Iskoláink - Nevelőink, 1955 (1-3. szám)
1955-07-01 / 3. szám
Kaffka Margit: Pétiké jár (Irodalmunk kezdetei). Arany János: Rege a csodaszarvasról (eredetmonda). Juhász Gyula: Anonymus. Vörösmarty: A búvár Kund (krónikaírók). Arany János: Zács Klára (krónikaírók). Enyedi Adorján: Elégia Janus Pannoniusról 1522. Bonfini Antal: Mátyás király budai palotájára. Piso Jakab: Mátyás király sírjára 1490. Ady Endre: Dózsa György unokája (Taurinus István eposza az 1514. évi parasztháborúról). József Attila: Holt vidék (Szkhárosi Horváth András). Istvánffy Miklós: Tinódi Sebestyénről. Gárdonyi: Egri csillagok (részlet). * Arany János: Török Bálint. Arany János: Szondi két apródja. Vörösmarty: Részlet a Csongor és Tündéből (Árgius históriája). Ady Endre: Ilosvai Selymes Péter. Kisfaludy Károly: A sastoll (Toldi-monda). Kölcsey: Balassa. Balog János: Balassa Bálint halálára 1595. Tóth Kálmán: Ki volt nagyobb? (összefoglaló órán). Debreceni Csorba István: Szigetvári Zrínyi Miklósról 1566. Juhász Gyula: Zrínyi, a költő. Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben (Apácai Csere Jánosné emlékének). Petőfi: Rákóczi. Arany János: Rákócziné. Lévay József: Mikes. Bessenyei György: Bessenyei György magához (részlet). Kosztolányi Dezső: Ének Virág Benedekről (XIX. sz. eleje). Petőfi: Csokonai. Fazekas: Csokonai Vitéz Mihály halálára. Ady Endre: Vitéz Mihály ébresztése. Csokonai: Kazinczyhoz. Ungvárnémeti Tóth László: Révay és Kazinczy. Petőfi: Széphalmon. Juhász Gyula: Kazinczy. Csokonai: Főhadnagy Fazekas úrhoz. Kölcsey: Rövid részlet bírálatából és akadémiai emlékbeszédéből. Tóth Árpád: Berzsenyi. Juhász Gyula: Berzsenyi. Petőfi: Bánk bán. Juhász Gyula: Katona József sírjára. Vörösmarty: Kisfaludy Károly sírjára. Ez a gyűjtemény korántsem teljes, a kutató sok alkalmas szemelvényt találhatna még, de az olvasóban így is felmerül bizonyára a probléma: mindez szép, de mikor lehet lebonyolítani az előírt nagy irodalmi anyag mellett. Kétségtelen, hogy nem könnyű a megvalósítása. Csakis nagy önfegyelemmel, az idő lehető leggazdaságosabb kihasználásával oldható meg. Nem is mindegyik szemelvényt iktatjuk be az új anyag tárgyalásakor, összefoglaló vagy ismétlő órák is nagyon alkalmasak lehetnek egy-egy ilyen szemelvény bemutatására, 1—1 váratlan helyettesítési óra szintén nagy segítséget jelenthet. Sok mindent meg lehet valósítani, ha nagyon akarjuk, ha meg vagyunk győződve arról, hogy érdemes munkát végzünk .Az ilyen szemléltetésre fordított energia előbb-utóbb megtérül, mert a tanulók irodalomszemlélete kitágul, az összefüggések meglátására rányílik a szemük, s már jóelőre ismerőseik lesznek olyan költők, akikkel alaposabban csak később fognak megismerkedni. A dolog természetéből követ éi