ár: A Nemzeti Színház igazgatói. Vasárnapi Újság 1883. szept. 16. Legutóbb erről Székely György: Az aranykor és árnyéka . A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk. Kerényi Ferenc, Bp. 1987. 71. 2 Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868-1929) Cumania 8., Kecskemét 1984. 497-530. Staud Géza: A Csongor és Tünde a színpadon. „Ragyognak tettei. . .". Szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László, Székesfehérvár 1975. 218—25.; Kelényi István: Paulay Tragédia-szcenáriuma és F. Dózsa Katalin : Az ember tragédiája 1883—1915 között. Színháztudományi Szemle 12. Bp. 1983. 31 — 55., illetve 95—