Jelenkor, 2011. január-június (54. évfolyam, 2-6. szám)

2011-05-01 / 5. szám - Hites Sándor: Fejéről a talpára: Jókai Press Szajbély Mihály: Jókai Mór

HITES SÁNDOR FEJÉRŐL A TALPÁRA: JÓKAI PRESS Szajbély Mihály: Jókai Mór Amikor 2004 februárjában Szajbély Mihály akadémiai doktori védésén Szörényi László fölvetette, hogy miként maradhatott ki a magyar irodalmi kánon Világos utáni alakulásá­nak tárgyalásából Jókai Mór, Szajbély azt a választ adta, hogy vele külön kötetben kíván foglalkozni. A Kalligram gondozásában, 2010-ben megjelent Jókai Mór tekinthető ezen ígé­ret beváltásának. Innen nézve viszont mindjárt két eltérő kontextus adódik a könyv olvasásához, hiszen mást várhatunk a „Magyarok Emlékezete" sorozat pályaképei között és a korszak-mono­gráfia kimaradt fejezeteként. Előbbi esetben a hagyománygondozás feladata jelöli ki a he­lyét, utóbbi esetben pedig egy irodalomtörténeti korszakvízió adalékával van dolgunk. A Jókai Mór láthatóan mindkettőre gondot fordít. Megújítva rajzolja meg egy nemzeti klasz­­szikus pályaképét, mégpedig érezhetően minden alkalmat megragadva, hogy folytonos­ságot teremtsen a jelen mediatizált kultúrájával. Jókai így lesz „médiasztár", jellemző mű­faja, a folytatásos tárcaregény pedig korunk televíziós sorozatainak előképe. Másrészt Szajbély egyszersmind a 19. század második felének irodalmi látképét is igyekszik átraj­zolni, ebbéli törekvései ugyanakkor - amellett, hogy visszaköszönnek korábbi, műfaj­rendszertani és kritikatörténeti kutatásai is - a luhmanni rendszerelmélet mellett/helyett azoknak a kérdéseknek a nyomait viselik magukon, amelyek a kánon­ könyvt megírása óta eltelt időben foglalkoztatták. Nevezetesen az optikai médiumok szerepe és a sajtó mint az irodalom megjelenési közege.* 2 (Összeköti ugyanakkor a két könyvet, hogy az előbbi főhőse, Gyulai Pál itt ellenhősként lép föl, amennyiben - Szajbély beállítása szerint alapvetően helytállóan, mégis félreértve jellemezve művészetét - máig hatással van Jókai megítélésére.) A Jókai Mór tehát Szajbély pályájának összefüggéseiben szemlélve valamennyire szin­tetizáló jellegű, s ennyi kutatási irány és megközelítésmód együttes jelenlétekor kézenfek­vő, hogy előállnak inkonzisztenciák vagy aránytalanságok. A pályakép műfaja például nem mindig tűri jól a részletező műértelmezést: ennek is betudható, hogy míg Szajbély dis­kurzuselemzései hallatlanul izgalmas, új perspektívába ál­lítják Jókai működését, addig egy-egy műve kapcsán gyak- Kalligram Pozsony, 2010 408 oldal, 2700 Ft­ ­ A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Universitas, Bp, 2005. 2 Könyv- és lapkiadás a felvilágosodás idején és a reformkorban . A ma­gyar irodalom történetei 1800-tól 1900-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály - Veres András, Gondolat, Bp. 2007, 73-90.; Intermediális randevúk a 19. században. Arany, Kemény, Jókai & Co. (Exkurzus: Fényképíró úr Nádas Péter), Pannónia, Pécs, 2008. 577

Next