Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)

2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere

portok beazonosítására, és ez alapján olyan kategóriarendszer kidolgozására, amely több jellemző keresztmetszetében képes az egyéni sajátosságokat regisztrálni. Elsősorban arra kell törekedni, hogy az érintett tanulói körbe tartozók közül mindenkit regisztrálni lehes­sen, másodsorban, hogy a kategóriák a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan is sokatmon­dó információkat hordozzanak. A Magyarországon közoktatási intézménybe járó migráns hátterű tanulók körének ilyen módon történő előzetes feltárása után van esély az érintett kör fogalmi szintű egységes definíciójának kidolgozására. Jelenlegi fogalomhasználat A magyar pedagógiai diskurzusban a „migráns tanuló”, „külföldi tanuló”, „bevándorló szülők gyermeke”, „bevándorló gyermek”, „nem magyar anyanyelvű tanuló”, „nem magyar ajkú tanuló”, „nem magyar állampolgárságú tanuló” stb. megjelölések a legelter­jedtebbek. Az ezekkel a fogalmakkal jelölt tanulók száma 2002 óta nem tért el nagymér­tékben a körülbelüli 11 000 főtől (Oktatás-Statisztikai..., 2009). Vagy lehetséges, hogy ez a körülbelül 11 000 fő csupán egy része annak a tanulói körnek, akik az interkulturális pedagógiai diskurzus tárgyát képezik? A nem magyar állampolgárságú tanulók csoport­ján túl ugyanis számos olyan tanulóval találkozhatunk az iskolák padjaiban, akiket bár a fent említett szám nem jelöl, a velük kapcsolatos nevelési-oktatási kérdések azonban messzemenően nem elhanyagolhatóak. Arra, hogy e fogalmak használata sem a szakirodalomban, sem az Oktatási Miniszté­rium által kiadott szabályozó dokumentumokban nem - számos esetben még egyazon dokumentumon belül sem - egységes, szolgáljanak az alábbi idézetek példaként. „A magyar közoktatásban mind nagyobb számban vannak nem magyar állampolgárságú gyerme­kek, tanulók. Ez új feladat elé állítja az óvodákat és iskolákat, hiszen sok gyermek, illetve tanuló nem magyar anyanyelvű, tanulmányait eddig nem Magyarországon folytatta, s nem a tanév elején iratkozik be az óvodába, iskolába.” (A magyar..., 2004, 1. o.) „Az interkulturális program a külföldi állampolgár tanulók integrációját interkulturális pedagógiai szemlélettel segítő megoldás.” (A magyar. , 2004, 3. o.) „A külföldi állampolgár tanulókhoz való viszony, a velük való bánásmód a közoktatásban általában és egy intézményen belül is annak a nevelésfilozófiának a tükre, amelyet érvényesítenek. Ebben az érte­lemben nem beszélhetünk »kizárólag« a migráns tanulók neveléséről-oktatásáról, nem foglalkozhatunk ezzel a kérdéssel úgy, hogy közben ne szólnánk azokról a gyermekekről is, akiknek Magyarország a szülőföldjük, ez a hazájuk, akik ennek az országnak a polgárai.” (Oktatási..., 2005, 11. o.) „...a magyar állampolgár és migráns tanulók közös nevelése-oktatása terén eddig felhalmozódott értékek erősödjenek meg az iskolában, váljanak más intézmények számára hasznosíthatóakká, nyíljon lehetőség az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére, a téves eljárások korrekciójára.” (Oktatási..., 2005, 11. o.) „E bevándorlási szerkezetnek megfelelően, a hazai általános és középiskolákban is túlnyomó részben román állampolgárságú külföldi diákok tanultak, akik nemzetiségi származásukból adódóan jól kapcso­lódnak a hazai kulturális és civilizációs közeghez. A nem magyar állampolgárságú, bevándorló tanulók között a magyar nemzetiségű jelentősen több mint a nem magyar.” (Jelentés.., 2006, 9.2.4.2. fejezet.) „Besoroláskor az is szempontként merülhet fel, hogy egy osztályba hány külföldi állampolgárságú gyerek kerüljön.” (Illés és Medgyesi, 2009:26 ) „A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Kutatóközpontjának 2004-ben végzett vizsgálata (Ide­­genellenesség, 2004) szerint az iskolák egy része elzárkózik a magyarul nem beszélő bevándorló gyere­kek fogadásától, az iskolák többségébe pedig felvesznek ugyan külföldi tanulókat, de alig fordítanak figyelmet nevelésük speciális igényeire.” (Németh, 2008, 8. o.) Ahogy a kezdetekben más nyugat-európai országokban, úgy nálunk sem teljesen egy­séges, hogy mit értünk e fogalmak alatt, s bár valamennyi fentebb említett megjelölésnek létjogosultsága van, egyik fogalom sem alkalmas arra, hogy önmagában kifejezze az érintett tanulócsoport heterogenitását. Fontos megjegyezni, hogy a migráns tanulók oktatási kérdéseiről való gondolkodá­sunk során használt fogalmak pontos definiálása egyrészt a pedagógia szaknyelvének bővítése terén, másrészt az érintett tanulói körről történő adatgyűjtés kidolgozásában 100

Next