Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1991. 22/72. évfolyam

Műelemzés - Kerényi Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények 2, 1791–1793. Sajtó alá rend., jegyz., bev.: Szilágyi Ferenc 587–590. p.

SZEMLE CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÖSSZES MŰVEI. KÖLTEMÉNYEK 2. 1791 -1793. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta SZILÁGYI FERENC Recenzens szeretné fenntartani magának a jövőbeli lehetőséget, hogy a Költemények sorozatának befejezése után a kritikai kiadás Csokonai-képéről a maga teljességében is írhasson. Az 1791—1793 közötti 82 vers külön tárgyalása azonban legalább két szempontból fontos lehet. Egyrészt a Költemények 1. tizenhárom évvel korábban, 1975-ben jelent meg; másrészt a mostani kötet kapcsán a kritikai kiadás általánosabb kérdéseiről is lehet már szólni. (Erre a Költe­mények 1. nem volt alkalmas, mivel értelemszerűen tartalmazta — 241 oldalon — a sorozat egészére vonatkozó textológiai eligazítást.) A „felvilágosodáskor" korszaknévvel jelölt irodalomtörténeti periódus újabb kritikai kiadásai markánsan elkülönülnek egymástól. Az egyik póluson kétségkívül a Berzsenyi-kiadás áll; 178 oldal fő­szövegéhez 746 oldalnyi jegyzetapparátus társul. A Bessenyei-összes­ből egyelőre két próza- és egy drámakötet látott napvilágot, ezek a­lapalji textológiai jegyzeteikkel, jegyzetszótárukkal, bevezető ta­nulmányaikkal — „editio minor"-t mutatnak; az arány 3 : 1, illetve kétszer 5:1 a főszöveg javára. Forgathatóságát tekintve kutatásban és oktatásban­ ideálisnak eddig az Orosz László által sajtó alá rende­zett Bánk бал-kiadás tűnik: a dráma két kidolgozását 302 oldalon közlő főszöveget 244 oldal apparátus magyarázza. A szóban forgó költemények 2. arányaiban a Berzsenyi-kiadást közelíti: 123 oldal főszöveg, 630 oldal apparátus. A „túlírtság" be­nyomását első olvasásra is érezzük. A tárgyi és nyelvi magyaráza­tokba idézetekkel bőségesen illusztrált szakirodalmi viták szorultak, bekerült ugyanoda a versszövegek esztétikai értékelése is. Emellett az irodalomtörténész Szilágyi Ferencet a nyelvész Szilágyi Ferenc ismé­telten rá tudja venni, hogy ma is érthető nyelvjárási alakokat vagy meghonosodott idegen szavakat is megjegyzeteljen. A rövidítésjegy­zékben nem szoktunk sajtótörténeti adatokat közölni, fel is megy 13

Next