Iskolakultúra, 2011/1 (21. évfolyam, 1-7. szám)

2011 / 1. szám - SZEMLE - Bukus Beatrix: A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere

A migráns hátterű tanulók körére vonatkozó fogalmak és az adatgyűjtés összefüggésrendszere A „migráns hátterű tanulók a magyar közoktatásban” témakörében írásban megjelent és szóban elhangzott tartalmak, arról árulkodnak, hogy Magyarországon az érintett csoport megjelölésére használt fogalmak - mint például a,,migráns tanuló”, a „külföldi tanuló”, a „bevándorló szülők gyermeke”, a „bevándorló gyermek”, a „nem magyar anyanyelvű tanuló”, a „nem magyar ajkú tanuló” - definíciója nem egységes és nem következetes. Az írás arra vállalkozik­, hogy ebből a felismerésből kiindulva felhívja a témakörben érintett szakemberek, figyelmét az egységesen definiált, minden érintett személyre kiterjedő fogalmak rendszerének szükséges voltára. Az érvek között szerepel, hogy­ a migráns hátterű tanulók, oktatási kérdéseiről való gondolkodásunk, során használt fogalmak pontos definiálása nemcsak, a pedagógia szaknyelvének bővítése, hanem az érintett tanulói körről történő adatgyűjtéssel is szoros összefüggésben áll. Problémafelvetés migráns hátterű tanulók létszáma a magyar közoktatás intézményeibe járó tanulói körnek kis részét képezi, a velük kapcsolatos speciális nevelési-oktatási kérdések azonban számos iskolában a hétköznapi pedagógiai gyakorlat részei. Magyaror­szágon az elmúlt években, mind az oktatásirányítás, mind pedig az egyes iskolák és a pedagógusok szintjén számos, a migráns hátterű tanulók beilleszkedését megkönnyítő újító intézkedés került bevezetésre. A migráns hátterű tanulók iskolai beilleszkedése egyrészt a gyakorlati, másrészt az elméleti szakemberek körében is sokat tárgyalt témává lépett elő. A témakörben írásban megjelent és szóban elhangzott tartalmak azonban arról árulkodnak, hogy Magyarországon nem egységes az érintett csoport megjelölésére hasz­nált fogalmak definíciója. Az írás arra vállalkozik, hogy ebből a felismerésből kiindulva felhívja a témakörben érintett szakemberek figyelmét az egységesen definiált, minden érintett személyre kiter­jedő fogalmak rendszerének szükséges voltára. Az érvek között szerepel, hogy a migráns hátterű tanulók oktatási kérdéseiről való gondolkodásunk során használt fogalmak pontos definiálása nemcsak a pedagógia szak­nyelvének bővítésével, hanem az érintett tanulói körről történő adatgyűjtéssel is szoros összefüggésben áll. Mindez jelentőséggel bír, hiszen a bevándorlók társadalmi csoport­jának jelölésére kialakított gyűjtőfogalmak és az ezekhez kapcsolódó felmérési és statisz­tikai eljárások egy tágabb intézkedési program - az úgynevezett integrációs politika - szerves részét képezik. Annak köszönhetően, hogy Magyarországon az integrációs poli­tika kialakítása jelenleg zajlik, a tárgyalt témakör kiemelten aktuális. A szerző által 2008 őszén egy budapesti általános iskolában készített esettanulmány eredményeiből kiindulva célravezetőnek tűnik a kérdés megoldását keresve a valós peda­gógiai helyzetet alapul venni, így ugyanis lehetőség nyílik a közoktatásban megjelenő, nevelési-oktatási szempontból speciális igényeket támasztó migráns hátterű tanulócso­­ nt Szemle

Next