Állami Gimnázium, Jászberény, 1869
in. Szigetvár védelme 1566-ban. Hazánknak nagyszerű eseményekben gazdag történelméből egy, a tér szűke miatt rövidre vont képet nyújtok itt olvasmányul a szünidőkre hazatérő ifjúságnak,a képet a magyar Leonidasról, mely halvány vonásokkal ecsetelve is, élénken tünteti elő annak önzetlen s odaadó honszeretetét, önfeláldozó hazafilii készségét,két oly magasztos tulajdont,melyeknek birtokosait a hős tetteken lelkesedni tudó utónemzedék mindenha örökemlékü példányképekül tekintvén dicső tetteiket maradandó emlék gyanánt véste be a történelem elévülhettem élclapjába. A történelem vezérszálait kezünkbe ragadva biztosabb tájékozásul, rövid vázlatban át kell tekintenünk a szigeti hős védelmet megelőző s annak alapjául szolgáló fontosabb eseményeket. — A gyászos emlékei mohácsi vész, mely a szultánok trónjának hazánk ügyeire irányadó befolyást biztosított,egyszersmind a magyar korona leírásáért vívott pártküzdelmeknek lett szülő oka. A pártokra szakadt nemzet egyszerre két koronás főt uralt, kiknek egyike, Ferdinand saját erején kívül a különben zilált viszonyok nyomása alatt küzdő német birodalom segélyére támaszkodhatott, míg ellenfele, Szapolyai a tokaji s színai vereség után gyengesége érzetében, de nagyravágyásától sarkaltatva, a félhold védelmét ragadta meg, mint egyedül kínálkozó mentő deszkát, s ép az ozmánoknak e körülményből fejlődő végzet teljes beavatkozása jön eredményeiben hazánk beléletére nézve oly terhes és nyomasztó, hogy a majdnem százötven éves török hódoltság idején az elalélt nemzet a minden oldalról reá mért csapások súlya alatt mintegyakadozni látszik, s hogy végfeloszlása e gyászos korszakban be nem következett, egyedül fajunk szívós természetes létéért a végsőkig küzdő nemes elszántságából fejthető meg. Kezdetben a különben győzelmei miatt elbizakodott fényes kapu hazánkra nézve nem találta czélszerűnek s kívánatosnak a hódítás politikáját alkalmazni s a mohácsi ütközettől János király haláláig honunkba vezetett négy dúló hadjárat a megtörtént, vagy vélt sérelmek megboszulása s a magyarok által a törökökön vett egyes kisebbszerü győzelmek visszatolása volt. Csak Budának 1541. aug. 29-én történt cselfogásos megszállása s igy II. Szulejmán ötödik hadjáratától számíthatni Magyarország rendszeres s tervszerű meghódoltatását. Az ozmánok e nagy szultánja huszonhat év alatt egyéb eredménydús külhadjáratain kívül oly ügyesen s tapintatosan tudta a magyar hódoltsági terület határait kiebb és kiebb terjeszteni, hogy Szigetvár dicső védelmének s a gőgös padisah halálának idejét (1566) tekinthetjük azon étnek, melyben a félhold nemcsak hatalmának tetőpontját s egész keletre kiterjedő uralmi fölényét érte el, hanem hazánk területi épségén is, határtalan hírvágyától ösztönöztetve,a legtetemesb és sok időkön keresztül fájdalmasan érzett csorbát ejtette,— de egyszermind ez évvel tekinthetjük bevégzetteknek a nagyobbszerű török hódításokat Magyarországon.) Már az ingatag s a magyarok iránt bizalmatlan Ferdiand kormányzata alatt a magas porta részéről egyik legégetőbb sérelmi tárgyat képezé a kikötött évi adó elmaradása, vagy a szultán védencének, az aljas szenvedélyekbe merült, irigyeljü 1 2) János Zsigmondinak háboritása a védnök által biztosított területen. Ferdinandnak mégis, hogy hanyatló erejét egész mérvben a császári korona országainak hozza áldozatul,sikerült Busbek Auger követe által évi 30,000 arany fizetése mellett a békét 1562. nyolc évre kieszközölni, s Miksa fia s utódának a terjedt birodalmat nyugalomban áthagyományozni !) Salamon Fer. Magyarország a török hóditás korában 86 1. 2) Forgási Fer. Commentar, rerum hungar. lib. XX. 616., kinek kemény ítéletét a fejedelem testőrparancsnokának, Grómonak állítása nyomán elfogult s egyoldalúnak nyilvánítja Szilágyi S. Erdélyország története tekintettel mivelődésére I. k.