Jel-Kép, 1987 (1. szám)

MÉG EGYSZER - Családregény (A Polányi család)

MÉG EGYSZER Családregény A Polányi családról készített dokumentumfilmet 1986. október 26-án sugározta a Magyar Televízió. A szerkesztő Sárdi Anna, a riporter Vezér Erzsébet volt. Rendezte: Fazekas Lajos. Narrátor: A régi Magyarország na­gyon szegény északkeleti vidékén, Ung vármegyében, Ungváron élt a XVIII. században egy feltörekvő, szorgalmas család. II. József idején már családnevük is volt: Pollacsek. Az első feljegyzések Pollacsek Mihályról szólnak, aki a csalá­di albumban fennmaradt korabeli fény­kép szerint tekintélyes jómódra tett szert. Fia, Adolf már kamarai földeket, mű­malmot, szeszégetőt és sörházat is bérel­hetett Ungváron. Az unoka, akit ugyan­csak Pollacsek Mihálynak hívtak, 1848-ban született. Értelmiségi pályát válasz­tott. Kassán gimnáziumot végzett, majd a zürichi egyetemre iratkozott be és mér­nöki diplomát szerzett. A század vége felé Budapestre költözött, vasútépítő vál­lalkozó lett. Több mint ezer kilométer vasutat, főleg helyiérdekűket épített a ré­gi Magyarországon. A polgárosodás te­hát a második generációban kezdődött az 1800-as években. A harmadik generá­ció már értelmiségi lett. Pollacsek Mihály Bécsben megismer­kedett egy vilnai lánnyal, a szép és művelt Cecilia Vohllal, egy felvilágosult, tudós rabbi lányával, akit 1881-ben feleségül is vett. Alex Vöhl, a vilnai rabbi írta az első orosz nyelvű zsidó imakönyvet. Magas cári kitüntetésben, Anna-rendben része­sült munkásságáért. Budapesten halt meg 1905-ben, az irgalmas rend kórházá­ban. Cecil Bécsben egy ékszerüzletben dolgozott. Társasága főleg orosz emig­ránsokból állt. Különösen meleg viszony fűzte a Klatschko családhoz. Sámuel Klatschko amolyan összekötőféle volt az orosz emigránsok között. Házában na­gyon gyakran megfordult Radek, Troc­kij és Tyeplov is. Itt ismerkedett meg Pollacsek Mihály unokaöccse, Szabó Er­vin is az orosz forradalmárokkal. A pol­gárosodás a családban nem a vagyon­szerzés irányába haladt, hanem a műve­lődést segítette elő. Ebben nagy része volt a család, különösen Cecil mama társa­dalmi ambícióihoz. Pollacsek Mihály és Cecil az Andrássy út 2. szám alatt lakott gyermekeivel. Itt tartott fenn irodalmi szalont a ház asszonya. Ide járt a század elején Szabó Ervin, Lukács György és Jászi Oszkár is. Jászi így emlékezik erre: Jászi Oszkár: A ház úrnője ragyogóan szellemes, de igen gyakran asszonyosan felületes volt. Olykor valóságos légtorná­szatot végzett a gyakran változó ideoló­giai képletek között, újabb és újabb te­hetségek felfedezésével, és azoknak a sa­ját ízlésére való idomításával. Emlék­szem, hogy egyoldalúan Herbert Spence­rista koromban arra figyelmeztetett, hogy a nagy angol pozitivista bölcsessé­gét Nietzsche ragyogásával kellene ellen­súlyozni. Cecil mama körének nemcsak budapesti, de bizonyos fokig nemzetközi hírneve is volt, és olykor külföldi gondol­kodók is meglátogatták, hogy a magyar extrém tanok levegőjét megismerjék.

Next