Tamás Attila - Schein Gábor szerk.: Irodalomtörténet, 2003. 34/84. évfolyam
Tanulmányok - Alt Krisztián: Amália. Egy szépséges és titokzatos hölgy Csokonai Dorottyájában 444–456. p.
ALT KRISZTIÁN sét is, akik személyesen is ismernek egy bizonyos Tempefői nevezetű poétát. 11 Ugyanakkor a Lilla-verscsoport igazándiból később jött létre, a Lilla-kötet kialakításakor, valamikor 1802-1803 táján. A Dorottyában lévő Amália-jellemzéssel általunk kapcsolatba hozott valamennyi szövegből ez idő tájt lett Lilla-dal. Lilla neve ekkor került be A' Szépek Szépe szövegébe, a többi opust (Az eleven Rózsához címűt és Az Ej és a' Tsillagokat) pedig a kötetbe iktatás tette Lilla-verssé. (A Thales és Az utolsó Szerentsétlenség Lillaversként született, így akár az a paradoxon is előállhat, hogy az általunk Lilla-hasonmásnak vélt Amália előbb volt jelen a szöveguniverzumban, mint maga Lilla. 12 DEMETER Júlia, i. e., 48. 13 Uo., i. e., 55. 14 JULOW Viktor, Csokonai Vitéz Mihály, Debrecen, Csokonai Kiadó, 19912, 157. 15 DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költője, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 19983, 239. 16 ZENTAI Mária, Tanúit fülek és rongyon gyűlt munkák (Csokonai dévajságairól és megítélésükről) , Folytonosság vagy fordulat? (A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései), szerk. DEBRECZENI Attila, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996, 309-317. 17 A Pendelbergai Vár és a Dorottya közös költői képei világítanak rá például arra, hogy miről is beszél pontosan Bordázs uraság Belindának, a 1385. sorral kezdődően: „Tudod már sok ízben ellenem pártoltál, Váradat feldúltam, ismét meghódoltál. Kardom most sem tompa, ha tompa megfenem: Hogy mersz, pajkos madár, felkelni ellenem?" így szólott, és magát a" Nimfa megadta, Tudván, édes iga nyögni ő alatta. 18 DEMETER Júlia, i. e., 53. 19 Uo., i. e., 54. 20 Mai dámák talán push-upos melltartónak neveznék e találmányt. 21 Halkan, csak itt, a jegyzetben említem, hogy költőnk szép és rút ehhez fogható kontrasztos jellemzésével már élt egy másik opusában, A Pendelbergai Vár formájának és megvételének leírásában. Az 57-72. sor és a 109-126. sor (a kritikai kiadás alapján) ellentétes tartalmú részeire gondolok. 22 Vö. SZAUDER József, Sententia és pictura (A fiatal Csokonai verstípusairól) , Vő. Az éj és a csillagok (Tanulmányok Csokonairól), Bp., Akadémiai Kiadó, 1980, 73-108. 23 (Nem kell pszichológusnak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: a féltékenység egyik legkínzóbb fázisa - ha nem a féltékenység maga - a másik elképzelése aktus közben valaki mással.) 24 Szeme mátkája kapcsán itt jegyezzük meg, hogy Laura és Cserházyné nem is lehetnének tagjai Dorottya pártára vntt hadának, hisz férjnél lévő asszonyok. 456