Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-16 / 92. szám

kai, mellyek azt czéljai elérésére alkalmasokká teszik. Ha eddigelé fegyver-hiány miatt nem jelenhetett is meg azon érdemes alak­­ban, melly őt illeti; most miután az angol kormány a’ fönérin­­tett számú fegyvert küldeni szíveskedett, a’ nemzetőrség zászló­aljai ujdon fegyverkezésük által szintúgy lelkesittetni fognak, mint önnön vitézségük ’s hazaszeretetüktől; ’s áttörhetlen falat képezendnek alkotmányunk *s függetlenségünk körül.­­nem mu­­lasztám el a* mi tengertuli tar­tományunkrul is gondoskodni, mind azon aggodalom ’s nyugtalanság közt is, mellyek föls. leányom királyszékét övedzik. E’ tartományok helyzete még nem engedi valósulását azon törvényczikknek (222), melly a’ tengertuli tar­tományok kormányát egy külön ministerre bízni parancsolja. Megfontolván mindazáltal, hogy e’ termékeny országok boldog­ságára nézve az igazgatásnak egy kézben léte, egy helyen pon­­tosulása igen szükséges: helyesnek találtam, a’ kereskedés ’s hajóhad ügyét, mint két rokonnemű ágazatot, e’ tartományok iránt is a’ tengerészet ’s kereskedés ministerére bizni. A’ keres­kedési törvénykönyv, mellynek némi újításra van szüksége, nem sokára keresztül megy a’ vizsgálaton, ’s ország-szerkezetünkhöz idomuttatván, a’ cortes tanácskozása ’s jóváhagyása alá fog ter­jesztetni. Ugyanazon nehézségek, mellyeket a’ nemzet szomorít állapotja a’ kormányzás egyéb ágai ellen is gördít, gátolják azt is, hogy az igazság-szolgáltatás nem olly szabad, minőnek lennie kellene; országlásom azonban iparkodott azok legyőzetésén, ’s a’ cortes hozzájárulását reméllve, siettetni fogja e’ nyomos igazga­tási ág rendezését, a’ legszigorúbb feleletteher alatt ugyan,de hivatal­tól meg nem foszthatás elve szerint a’ bírákra nézve. A’ polgári törvénykönyv már be van fejezve ; a’ fenyitő törvények ’s bünte­­tésmódok minősége eb­be fog terjesztetni annak idejében a’ cortes­­nek. A’ pénzügy mibenlétét, t. i. m­iképen alakult legyen az annyi baleset után, ’s mennyire felelnek meg segédforásink a’ szüksé­geknek— felfödözendi az illető minister. Ugyan ő közlendi nem sokára Önökkel az országos költségek jegyzékét is ’s azon tervet , miképen lehetne azokat legczélszerűbb adózás által födözni. O *•’ terven szorgalmasan dolgozik, ’s közleményét minden meg­­kivántató fölvilágitással ’s tapasztalásbeli adatokkal kisérendi, hogy Önök ügyeimét ’s várakozását teljesen kielégíthesse ez nyomos tárgyban, melly olly igen csak Önök rendelkezése alá tartozik. Siasonlag a’ cortes megfontolása ’s elhatárzása alá bocsátandók lesznek a­ nemzeti hitel föntartása végett kiadott rendelmények , kijelöltetvén egyszersmind: mennyire látszik helyesnek azok ja­­vitása vagy bővítése. A’ spanyol adósságnak eddigelé minden kamatai kifizették, azon egyetlenegy, ’s rám nézve fájdalmas kivétellel, hogy lehetlen volt a’ külföldi adósságoknak nev.­ijére járó kamatot összeszerezni, d­e bízom, hogy kormányom mind azon nehézséget legyőzendi, mellyek e’ szorultságba ejtették, ’s hogy a’ kamatok határnapja után valósággal megtörténend rövid idő múlva azok lefizetése is , azonfölül ki fog e’ kár pótol­tatni az időköz szerint arányzott kamatok kamatival. Az országos kincstár szükültsége, a’ háború kivánati ’s a’ cortes össze nem gyülekvése által még inkább növesztetvén, azon kinos de mul­­icallan feleletteher-fölvállalásra kinszerité kormányomat, hogy a’ nemzetiül most 200 millió reált, négy év múlva, száztul ötös kamattal visszafizetendő kölcsönnel vegyen föl. A’ cortes meg­­ismerendi hazatilag ama’ mellőzhetlen okokat, mellyek e’ rend­szabályt — ama’ kétes helyzetben egyedül menthetőt —­ szük­ségessé tevék. Különféle nyitás ’s megkimélés hozatott már ed­­dig elé is az igazgatásba , ’s­­igyekezetünk, e’ pályán tovább is állhatatosan maradni, mivel rend és takarékosság nélkül nincs semmi biztos alap és állandóság a’pénzügyi rendszerben, mellyre nézve általányos és elhatárzó intézkedések is fognak tétezni, ha az ezt gátló akadályokat a’ cortes elháritandja. E’ munkála­tok egyetlen czélja ama’ nyereség, melly az ország minden segéd­­forrásinak egyesittetése által eszközölhető, minélfogva minden veszteség kipótolható, a’ hitel visszaállítható, a’ kiadás pedig a’ bevételhez , különösen pedig a’ nép erejéhez arányosítható. A’ sürgető szükség, a’ polgárháború minél előbb bevégzése te­kintetéből a’ hadi munkálatoknak újabb életerőt adni , 50 ezer katonaállitást kívánt, ’s mellőzhetlenné téve a’ nemzeti katonaság felfegyvereztetését. E’ két rendszabály egyitése nagy mértékben fogja szaporítani a’ cselekvő erőt ’s hamarítni azon időpontot, mi­dőn az országban rend és béke, a’ közjó és egyesek boldogsá­gának alapja, ismét visszaállítva leend. Azonban a’ hadsereg eddig is folyvást csudajeleit adá önfeláldoztának ’s elszántságának, a’ szabadság ügye ’s föls. leányom királyszéke védelmében. A’ had­sereg t. i. elragadtatva lelkesedése által, a’tartományok nyilatko­­zásihoz állott, ’s elfogadá az alkotmányt; de egy pillanatig sem veszté el fő szempontját, a. m. a’ lázadók üldözését ’s kiirtását. Sergeink akarat-nyilványitását győzelem követte ; az ellenséges csapatok, mellyeknek fájdalom­ eleinte az ország belsejébe nyo­­mulhatniok is sikerült, megfutamodtak előttük, állapodást sem merészelve. N­agy szerencsétlenséget okoztak ugyan a’ lázadók, mert pusztító mirigyként nyomorúságot hagytak magok után, de egyszersmind utálat ’s méltó elidegenülés is követé nyomaikat; mindenütt azon igazságos bünhödés sújtja őket, hogy nem találnak helyet, hol biztosan ’s bátorsággal tűzhetnék le zászlójokat. Ez, követ urak! körülbelül nyilván­os helyzete a’ közügyeknek; or­­szág-titokb­okim mindazáltal részletes!) rajzát fogják adni az általuk gondviselt igazgatóságnak. Önök határozása kétségkívül öszhang­zásban álland­ó’ körülmények szorongató és sürgető létével, ’s meg is fogják erősíteni kormányomnak teendő indítványaik ’s vá­lasztandó rendszabályaik által ama’ bizodalmát, melly a’ szo­­moritó polgári háború minél előbb végezhetése tekintetébül ollyan­­nyira szükséges, hogy igy a’ spanyol nép legforróbb óhajtása ’» legfőbb szüksége betöltessék, ’s ama’ bizodalomnak megfeleljenek, mellyet az Önökbe helyzett. Egyszersmind az alkotmány-újítás­hoz fognak kezdeni, é s szintolly ügyes mint szilárd kezekkel álla­­pitandják meg az uj társas szerkezet sarkalatit. Önök leginkább e’ nemes, e’ fenséges munkára vannak öszszehíva. Mint királyné semmi előleges indítványt nem teszek, nem tanácsiok semmit e’ magas czélra, ’s mint anya sem kívánok semmit is. Lehetetlen , hogy a’ spanyol nagylelkűség az alkotmányos királyszék jogainak valamelly csorbulását megengedje , az erre lépendő árva király­nénak gyermeksége alatt. Europa Önökre néz, ’s látni fogja, hogy Önök , a’ harczteljes , szenvedésekkel ’s kegyetlen történe­tekkel rakott 20 év tanításai által okulva , saját tapasztalásikat ’s az idegen példákat használni tudják. Helyeztetésük tetőpontján levetkezendnek Önök minden pártias érdeket ’s kizáró rendszert. Az ész ’s mivelt világ olly alaptörvényt vár Önöktől, mellyek szerint a’ törvényhozó test, hamarkodás és szenvedély nélkül ta­nácskozhassak ’» végezhessen, olly törvényt alkotandó, melly által az igazság-szolgáltatás a’ birák teljes függetlenségén ala­pulva, úgy rendeztetik, hogy se az ártatlanságnak ne kelljen semmit félnie, se a’ vétkesek büntetés nélkül ne maradjanak. Ezek kétségkívül ama’ szempontok, mellyek szerint Önök e’ nagy munkához kezdendők, olly munkához, melly bölcseségök’s okos­ságukhoz annyira méltó, így, Önök által megvizsgálva ’s igazít­va, valódi méltánylást ’s becsültetést nyerend alkotmányunk a’ kül­földön, a’ hazában pedig, ha még ez lehetséges volna, nagyobb szeretetet és szilárdságot. “ A’cortesgyülés folytárul kövekezőleg ir egy madridi levelező oct. 26rul . A’ cortes tegnapi ülésében különféle választmány tagjai neveztettek ki; azután egy állandó biztosság-alakitást javaslott az elnök az alkotmány-megújításra, ’s a’ gyűlés Lujan titoknok indít­ványa szerint azt határozó, hogy e’biztosság tagjait a’ cortes maga nevezze ki. Erre d. Juan Poreiba előterjesztése olvastatott föl , mellyben ez a’ministereket az alkotmány 131,1 ,113,189 és 191 czikkeinek megsértéséről vádolja. A’ ministerelnök figyelmet akart ugyan gerjeszteni iránta, de a’gyűlés elmellőzte azt. Követ­kezve egy biztosság kinevezését határozta el, melly a’ polgári háború minél gyorsabb bevégezhetése iránt czélszerű eszközöket ajánljon. Erre a’ ministerelnök olvasott egy emlékiratot minister­­sége ügyeiről, azután pedig a’ belügy­ minister adott elő egy tu­dósítást , mellyben 44 napi munkálkodtáról öndicsérőleg szól. — A’ mai ülésben a’követek hatalmazó levelet fogadtattak el, azután a’ fönemlített (a’ polgárháború bevégzésére eszközöket ajánlandó) biztosság tagjait nevezték ki, ’s ezek: Olozaga, Caballero, Sancho, Garcia Carrasco, Cardero, Arrieta, Fernandez Alejo, Arana és Gil­lu. Majd ismét a’ tengerészet és igazság ministere olvasa el hi­­vatalszerű tudósítását; azután pedig 66 követtel aláirt előterjesztés közölteleit az iránt: erősítse meg donna Maria i Kristina királynét a’ cortes, mint igazgató királynét, leánya 11 Izabellának egész kiskorúsága ideje alatt. Ezzel vége jön az ülésnek. Ugyan a’ főn érintett levelező igy tudósit a’következett napi (27ki) cortesülés­­rül: Legelőször is Mendizabal a’ pénzügy­ minister olvasott föl egy tudósítást saját eddigi munkálatiról,mellyben tetteit igazolni tö­rekvők. Azután Camba hadminister nyújtotta be hivatalkori előter­jesztését, mellynek végződtével fordult elő a’ királyné igazgatóságát tárgyazó indítvány, ’s kérdésül téteték: valljon az, elhatározás alá bocsáttassék e ? Ennek tüzesen ellenmondott Pizarro követ (ugyanaz, ki Hívás liget ’s Alcala Galianot a’ procurador-kam­­rából kiutasító). Az elnök több ízben rendre szólította. De ez méginkább nevelte a’ zajt. Pizarro ’s némelly más követek föl— olvastaták a’ törvényczikket, melly azt parancsolja, hogy az alkot­mányon változtathatásra különösen szóló hatalmazvánnyal kell birniok a’ követeknek. Mind e’ mellett is szavazásra bocsátó az elnök azon kérdést: valljon feszegetés alá vétessék ’s elhatároz­­tassék e az indítvány; ’s a’ válasz 52 szóval 11 ellen igenre ütött ki. Mintegy 20 követ még szavazás előtt oda hagyá a’ gyűléstermet, kétségkívül mert nem tudák magokat elhatározni, mit cselekedjenek. Szavazás után fölemelkedett egy pap, Garcia Blanco, ’s azt kívánta : iktattassék jegyzőkönyvbe, hogy ő azért szavazott az indítvány ellen, mert esküje nem engedi az alkot­mányt megsértenie. Az elnök hevesen kikelt a’ kívánat ellen, ’a hosszasan tartó zaj után végre azt határozó a’ többség, hogy a’ kérdéses indítvány biztosság ekibe utasittassék. Ezen eset követ­keztében pártok alakultak, ’s az, mellynek az alkotmány betűi­nél szigorúan maradni szándéka , daczosan szembe szállt azzal , melly a’ constitutiot tetszése szerint ’s érdekeihez illesztgetve lobogtatható zászló gyanánt tekinti.“ ’s a’ t. vayonnebul oct. cí­rül érkezett levél következő részletes tudósítást közöl Bilbao ostromáról m. h. 2­6 kéig terjedőleg: „A’ bilbaói ostrom sikeresebben foly, mint azt magok a’ carlosiak is remény­­ék. 26kán megtámadák Mallotta erősségét, s még az nap be is vették, ugy szinte az erősséggé idomított Agoston-zárdát is. Az ostromnál megsebesült Montenegro és Coelho carlosi ve­zér, 37 fegyveres pedig halva maradt. A’ franczia consul enge­dd­met kívánt a’ városból 7 személy kísérete alatt kiköltözve­ 370

Next