Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-11-26 / 95. szám
05. szán. Pest, szombat november 16. 1836 JELENKOR. Foglalat: M»gy«ror»Zíg (kinevesének ; radoboji földrengés; Menne Emésztheny) elfutó Pestnek utazik vissza Culcultából. Kisfaludy,társaság; Tudománytár ) Spanyolország, (a’ két háborúskodó fél állapotja; a’ cortes állása, iránya ’s határzatai; ministerium elleni kifakadások; hadi hirek ; Vodil, Alaix és Narvaez; bilbaói kirohanás ’s a’ t.) Portugália (angol s franczia hajók a’ Tájon; uj ministerium ; a’ királyné az 1822-i alkotmánytól visszapártol d. Pedro chartájához) Anglia (a’londoni lordmayor-választás ünnepélye; gőzhajók ’s Baddeley új léghajója; Green levegős utazása; Malibran tetemei). Francziaország (Bonaparte Lajos ügye, Parisba hozatala, ’s kormányhajón küldetése Éjszakamerikába; Thiers gyors hazatérte). Belgium (a’ király katurainés nyitó beszéde, ’s a’ kamrák munkálatait) Németország. Gabonaár. Pénskelet. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG. O cs. kir. föls. oct. 22én költ határzatánál fogva a’ zágrábi szabályos (normal) iskola igazgatóját ’s bölcselkedési és jogtanárt Schulflay Józsefet, az ottani kir. főiskola aligazgatójává méltóztatott kinevezni. A’ cs. kir. udv. kamara , pénz- és bányahivatali osztályánál Gränzenstein Gusztáv udv. é s elnöki fogalmazónak a’ bánsági kir. bányatisztséghez áthelyeztével megürült udv. fogalmazóságra Barthodeiszky Ignácz eddig volt körmöczi erdő- és bányamestert nevezte ki. Radoboji f. h. 13rul kelt tudósítás szerint, ugyanott nov. 1 Sike ’s 13ka közti éjjel épen éjfélkor erős földrengés volt. A’ hirtelen egymásra következett ingátok, ésnyugatról délkeleti irányban mintegy 4 másodperczig tartottak, földalatti morajtal távol, robogó kocsi-zörejhez hasonlóiul, kisértetve. A’ ég borult vala, ’s a’ föllegek közt néhány villám czikázott. O-Orsováról f. h. 17rül írják, hogy Mense Emészt a’ hires norvégi kengyelfutó, calcuttai mintegy 1,100 német mérföldnyi útjábul (mellyet 59 nap alatt végzett) oda érkezvén, veszteglés-idejét Zsuppanyóban már kiállotta, ’s Budapestnek utazand vissza Angliába. Kisfaludy-társaság. Örömmel jelenti a’ Kisfaludy Károly’ emlékére és munkái’ kiadására ügyelő társaság a’ nagy érd. közönségnek, hogy utólsó híradása óta , melly a’ Jelenkor’ folyó évi 58. szántában jelent meg, ismét tovább haladt ügyében egy lépéssel. . Az emlék’ helyéül t. i. eleitől fogva a’ sest városi liget vala kitűzve, azonban több, tetemesben adakozó hazafinak súlyos okokkal támogatott javaslatára , az egyesület ezen emléket a’ I. Nádor’ e Fehgségének, mint a’ m. nemzeti museum’ törvényes pártfogójának azon kérelem mellett ajánlotta fel, hogy azt, mint némileg nemzetit (úgymint a’ mellyet száznál több testület *, ezernyolczszáznál több magányos hazafi segít létre ) a’ m. nemzeti museum’ részére elfogadni, számára az épülendő museum’ valamelly nyílt terén alkalmas, bátorságos, ’s a* mű’ természetéhez* illő helyet rendelni, a’ felállíthatás’ idejét meghatározni ’s kegyesen elintézni méltóztatnék, hogy ezen szobormű, mint a’ m. n. museum’ sajátja, annak örök gondviselése alatt álljon. Ő cs. k. Főhűsége, az esedezék’ kérelmének, azonnal adott k. válaszban, megfelelvén, erről ezennel mind az adakozó hazafiakat, mind az egész hazát öröm- és hálaérzettel tudósítjuk. E’ szerint már most az emlék felállíttatása a’ museum’ épülésének, melly legközelebb elkezdődik , haladásától lévén felfüggesztve ; fentartjuk magunknak a’ hazát e’ tárgyban, mihelyt az tovább fejlődik, értesíteni. — Többnyire tapasztalván, hogy julius’ 14. tett felszólításunk az aláírási ívek’ visszaküldése iránt legnagyobb részben sikeretlen maradt, az egész nagy érdemű hazafi közönség iránt tartozó tekintetből, legszorosabb kötelességünknek tartjuk, újra is minden tisztelettel megkérni azon érd. hazánkfiait, kiket pénzszedésre felszólítni bátorkodtunk, é s kérésünknek eddig meg nem feleltek , méltóztatnának a’nálok levő aláírási íveket, minden válasz nélkül is, legkésőbben 1. évi martiusi vásárig, postán, a’Jelenkor’ hivatalához visszautasítani. Mert a melly illyetén ívek martius’ végéig kezünknél nem lesznek, tisztünkben álland majd azokat e’ lapokban egyenként, névszerint megjelelni, ’s erejöket megszűntnek nyilatkoztatni, hogy azon esetre, ha egy vagy más ív vagy rendeltetési helyére sem jutott, vagy tovább adatván, vagy eltévedvén, idegen kézre került volna, az másod vagy harmad úton, az ív’ birtokosának tudta nélkül ’s akaratja ellen semmiféle visszaélésnek alkalmul ne szolgálhasson. , Azon lisztért hazafiak’ nevei, kik a’e dik tudósításnak az Értesítő 58. számában megjelente óta az emlék’ pénztára’ neveléséhez járultak, köszönettel lesznek, e’ hirdetésünkhez tartozólag, az Értesítő’ 96. számában állandódik tudósításunkban följegyezve. Egyszersmind pedig értésünkre jutván, hogy még több helyen is vannak efféle gyűjtések, mellyek beküldésére talán nem találkozott még biztos alkalom; sürgetve kérjük az érd.gyűjtőket, hogy az említett határnapig ne terheltetnének azon pénzeket beküldeni, minthogy élénk óhajtásunk, kötelességünkhöz képest végszámadásunkat valahára a’ tisztelt közönség ebbe terjeszthetni. Kaphatni még példányokat Kisfaludy Károly’ munkáiból is minden hiteles könyvárosnál a’ két hazában. A’ 10 kötet’ ára kötetlenül , a’ költő’ aczélmetszetü képével 7 ft 12 kr., 10 képpel ’s ékes borítékba kötve 10 ft. A’ Kisfaludy Károly’ emlékére ’s munkái’ kiadására ügyelő társaság’ nevében és megbiztából. Pesten, nov. 20. 1830. Bajza, m. k. Dr. sekedet Ferenc«, m. k. Vörösmarty Miliás , m. k. TanoMÁNYTÁR. — Reám bízván a’ m. tudós Társaság a’ Tudománytár értekező részének 1837 elejétől fogva szerkeztetését, egész birodalomrval fölkérem hazám íróit, hogy ezen encyclopaediai folyóírást részvételükkel pártolni, ’s tudományos értekezések beküldésével segíteni méltóztassanak. Elfogadja azokat a’társaság titoknoki hivatala (Pest uri utcza 612) vagy az alulirt (Józsefpiacz, 160. 2dik emelet). Eredeti dolgozat nyomtatott ívéért 8 pengő ft., fordítottért 6 p.ft. tiszteletdíj jár. Meg kell még jegyeznem, hogy az 1837re szóló első darab (vagy az egész folyamat Xülld. kötete) december közepén megyen sajtó alá ’s pesti józsefnapi vásárkor fog megjelenni. Pest nov. 23. 1836. Luczenbacher János, törv. doc. m. I. társ, tagja mint a’Tudománytár értekező részének serke/tetője. SPANYOLORSZAG. A’ j. des Débats hosszú czikkelyt ad f. h. 1 Okérül, melly Spanyolország általányos helyzetét a’ legkomorabb színben ábrázolja. Különösen Krisztina királynénak a’ cortes által az igazgatóságban leendő megerősítésére nézve igy szól: E’ készégét a’ cortesnek más időben mérsékleti bizonyságul lehetett volna tekinteni, most azonban nem nagy jelentőségű; a’ mostani helyzet igen bonyolódott, ’s ennélfogva örömest rejtezik valamelly név mögé , hogy a’ felelősség terhe kevesbbé nyomja. A’ cortes azonban nem szűnik meg az alkotmánnyal foglalatoskodni. Lopez, a’ belügy minister, hosszú emlékiratot olvasott föl e’ tárgyban (’s a’ cortes csendesen hallgatá, mintha mind az komoly dolog volna !) ’s előszámlálá azon rendszabályokat, mellyeket a’ közjó előmozdítására alkalmazandnak. Volt itt elég szó csatornákrul, vasutakrul 'sa't. Reményük, hogy ezen óriási munkák legalább is 30 év közben el lesznek végezve, ’s akkor még elég idő leend a’ kamatok lefizetésérül ’s polgári háború megszüntetésérül gondoskodni. Szemrehányást tehetne az ember magának a’ miatt, hogy illy nagyon alásülyedt országról ennyire könnyelműleg szólhat; de illy tetemes vakság, illy balga együgyüség, csakugyan kaczajra méltó. Azután a’ két felekezet háborúskodását veszi vizsgálat alá ’s dorgálja Krisztina hadvezéreit munkátlanságuk ’s öndicsérgetésük, a’ kormányt pedig hadi hirekrűl hallgatása miatt. Azonban d. Carlosra nézve sem kimélőbb, midőn igy szól: „ A’ christinok semmit sem tesznek; de ugyan mit tesznek hát a’ carlosiak ? Az egy Gomezen kívül, a’ többi hadvezér mit mozdított? Előjöttek e hegyeik mögűl ? Közelebb nyomintották e a’ trónkövetelő fejéhez a’ koronát? Használták e a’ stildefonsoi történeteket, ezen jó alkalmat? Ami Gomezt illeti, ő csupán csak egy vakmerő czimbora-főnök. Navarrában egy kissé rosz dolga volt, ’s ennélfogva jónak tartá egész Spanyolországot adó alá vetni. És kíméletlen dúl várost és falut, ’s e’ mellett csapalinak több lábbelire van szüksége mint töltésre. Az ellene munkálkodó ügyetlen vezérek terveit hirtelen mozdulat ’s gyorsaság által játsza ki; helyt sehol nem áll; urának kevés párthívet tud szerezni, de annál többet visz magával rablóképen. Mintegy 6 ezer főbül álló csapatában alig van 2000 jó fegyverzetű katona, ’s ez leginkább navarrai; a’ többi féktelen, rablásra vágyó ezondra. Nagyon természetes, hogy ezekkel Gomez nem állapodhatik meg, hanem tüstint indulót kell fuvatnia, mihelyt christinákat érez; csak igy tarthatja bátorságban zsákmányát. De még kérdés: valljon ha cselekhetné is, hajlandó volna e elhatárzó ütközetbe bocsátkozni ? Mestersége, mellyet most űz, jövedelmezőbb minden hivatalnál , mellyet neki I. Carlos mint király adhatna. Ehhez járul még a’ guerillaharcz érdeke is, mellyre a’spanyolok olly igen fogékonyak, é s azon vágy, hogy közbeszéd tárgya lehessen. De különben is, arra, hogy d. Carlos az Ebron át nem kel ’s hogy semmit sem lendít az ingatag kormánynak Madridból kiűzetése végett, — bizonyosan alapos okai vannak. “ Madridból f. k örül következőleg ir egy levelező: „ Ama’ nagy várakozás, melly a’ cortesgyűlés elején az elhibázott hadi munkálatok által a’ hallgatókban fölgerjesztetett, annak folytatása közben általányosan nem teljesül. Látni fogja most már az ország, hogy a’ hazafiak beszéde foganatlanul hangzik el, hogy a’ ministerek magokat hibázhatlanoknak tartják ’s az áltatok követett rendszabályok iránt hozzájok intézett kérdéseket üres szavalások ’s durczás visszautasításokkal elégítik ki. Ez ország állapotja valóban borzasztó. ’S valljon hol kell keresni boldogtalansága alapját ? Az előbbi ministerium alatti sajtószabadság-hiányban ez mint Arguelles mondja. Koránsem; a’roszabbulás az ország-süllyedés alapja azonos a’ mostani ministerek emelkedtével. Az alkotmánynak