Játéktér, 2022 (11. évfolyam, 1-4. szám)
2022 / 2. szám
SZÍNHÁZ ÉS JÓLLÉT Mindkettő túlcsordulása visszafordíthatatlan eredményhez vezethet, jelzi az egyik színész: (sz.) „Ha valamiből túlságosan, tehát mértéken felül kap az ember, az eljuttathatja szerintem a kiégésig vagy a depresszióig, vagy az öngyilkosságig.” {elsősegély-csomag (sz.) „Megtanultam valamiért vigyázni magamra. ” Az alkotófolyamatokban lévő mentális egészség és jóllét kutatása során egyik legfontosabb kérdés számunkra az volt, hogy milyen megküzdési stratégiák léteznek, és melyek azok az eszközök, amelyek segítik a színházi dolgozókat a kiégés megelőzésében. A fókuszcsoportos interjú alatt tehát ezt a két kérdést is vizsgáltuk először az elsősegély-dobozzal, amely a prevencióban játszik szerepet, majd a túlélőcsomaggal, amely kiégés esetén használható. A résztvevők több javaslatot is hoztak a megelőzésre. Egyik-másik már rendszerszintű változtatásokat igényel, de voltak olyanok is, amelyek egyéni szinten ajánlanának másfajta hozzáállást. A rendszerszintű változtatási javaslatok elsősorban az alapvető színházi intézményes működés átgondolásának szükségszerűségére hívják fel a figyelmünket, vagyis a berögződött, nehézkesen működő mintázatok felismerésére, amihez azonban több idő és kommunikáció kellene.