Iskolakultúra, 1993/1 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 7. szám - Lengyel László: A magyar politika az ezredfordulón II.: Magyarország belső politikai feltételei
A magyar politika az ezredfordulón II. Magyarország belső politikai feltételei LENGYEL LÁSZLÓ A pártrendszer, a magyar parlamentarizmus 1990-ben hat párt került a magyar parlamentbe, meghaladva a bekerüléshez szükséges 4%-os határt. A parlament legnagyobb pártja az 1987 oktberében mozgalomként létrejött, 1989 óta pártként működő Magyar Demokrata Fórum (Hungarian Democratic Forum) 164 képviselővel, 42,49%-kal. Az MDF (HDF) nemzeti konzervatív, kereszténydemokrata típusú középosztályos párt, amelyet a korábbi nép-nemzeti ellenzék alapított, de amely jelentősen átalakult a választások előtt és után. Az MDF korábbi protestáns, a kapitalizmus és a szocializmus között harmadik utat kereső, populista szárnyát először kiegészítette, majd meghaladta egy katolikus, szociális piacgazdaságot elfogadó szárny. A második legnagyobb párt az 1988-ban mozgalomként, majd pártként megalakult Szabaddemokraták Szövetsége (Alliance of Free Democrats) 92 képviselővel 23,83-kal. Az SzDSz (AFD) szociálliberális típusú ugyancsak középosztály-párt, amelynek vezetőit a korábbi emberjogi ellenzéki mozgalom adja. A szabaddemokraták a liberális piacgazdaságot és ennek szociális kezelését hirdetik. Az SzDSz-ben egyesül egy szélsőliberalizmus és egy szociáldemokrata típusú gondolat. A harmadik legnagyobb párt egy történelmi párt a Független Kisgazda és Polgári Párt (Independent Smallholders Party), amely az I. világháború után alakult, majd a II. világháború után az ország legnagyobb politikai ereje volt. Ez a „nosztalgia-párt” a választásokon 44 képviselői helyet szerzett, 11,40% szavazattal. Politikai céljuk a gazdasági és politikai kárpótlás volt. Szavazóik vidéki, kevésbé iskolázott, idős emberek. Negyedik helyet szerzett a Magyar Szocialista Párt (Hungarian Socialist Party), amelyik 1989 októberében alakult a korábbi állampártból, 33 képviselővel, 8,55% szavazattal. Az MSzP (HSP) reformkommunista és szociáldemokrata érzelmű, iskolázott választókat nyert meg magának. A Fiatal Demokraták Szövetsége (Federation of Young Democrats) egy 1988-ban alakult sajátos nemzedéki párt 22 helyet és 5,7%-ot szerzett. A Fidesz (FYD) liberális és kritikus párt, amelyik elsősorban a városi fiatal szavazókra számíthatott. A hatodik helyen a Kereszténydemokrata Néppárt (Christian Democratic People’s Party), egy a negyvenes évek végén működő, 1989-ben újraalakuló történelmi párt végzett, 21 hellyel és 5,44%-kal. A KDNP (CDPP) a falvak, a kisvárosok idős, kevésbé iskolázott katolikus szavazóinak pártja. A választások eredményeként egy középjobb - MDF-kisgazda-KDNP - koalíció jött létre, az SzDSz, az MSzP és a Fidesz, tehát a liberálisok és a baloldal ellenzékben maradtak.