Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-11-26 / 95. szám

3S2 kellett volna az országot megmenteni. I­e hogy ez süketeg hatá­sú legyen, nem olly ministerek kellenek, mint Calatravu, ’s nem oly hadvezérek, mint Hodil. Ők elfoglalták ama­­poletot, mellyre sóvárogtak , ’s mi lett az ország-mentésbül ? Nem a’ jelen minis­­terium fönállása óta járult e szerencsétlenségünk legnagyobb ré­sze az előbbi bajokhoz? Ki okozta a’ jadraquei veszteséget? ki a’ valenciai romlást ? — ki, kérdem, a’ leoni katonalázadást? —ki a’ hadsereg sükeretlen ide ’s tova bolyongtat ? Ezekre alkalmasint feleletet veend Ilodil, ha a’ cortesgyűlésen nyilványitottak követ­keztében azon sors találja érni őt ön katonái közt, mellyben Oue­­sada részesült. És ettűl annyival inkább tarthat, mert a’ szaba­dos nyilatkozás szelleme a’ cortesgyülésbül a’ sajtókba is átköltö­zött már, ’s minden független lap szemrehányásokkal tetézi a’ mi­­nisteriumot, ’s kormányának folytatását, — rendszerének Calatra­­va által hirdetett változatlanságát pedig a’ királyné ügye végromlásá­nak tekinti. Különös figyelmet érdemel e’ részben az „el Mundo“ lap, melly különben a’ fővárosi legmérsékellt christinák szellemé­ben szokott vala irni, ’s most többi közt mégis illy kifakadásokra vetemül: “ A’jelen ministerium még csak harmadfél hónap óta igazgatja a’ nyilványos ügyeket, ’s alig hihető , mennyi kárt oko­zott már csak e’ rövid ideig tartó kormányzása is. Nem rész lel­­küségének ugyan , de igenis ügyetlenségének tulajdonítjuk azt, hogy mióta a’kormány­hatalom az ő kezeibe jutott, több külső ud­var ügy­vivőji eltávoztak Spanyolországból ; hogy a’ nápolyi kor­mánnyal komoly ütközésbe jöttünk; hogy a’ francziák királya a' Pauban alakult segédsergeknek a’ határon átjövetele iránt adott parancsot visszavonta ; hogy d. Carlos megszökése elhaladt; hogy a’ lázongók Andalusiát földulák; hogy Almadent bevették, ’s ott, a’ Cordovánál hatalmukba kerített 2000 foglyon kívül, még más forkat ejtettek azzá. — Már csak e’ tett dolgok is elég­séges ok arra, hogy a’ministereket szigorú felelősség alá vonja az ország, vagy legalább arra bírhatná a felségét, hogy előjo­gával élvén , őket elbocsássa, ’s még is e’ tett dolgok még mind semmi a’ többi nyomosabbhoz képest , mellyekkel magokat 75 napnyi csekély idő alatt bűnösekké tették. Ők az alkotmányt elejétül fogva utóljáig megsértették, ’s ezt minden szükség és ha­szon nélkül, sőt a’ végrehajtó hatalom iránt tartozó tekintet ká­rával ; mert ők összeírást és adót határoztak a’ cortes megegye­zése nélkül , ’s mégis sem egyiket sem másikat nem teljesítették mind ez ideig; mibül az következik, hogy azon rendelésekkel a’ cortes összegyűléséig is lehetett volna várakozni, vagy pedig, hogy a ministerium nem eléggé erős a’kir. rendelményeket végrehajt­hatni; mind a’ két esetben olly' rész következésű­ lett az alaptörvények sérelme, hogy e’miatt a’ cortesgyűlésnek szükség­kép felelet terhe alá kell vonni a’ ministeriumot. Ők továbbá azon botránkoztatást tevék egész Europa láttára, hogy olly fér­fiak jó­­szágit vetették zár alá, kik a’ ministereknél jobb hazafiak, mert mig ezek (a’ ministerek ) a’ király halálakor semmit nem tőnek a’ képviseleti kormány­rendszer behozatala végett, addig azok e’ czél miatt éltüket ’s jószágaikat koczkáztaták ; sőt míg néhány a’ mostani ministerek közül a’ korlátlan uralkodást fegyverrel védte ’, ezért rendszalagot is nyert, addig a’ mostani ministerek által üldözött fér­fiak, mint szabadelmüek, űzőbe vétettek, 's alig volt szabad magokat a’kir. palotában mutathatniok. Milly visszás dolog, milly furcsa ellenű­ség ez!“ Itt azután elszámlálja a’ nevezett lap mind azon fonákságot, mellyet még az imént mondottakon kivül a’ ministerek elkövettek, ’s mind azon balesetet, mellyek visszás tetteikből származtak ’s végre igy fejezi be előadását: „Mi kérelmet intézünk a’ corteshez az iránt, nyomozza ki’s vizsgálja meg figyel­mesen a’ ministerek munkálkodásit; parancsolja Mendizabalnak számadásai előterjesztését, ’s e­ tekintetben semmi mentségnek semmi Utórengésnek ne adjon helyet; ’s ha ki fogna sülni, hogy a’ nemzet vagyona részlelkü gondviselet alatt volt, indittassék pör, állittassék föl egész világ előtt az igazság jótékony példája, ’s mozdiltassanak el a’ ministeriumtól olly emberek, kik alkalmat­lanok az ország javára viselni hivatalukat. Martel (a’ censori hi­vatal feje) talán, sőt igen hihetőleg, lázítónak fogja a’ czikket tekinteni; azonban mi, az egész nemzet színe előtt mindenkorra kinyilatkoztatjuk, hogy mi a’ jelen ministerium megbukását nem katonai zendülés, nem zűrzavar, nem Mendizabal ellen intézendő gyilkos megtámadás által óhajtjuk, mint ez előbb Martinez de la Hosával történt, hanem törvényes eszköz, t. i. a’ cortes azon nyi­­latkoztatása által, hogy a’ ministerek ellen per indittassék.“ A’ nov. 21. és 3ki cortesgyülés nagyon csekély mozgal­mat okozott; a' karzat elején alig jelent meg mintegy 150 hallgató, ’s ez onnét van, mert kiki meg van győződve , hogy mind az, mi ott történik, csak színjáték, még pedig nagyon roszul visszatükrözött színjáték, mellynek előadását azonban még sem mellőzhetni. Ar­­guelles , ki az előttnapi ülést előterjesztésének hosszúsága miatt következett napra halasztatni kérte , teljesen megfelelt ígéreté­nek , midőn f. h. 2kán­­ és­­ óráig tartá minister-védő beszé­dét ; ’s csak két állitmány sem fordult elő benne, melly egymás­sal okszerüleg nem ellenkezett volna. De ez már az ő szokott modorja. Többi között igy szólt: „Ha a’ ministereket illyképen megtámadhatni, ki fog valljon ezentúl ama’ padokra ülhetni a’ nélkül, hogy két hét múlva utczai kipisszegetés veszélyének ne tűzze ki magát? E’ nyilatkoztával kétségkívül azon balságnak akará e­g­jét venni, melly jóslata ellenére már valóban meg is történt, olly különbséggel azonban, hogy nem csak a’ministereket, hanem őt és minden hozzá hasonlót kipisszegetnek. — Végre a’ té­továzó beszéd ’s vita után két javaslat fordult elő, mellyeknek egyikét Salva és Gonzales Alonso, másikát pedig Vila hozá in­dítványba. — Mivel azonban messze vezető vitákra szolgáltat­tak ezek alkalmat, előterjesztőik által ismét visszavonattak. A’rend­kívüli hadi biztosság következő javaslatokat hozott a’ cortesgyü­lés­ek­be : 1 ) hatalmaztassék föl a’ kormány bizonyos személyeknek a’ nemzetőrségbűl kihagyására vagy befoglalására ; 2) a’ letelepült nemzetőrség 1 hónap elfolyása közben zászlóaljakká rendeztes­­sék; 3) a’ nemzetőrségnek uj rendszabályok készíttessenek; 4) minden tartományi fővárosban egy uj itélőszék állittassék, melly a’ politikai vétkek, árulások ’s hadi kötelességek elmulasztása ügy­ében 14 nap alatt fölebbvihetlenül határozzon; 5) a’ védelmi juntáknak hatalom adassék csapatok fegyverzésire; 6) bizassék ugyan ezen juntákra saját csapataik élelmezése, ’s a’ vidékükön munkálkodó seregek kivántatóságinak szállításáról gondoskodás, egyszersmind pedig 7) a’ „lantas y médiás anatas“ (czimektül’s idősb rokonsági javaktul fizetendő) adó beszedése. Ezen kívül megajánlotta már a­ cortesgyűlés a’kormánynak, hogy a’ fegyveres nemzetőrséget ennek saját megyéjén kívül is alkalmazhassa. A’ zdik javaslat, mellynek végrehajtása szükség esetében még jószág-eladás útján is eszközöltetik, ’s a’ bérföldi vagyis urasá­gi jogok eltörlesztése, mit a’ valenciai követek hoztak indítvány­ba, két halálos döfés a’ nemesi aristokratiának. Gorozarri ama’ ja­vaslata : állittassék vissza az alkotmányi rendszer egész mivoltá­ban úgy, mint az 1823 ban divatozott, ’• Garcia Blanco követ­nek azon indítványa, hogy a’ la granjai zendülést támasztott őr­mesterek ez által a’ hazára nézve érdem-koszorús hazafiaknak nyilványittassanak, — félrevettetett. A’ Krisztina igazgatóságát illető kérdés megrostálása végett kiküldött választmány azon vé­lemény­t adá: fogadja el a’ cortes a’ tett indítványt egész maga valósá­gában. — A’ nov. 4ki ülésben Calatayud kormányzó tudósítását olvasá föl a’ hadminister, kedveskedésül a’ cortesnek , melly a’ carlosiak erősségének Cantaviejának m. h. alkán San-Miguel ál­tal­ történt bevételét csakugyan valónak hirdeti. Gomez csapatja neve­lén Truxilloban volt; Rodil pedig ugyanez nap Peraleda de Ma­tan­ál (Puente del Arzobispotul nyu­­gotra, a’ Tajo jobb partján) szállásoza táborostul. Alaix vezér Al­­modovartul Estremadurának indult sergével. Sanz benyomult u­­gyan Leon tartományba , de a’ tartományi főváros christinai őr­ségének segítségül jőve has Antal, ki épen jókor érkezett Astor­­gába, mert meggáttá őt további előnyom­ultában,’s a’vegadarai szur­dokon által Asturiába visszatérésre kinszerité.Narvaez vezér i. h. 4kén léptete keresztül Madridon 5000 gyalog és 300 lovas ka­­tonából álló sergével, épen midőn a’ szép világ a’ Pradoban jár­dáit 's kéj­elgett. A’ katonaság harczias tartása egészen öszhang­­zott a’ fiatal hadvezér bajnokságával , kiben mostan egész Spa­nyolország birodalmát helyzi. Ugyanő az a’ bátorságáról ’s hadi ismereteiről hires tiszt, kirül Bernelle franczia tábornok az arla­­bani ütközet után igy szólt: „Nincs szebb tekintet, mint Narvaez vezért ütközet napján látni; ez valódi gyönyörűség! “ ’S e’ di­cséret épen nem túlságos ; igazolja ezt a’ benne vetett közbi­­rodalom­ is, egyszersmind pedig azon fölhatalmazás, hogy ha Rodil Gomez megsemmilésére czélzó intézkedésinek nem fogna engedelmeskedni, őt hivatalaiul is megfoszthassa. b­ayonnei tudósítások szerint egy kirohanást merésztett a’ bilbaói őrsereg f. h. okán, melly alkalommal a’ Portugaletébe tovább szállítás végett küldött levelek vivője által egyszersmind az itteni őrkatonaságnak tudtára adatott, hogy­ az ostromlottak­­nak segítségére siethet, ’s valóban sikerült is néhány zászlóalj­nak a’ szorongatott árosba nyomulhatni. A’ város további ostro­mát hosszas nyavalygásából fölgyógyulta után Eguia vette át i. h. 5kén, mellyre következett napon, magát d. Carlost is oda érke­­zendőnek hitték.­­ Az igazgató királynénak od­. 29rül a’ pénzügy­ministerhez bocsátott meghatalmazása következtében, az eltörlött klastromok harangjai az ország javára késedelem nélkül eladatnak. A’templom­beli eszközök ’s egyházi edények összeiratását azonban sok he­lyen félben kelle szakasztani, minthogy e’ miatt számos nyugta­lanság mutatkozott. P 0 It T U G Á L­­ A. Lissabonbul oct. 29rül következőt írnak : „Russell, Minden Pembroke, Partridge angol, és Jena ’s Villé de Marseille fran­czia vonal-és hadi hajóknak, úgy szinte Meteor hadi gőzsarkának váratlan ide érkezte nagy figyel­met támaszta. Ezeken kívül még Hastings, Malabar, Cornwallis és Cameleon angol hajók ’s naszád, más részről pedig a’ franczia Dryade, Diligente gyorssarka és Orest naszád horgonyoznak a’ Tájon. Talavera elvitorlázott ugyan Angliába, de helyét a’ Praia do Comercio-nál Pembroke foglalá el. Sir J. Paget ellenadmiral , ki­szkén a’ Cascaes öbölben horgonyt vele, miután Gage hajósvezért meglátogató, tovább kelt Cadix felé. Azon esetre, ha d. Miguel fegyveres kézzel kiszállni igyekeznék Algarbiában , sürgető fölszólitást bocsátott a­ belügy­minister az egész portugál néphez,minden nemzetőrségi zászlóaljnak rögtön hadi­lábra állása végett. Már­ valósággal híresztelik is, hogy Bourmont marsal egyik fijának vezérlete alatt, fegyverrel, lőszerekkel ’s néhány német tiszttel rakott gőzsajka kötött volna ki Algarbiában, ’s hogy a’ vezér ismeretlenül már Lissabonban is megfordult 's onnan ismét Algarbiába tért volna vissza. Mindenkinek hatalmában

Next