Jel-Kép, 1987 (3. szám)
GYÚJTÓPONTBAN - Kriston Vizi László-Lengyel László-Turi András: Gondolatok a városi televízióról
23 GONDOLATOK A VÁROSI TELEVÍZIÓRÓL fér bele; hozzávetőleg akkora a maga sokszínű háttérországával együtt a rájuk szánt idő, mint a külön blokkban kezelt, s a város életének mégiscsak egy szegmentjét képviselő sport. Az egyes műsorok között sajátos, ugyanakkor fontos szerepet játszó elemek — mint az átvezetések, a reklám, a bemondói feladatok stb. — helyzete tisztázatlan. Ettől tűnik sokszor akadozónak, bizonytalannak a műsormenet, mindezek mellett azonban számos ötletes, a gördülékenységet elősegítő megoldással is találkozhatunk (a filmbejátszások rugalmas alkalmazása, előre-hátra való mozgatása, vagy a műsorvezető hallható és látható kapcsolattartása a technikusokkal, az operatőrrel). A gördülékenység hiánya nem csupán a kezdők rutintalansága, a még össze nem forrott stáb akadozása miatt jelentkezik (természetesen ez is jelentős tényező),hanem a fő probléma, hogy még nem sikerült megtalálni e több műfajú, nagy élőadásidejű, rugalmas műsorszerkezethez a számára legmegfelelőbb keretet és műsorvezetést. Ma már nyilvánvaló, hogy a városi tévé alapításakor oly sokszor hangoztatott elv, miszerint „kecskemétiek készítik kecskemétieknek", a védekezés érthető reflexén túl károkat okozott. Ez a stratégia nemcsak a szerencsevadászokat, az expanzív politikát folytatókat tartotta távol a stúdiótól, hanem a városban élő és dolgozó újságírókat is. Azokat, akik minden „veszélyükkel" együtt is gyorsabban átsegítették volna kinőhető gyermekbetegségein a helyi televíziót, és akik mint külső munkatársak már az első menetben megnyerhetők lettek volna. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ez a kialakulatlanság és bizonytalanság bizonyos fokig szükségszerű állapot. Tudvalevő, hogy a helyi televíziónak semmilyen előzménye nincs hazánkban. A kialakulás stádiumában — és ez nemcsak a kecskeméti tévé esetére jellemző — hiányosak a technikai felszerelések, nagy az elhasználódásuk, szűkösek a költségvetési keretek. A másik oldal pedig: természeténél fogva sem nőhetett még ki egy új műsorvezetői gárda, technikai gárda, technikai apparátus stb. Tartalom és megjelenés A vizsgált adások sugárzott valóságának középpontjában a várospolitika áll, azon belül is a városi tanács, illetve intézményeinek tevékenysége: építkezések, beruházások, különböző erőfeszítések és megoldandó feladatok. E valóság tipikus „hősei", a tanácsi tisztségviselők vagy alkalmazottak, a nyilatkozó túlfokozott felelősségérzetével szólnak az állampolgárokhoz a szükségesnél kevesebb konkrétummal. Az adásokban — kivéve a nézők telefonon feltett kérdéseit — többnyire a műsorvezető képviseli a nézői véleményeket és a még-megjelenő kritikai hangvételt. A városban működő számos egyesület és érdekcsoport véleményének markánsabb megjelenítésével sajnos nem találkozhatunk,ezek mindenképpen a helyi tévé hitelességének növelését szolgálnák. A nézői telefonok „bekapcsolása" nyitottá teszi a műsort, abban az értelemben is, hogy a néző részesévé válhat az adás menetének, kérdéseivel orientálhatja, befolyásolhatja a hivatalt és a műsorvezetőt egyaránt. A már említett rugalmas műsorszerkezet lehetővé teszi, hogy alkalmasint telefonon visszahívják a nézőt (vagy akár bemehessen a stúdióba), ezáltal az adásba közvetlenül bekapcsolva elmondhassa véleményét a látottakról és hallottakról. Ez az interaktív szerepelhetőség növelheti a televízió — mint közvetítő közeg — hitelességét, a helyi demokrácia egy új formájává válhat. Az ismeretterjesztő blokk döntő részét a közlekedésbiztonság témaköre tette ki, amely elhelyezkedése és műsorideje szerint a műsor másik — bár a várospolitikánál kisebb — csúcsa. Az egyéb ismeretterjesztő elemek — melyek az előbbiekkel szemben szinte egytől egyig kisfilmek — aktuális és fontos tudnivalókról, a város nevezetességeiről stb. szólnak. A hírek világa — mint már jeleztük — a televízión keresztül nézve bizony szűkös. Az a két-három film, amely a hírek címszó alatt futott — ugyanis hírbeolvasás nincs — a város valamelyik kulturális eseményéről adott számot (a három adásból egy filmet kivéve). Természetesen egy két-