Jel-Kép, 1987 (1. szám)
MÉG EGYSZER - Családregény (A Polányi család)
CSALÁDREGÉNY Narrátor: Ebből a társaságból több érdekes alak került ki. Először is a három családtag. Egy bájos fiatal lány, a sokak által bámult Laura „Mauzi", aki gazdag volt megfigyelésekben és ötletekben, jelenleg értékes magyar vonatkozású történeti kutatásokkal foglalkozik. A fiúk közül Károly legteljesebben örökölte anyjuk sziporkázó természetét, utóbb gazdaságtörténeti elméletre fordítja érdekes tehetségét a Columbia egyetemen. De őket is felülmúlta fiatalabb testvérük, Mihály, aki a fizikai kémia elismert nagysága lett a berlini Kaiser Wilhelm Intézetben. Narrátor: Pollacsek Mihály 1900-ban tönkrement és 1905-ben meg is halt. A család nagyon szegény lett, mert minden hitelezőjét az utolsó fillérig kielégítette. A két, még tanulósorban levő fiú, Károly és Mihály, ösztöndíjjal tanult tovább a Trefort utcai mintagimnáziumban. Cecil mama nemcsak társasági nő volt, de aktívan politizált is. Az 1905-ös orosz forradalomról előadást tartott a munkásoknak, a Népszava olvasóinak. Pedagógiai ambíciói is voltak. 1912-ben női líceumot szervezett és tartott fenn két évig. Ez afféle női szabadegyetem volt. A líceum céljait Cecília így hirdette meg: Cecil mama: A Női Líceum célja: fiatal hölgyeket a szaktanulás nehézsége nélkül megismertetni a tudomány mai eredményeivel úgy, hogy ezek az eredmények bevonulhassanak egyéni, családi és társadalmi életükbe. Narrátor: „Ezt a célt egyfelől tudományos és műszaki tanfolyamokkal, másfelől olyan előadások sorával kívánja elérni, amelyek a nőknek az emberi kötelesség teljesítése körében külön is kijutó hivatását és feladatait világítják meg. E végből tudományos alapon, de gyakorlati érzékkel bevezeti a hallgatókat a házassággal, gyermekneveléssel, háztartással, betegápolással és az egyéb társadalmi munkával járó tennivalókba is. Az előadások tudományos színvonalon, könynyen érthetően tárgyalják az anyagot, úgyhogy azok középiskolai műveltség mellett teljesen hozzáférhetőek." Cecil mama: A Női Líceum azt tartja szem előtt, hogy a tudományosan és esztétikailag előkelő műveltségű magyar nő kötelességei magaslatán álló feleség, anya, háziasszony és hasznos társadalmi munkás is lehessen. Narrátor: Pollacsek Mihálynak és Cecilnek öt gyermeke volt. A gyerekek 1904-ben Polányira magyarosították nevüket, és közülük négyen értelmiségi pályát választottak. A legidősebb, Polányi Laura 1882-ben született, és az elsők között volt, aki nő létére egyetemet végzett, magyar—történelem szakos bölcsész volt. A világszép Laurának, akit mindenki Mauzinak szólított, a fél Budapest udvarolt, tanárától, Beöthy Zsolttól kezdve unokatestvéréig, Szabó Ervinig. Egy ideig együtt dolgozott Szabó Ervinnel a könyvtár- és statisztikatudomány terén. Huszonkét éves korában férjhez ment Striker Sándor üzletemberhez, és két gyermekük született. Laura továbbra is pedagógusként dolgozott. Kísérleti iskolát nyitott az Andrássy út 83. szám alatti lakásán, ahol az elemi iskolát magánúton végző gyerekekkel foglalkozott, társas magántanítás címen. A szülőkhöz intézett felhívásában így foglalta össze a társas magántanítás céljait, pedagógiai elveit, amelyek akkor a legmodernebbek voltak. Polányi Laura: „Társas munkában adunk nekik világos, igaz, természettudományosan egységes választ világképalkotó elméjük számtalan kérdésére; itt igazítjuk útba zavaros kis lelkiismeretüket a társasélet és a munka követelte erkölcsi kötelességek dolgában. A társas munkában játszva végezzük el velük az elemi iskola tananyagát, a vallástan kivételével. Gyakoroljuk a svéd tornát és a