Tamás Attila szerk.: Irodalomtörténet, 2001. 32/82. évfolyam
Műelemzés - Penke Olga: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Levelezés. Sajtó alá jegyz., jegyz.: Debreczeni Attila 156–158. p.
merülhet el a felidézett korban, és izgalommal vegyes együttérzéssel kísérheti a nagy költő határozott döntésekkel alakított életútját, felfedezheti a kényszerű helyzeteket és a döntések hátterét. Az elveszett levelek sajnálatos hiánya arra ösztökéli a levelek olvasásában elmélyülő olvasót, hogy képzeletével egészítse ki a hiányzó láncszemeket. A levelezés a megszakítottság és a töredékesség izgalma mellett a bensőségesség és a személyesség varázsával is megajándékozza az olvasót. Csokonai életének alapvető eleme a levelezés. Még halálos betegen is nagy utazást tesz, hogy a számára fontos „Correspondentzia" a kezébe jusson. A levelezés a kapcsolatteremtés és a kapcsolatok fenntartásának, az ismeretek és információk cseréjének legfőbb eszközét, a barátság elmélyítésének, a megélhetés biztosításának, a boldogság elérésének, a könyvek megszerzésének, kiadásának, terjesztésének legkézenfekvőbb módját jelenti számára. Debreczeni Attila Csokonai levelezésének sajátosságát a „Levélírás törvényeitől", a retorika szabályaitól való eltérésben, a költői invencióban látja Hopp Lajos, Mezei Márta és Bíró Ferenc műveit továbbgondolva, akik a magyar felvilágosodás „episztolázásának" különböző jellegzetességeit vizsgálták. A kötet elolvasása során Csokonait a levélműfaj kivételesen izgalmas alkotójaként ismerjük meg. Az európai felvilágosodás általa oly sokat idézett nagy alakjaihoz (így például Voltaire-hez) hasonlóan leveleiben a korszak nagyszámú miniatűr prózai műfaját lehet elkülöníteni, így a napló (amelyet „krónikás száraz előadásnak" nevez), az önvallomás, a költői episztola, a recenzió, a kivonat, az értekezés, az ajánló levél műfaját, később kiadott vagy kiadásra szánt verseket, vázlatokat, tervezeteket készülő munkáiból. A levelek tematikus gazdagsága végtelen. Betekinthetünk egy zseniális ifjú magánéletébe diákkorától (tizenkilenc éves a levelezés megindulásakor) elismert íróvá válásáig, megismerhetjük diáktársaihoz, iskolájához, tanáraihoz, édesanyjához, szerelméhez, írótársaihoz, barátaihoz, főúri támogatóihoz, a kiadókhoz fűződő kapcsolatát. A Csokonai-levelezést elemző tanulmány és a jegyzetek szerencsésen irányítják az olvasó figyelmét és közlik a levelek megfelelő olvasatát biztosító ismereteket, feltárják a megértésükhöz szükséges hátteret, feloldják a mai olvasó számára ismeretlen rövidítéseket, elhalványult kódokat, megadják a nehezen azonosítható neveket, referenciákat. A kiválóan átgondolt és pontosan elkészített mutatók lehetővé teszik, hogy a levelekben feltáruló fantasztikusan gazdag információ az olvasók érdeklődésének megfelelően, a legkülönfélébb módokon összekapcsolható legyen. A kötet sajtó alá rendezőjének így sikerült megvalósítania alapvető célját: Csokonai élete, kapcsolatainak története a könyvet figyelmesen követő olvasó előtt fokozatosan kibomlik. A levelezés jól mutatja, hogy Csokonai számára élet és irodalom egyet jelent. Az írói pálya megvalósítása háttérbe helyez minden más szempontot, írói hivatásában a legkiélezettebb, legnehezebb helyzetekben sem inog meg hite. A személyesség és a nyilvánosság folytonos együttlétét is bizonyítja a levelezés. Kis híján nyolcvan levelezőtársával folytatott levélváltása a korabeli társadalmi kapcsolatok nagy változatosságát is elénk tárja. A pontos időrendben közölt Csokonai-levelek és levelezőtársainak válaszai módot adnak arra, hogy a lezajlott eseményeket kaleidoszkópszerűen lássuk, és eltérő bemutatásukat vagy interpretálásukat megismerjük. Tanúi lehetünk annak is, hogyan lényegülnek át a költő életének meghatározó élményei, örömei és megrázkódtatásai már a levelek megírása közben költői témává. Utóbbinak talán leg- 157