Iskolakultúra, 2004/2 (14. évfolyam, 8-12. szám)
2004 / 9. szám - SZEMLE - Grossmann Erika: A migráns gyermekek nevelési-oktatási helyzete a Német Szövetségi Köztársaságban
Szemle műalkotásnak csak az életmű igen elkötelezett felfogása felől minősülő szövegek is a költőből kiömlő anyag képzetével utalnak az alkotásra, amelyek egy - szerencsére nem azonosított - „költőtársat” hivatottak minősíteni. Hogy e gáttalan folyékonyság, mint az ihletett költő tollából folyó vers és a versjelentéshez akadálytalanul hozzáférő befogadó határtalan közege Weöres Sándor önértelme- s zésében sem válik minden esetben értékhordozóvá, azt egy, a hagyatékban Steinert Ágoita által talált és közreadott vers érzékelteti. Mind, amit írtam negyven éven át, most levált rólam egyetlen roppanással. Nézem, mint letört agancsát a szarvas. Próbálom olvasni könyveimet, benn érdemeset keresek. Sehol semmi. Szecessziós gipsz kacskaringók. Ezt csináltam negyven éven át? Hihetetlen. Szemközt ásítunk, én és könyvem Nem vagyunk egymásnak érdekesek. Kinyitott vízcsap elzáró fogantyú nélkül, sajnos. A Weöres Sándor-életmű kortárs újraértelmezésének kiindulópontjául ezt a szigorú önértelmezést választva lehet a legtöbb esélyünk olyan versekre rátalálni vagy olyan versértelmezéseket alkotni, amelyek ,A vers születése’ alkotáslélektani perspektíváját és ,A teljesség felé’ határfelszámoló filozófiáját megkerülve képesek tartalom és forma, jelentés és szöveg, alkotó, szöveg és befogadó kapcsolatát az ingamozgás analógiájára a folyamatos határátlépés történésében megragadni. Hogy erre milyen esélyek kínálkoznak, az egyelőre nehezen megjósolható. Jegyzet (1) Schein Gábor (2001): Weöres Sándor, Budapest. Horváth Kornélia (1999): Tűhegyen. Budapest. (2) Uo., 7. (3) Weöres Sándor (1986): Egybegyűjtött írások, E15, 1, 242. Budapest. (4) vö. Paul Valéry: Zur Theorie der Dichtkunst, 91, vö. még 193. (5) Paul Valéry (1987): Költészet és elvont gondolkodás. 81. Suhrkamp. (6) Uo. 100. (7) Uo. 77. (8) EI5, 1, 225. (9) EI5, 1, 243. (10) Tüskés Tibor (2003): A határtalan énekese. Jelenkor, 3. Ezt egyébként Csűrös Miklós kritikája is kiemeli. Palkó Gábor tudományos munkatárs. Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, BTK, ELTE, Budapest A migráns gyermekek nevelésioktatási helyzete a Német Szövetségi Köztársaságban Az Európában élők szabad ki- és beáramlása, a lakóhely és a munkahelyek, rugalmas megválasztása, a mobilitás, az általános migráció olyan központi kérdésekké váltak, melyekre az oktatásnaknevelésnek is reagálnia kell. Tőlünk nyugatra már évek óta folyamatosan szembesülnek e ténnyel, ezért érdemes áttekinteni, milyen oktatáspolitikai intézkedéseket, stratégiákat foganatosítanak a nyugat-európai, multikulturális társadalmakban. A Német Szövetségi Köztársaság politikusai és állampolgárai hosszú ideig nem vettek tudomást arról, hogy sokan bevándorló országnak tekintik hazájukat; a németországi migrációs politika igen súlyos ellentmondása abban rejlett, hogy létezett ugyan egyrészt egy aránylag magas bevándorlói kvóta, azonban másrészről a politikusok azon valóságtól elrugaszkodott - meggyőződésük- 116