Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-19 / 66. szám
MAGYAR- és ERDÉLY ORSZÁG.0 cs. kir. fölsége Justh Ferencz kir. tanácsost dunáninnen, és Noszlopy Ignácz dunántúli kerületi tábla ülnökeit a’ kir. tábla közbirálva s Dőry Vincze Tolna megyei volt alispánt kir. tanácsossá; továbbá, Saiez Károly kapniki huzamestert, ugyanazzá Felső-Bányára, ’s helyette Schönherr Antal ferneczi hutaellenőrt; Lazártovich Adolf maluzsinai írnokot ’s bányász-törvényszéki helyettes jegyzőt Felső - Bányára főhutamesterré; Freyenfeld Ignácz jassenai hámorügyelőt, Körmöczre bányaszerügyelővé; ’s Kaschiar Lőrincz, beszterczebányai erdőszt zsarnóviczi faszállitó lisztté, méltóztatott nevezni. A. m. k. udv. kanczellariánál Kmosko László fogalmazónak alkalmaztatok. A’ m. kir. udv. kamra Szaibely József, eddig a’ bányászatnál szolgált erdőszgyakornokot, Beszterczebányára erdősznek, ’s Taiber Károly sebész- ’s szülész - mestert Körmöczre bányász-sebborvosnak alkalmazá. Rozsnyó aug. 15-én. A’ rozsnyai evang. gymnasiumban a’ szónoklat’ ’s költészet’ tanítói székébe , ’s egyszersmind iskolaigazgatónak beiktatott ünnepélyesen, ifjabb Draskóczy Sámuel kül- és Szontagh Imre helybeli kormányzók’, ’s több tisztelt pártfogó’ jelenlétükben jul.ődikén Pelech János bölcselkedési tanár, volt pongyeloki pap, ’s már most e’ nemzeti iskola, melly Farkas András alatt szépen virágzott, újra bő alkalmat nyujtand a’szomszéd megyék’ német ’s tótajkú újainak a’ műveltetésre, az itteni magyar olvasó társaság által az iskolának ajánlott mindig növekedő könyvtár, a’ császári esperesi könyvtár, a’ városi csinosodás, ’s évenként számos szegény sorsú ifjat táplálni szokott alumneum segédszereivel. II. becskereki levél folytatása : A’szenvedő emberiség is nyert valamit. A’ váczi őrültek’ házára ugyanis, a’ sz. miklósi járás’ alszolgabirói kerületébűl 15 ezer forint gyűlt be, ’s e’ czélra a’ nagy-kikindai kerület, 500 pengő ftot áldozott. A’ pesti nemzeti színházra is fordittatik itt ott figyelem. Ennek tőkéjét előbbi lapjaink szerint Zombor városa’ tanácsnoka Esztergomy István — ki már az istennek Zomboron egy derék kápolnát orgonával, utóbb egy csinos oltárt a’ parochialis templomban, úgy szinte a’ piatzon elhunyt I. Ferencz királyunk’ egykori ottmulatta emlékire szép ’s költséges pyramiszt emelt, ’s kinek a’ szenvedő emberiség, jótéteményiért sok hálával tartozik — 50 forinttal nevelé, ’s e’ pénzt Torontal megyei levéltárnok , ’s m. nemz. akad. tag Bárány Ágoston kezeibe olvasó le, annak idejében fölküldendőt. — A’ kis Borsos József veszprémi születésű pesti fi Mohácson munkás most, elmerülve egy kép’ festésében, melly a’ mohácsi gyászütközetet ábrázolja. Élénk alakok állnak már előtte az ivén, ’s egy méltóságos meglepetve a’ serdülő’ügyessége által, a’ mohácsi és siklósi ütközetek ’s a’szelid elhunyt Lajosnak másolati iránt vele alkura lépett; hogy a’ hazai ipar’ ezen ágának az igyekezőben több ingert gyújtson. — Óriási töltésűik a’ Tisza’ ’s Maros’ áradozó hullámival most is küzdenek. Csak tisztviselőink’ ügyességének kell köszönnünk, hogy e’ folyamok Bánságunk ezen boldogabb részit tengerré nem változtaták már, minthogy a’ Rege tájéka, csakugyan nem kerülheté ki a’ vizveszélyt minden őrködés mellett is. — Aug. 6kán tartatott a’ nagybecskereki evang. reform, egyház’ fölszentetetése. Ambrózy Mátyás esperes ’s torontáli táblabiró lelkes gondjai és súlyos fáradozási által a’ hívek’ adakozásiból, emeltetett föl még tavaly az alapból ezen sz. egyház. A’ tót- ’s németnyelvű ajtatosság után, bájlón zendült meg a’ csinos orgona, ’s hazai zengésű ének kiséré ajtatos hangjait. Majd a’ helybeli pap (az imént említett Ambrózy Mátyás) lelkes magyar beszédet szónokla híveihez, kiknek számát a’megye, és váras, kamra tisztviselőji is diszesíték jelenlétükkel. A’ polgári két csapat tisztelkedik az isteni tisztelet alatt, ’s a’ polgári pattantyusság mozsárdörgetések által emelé az ünnep díszét. B u d e t i n (Trencsény megyében): Jul. fogyta felé igen ritka vendégünk érkezik, még pedig igen messze útról, ’s ez egy jókora nagyságú légkő, mellyet Lottner lelkész talált, ’s haza ide hozzánk, hol az még most is látható. E’ nevezetes légkő hossza, bécsi mérték szerint 9' 8///, legnagyobb szélessége 9' 2///, ’s legnagyobb vastagsága 5' 6//. Az egész kő súlya 1 9 bécsi font, ’s köbmértéke 80". Idomzatára nézve nagyobb gömbölyű testtől szakadt töredékhez hasonlít, mellynek átmérője mintegy 20" 6'" lehete.Anyaga, szabad szeműtélet szerint gránitéhoz, nagyitó csőn pedig tűhegynyi aranypettyü csillámkőéhez hasonlít. Az egész követ többféle alakban fekete réteg körzi; fölülete olly sima ’s tiszta, hogy folyékony törzsanyagból látszik alakultnak, mit a’ fölület több helyén látható benyomások ’s mélyedezések is bizonyitnak; a’ réteg alsó része ellenben nem olly igen fekete, ’s inkább porhanyu. Aczéllal szikrákat üthetni e’ rétegből. Azon hely vizsgálatánál, hová a’ kő esék, nyilván kitetszett, hogy nem függőleges,hanem rézsútos irányban hullott 2' 6" nyi mélységre az agyagos földbe, délkeletről éjszaknyugat felé. A’ légmozgás 3' 6"nyi kerületben földig hajtá meg a’ kalászokat. Valamint hazánkban, úgy a testvér Erdélyben is igen sok pusztítást vitt véghez a’ folytonos esőzés a’ tavasz végén ’s még inkább a’ nyár kezdetén, így többi közt Nagy-Küküllő vidékét majd egészen tönkre véré a’zápor, minek következtében a’legcsekélyebb patakok is annyira földuzzadtak, hogy marhákat, sőt némelly helyeken még embereket is sodrottak el; ez történt szinte a’ segesvári vidéken; de legnagyobb mértékben Drázsnán , hol száz embernél több lett a’ vizdagály áldozatja; az elveszett marhák számát pedg 600nál is többre teszik. Nemzeti játékszínünk ruhatárát legközelebb Karczag testvérek igen becses adományokkal szíveskedtek szaporítani , mellyek tárgyai : három darab aranynyal diszült 3 szögletü ’s egy ezüstös hasonló kalap, egy ugyaniilyen fekete, 2 gömbölyű ezüsttel ’s aranynyal hímzett, 12 különféle kalpag ’s kucsma, 4 sárga’s fehér vitézkötés, 9 kolcsagtoll, 46 rózsa, 4 nyakkötő, 1 fekete éghasitó kalap, 15 különféle sipka, 10 fekete ’s fehér kalap, 3 szalmakalap, 3 ellenző nélküli házisipak, összesen 114 darab, mellyek értékét 400 forintra becsülik. Hrm. — A’ cs. kir. közönséges udv. kamra f. é. jun. 16 án Zsilkovszky Károly kis-szebeni (Sáros megyében) órás hazánkfiának egy évi kizáró szabaditékot ada olly haránt v. falzongora (Querfortepiano) készítésre, mellyen sodronyhúrok nincsenek, hanem belső erőművi készülettel aczélrugókon kell játszani. E’ zongorák kellemesb hanguak ’s tartósbak az eddig divatozottaknál, hangoltatást (Stimmen) pedig nem kívánnak soha, ’s áruk a’ közönséges zongorákét nem haladja meg. Készíthetők egyébiránt asztal ’s irószekrény mintára is. — Bekker János esztergomi kanonok több igen becses könyvet sziveskedik a’ helybeli Casinónak ajándékozni, ámbár annak nem tagja. A’ vakok pesti intézete f. é. mártz. 1dén felszólitá Békés megye Rudeit egy vakgyermek abbani tartása végett szükséges 2400 pgc forintnyi alapitványtételre, minthogy jelenleg már több vak elfogadására is tág az intézet. E’ fölszólitást az érintett megye múlt májusban tartott közgyűlésekor felolvastatván, azt határozá, hogy a kebelbeli szolgabirák ez emberbaráti alapítványnak e’ megye részérűl lehető létesítésére szólítsanak fel minden birtokost, községet, ezeket, szóval: az egész megyei lakosságot, ’s tegyenek az illy után reméllhető sükerről a’ jövő megyei közgyűlésen kimerítő tudósítást. A’ küldött 80 darab könyvecskét, az intézet állapotát tárgyazót, pedig eladatásul Kis János megyei főjegyzőre bízván. — Ugyanez intézet növendékei e’ folyó augustus 26dikán szomb. délei. 9 órától 12-ig a’ vármegye nagy teremében nyilványos próbatétet’s hangászati előadást tartanának, mellyre minden nemeslelkű baráti az emberiségnek hivatalosak, azon megjegyzéssel, hogy e’ folyó ’s következő hónap utolsó napján a’ szokott hónapi próbatétel, a’nyilványos próbatétel után következő szünnapok miatt elmaradand. — Magyar tudós társaság. Legközelebb megjelent a’ m. t. t. költségei Warga János prof. academiai lev. t. vezérkönyvének., az elemi nevelés, és tanításra első kötete, az elemi nevelés alapvonatjai. E’ munka egyike azon 11 pályairatnak, mik a’ puchói Marczibányi Lajos táblabiró által kitett két rendbeli (10 és 10 arany) jutalomra küldettek be a’ m. academiához , melly jutalmakat ez, a’ maga részéről, a’ helybenhagyandó munkák ívszámához mérséklendő tiszteletdíjjal nevelni határozott. A’ jutalomtevő olly vezérkönyvet kívánt, melly a’ népoktatóknak ’s tanulóknak szükséges ismereteket legkielégítőbben összefoglalja, ’s mint illyen edvi Illés Pálnak már eddig a' közönség kezei közt levő. Első oktatásra szolgáló kézikönyve’ nyert elsőséget. Azonban szívesen hajlottak a’ bírálók a’ 2 dik jutalmat az illy jelmondatának oda ítélni. A’ tudományos ember’ fő mennyisége a’ nemzet’ igazi hatalma. Gróf Szélényi István, mint a’ melly két részre osztván tárgyát, az elsőben a’ nevelés ’s tanitástudományt adja elő, annak legújabb állapotja szerint, teljes rendszerben, tömötten, állandó tekintettel a’ gyakorlatra; a’ adikban pedig az elemi tanítványnak szükséges ismereteket elég teljesen összefoglalja. Voltak ugyan a’ bírálóknak a’ szerző elvont s nem eléggé népszerű előadására észrevételeik; mindazáltal az academia tekintetbe vévén egyfelől a’ munka’ alaposságát ’s tudománybecsét ; másfelől azt, hogy az edvi Illés’ kézi könyvével a’ köznép’ szükségeinek úgy is meg van felelve; ez pedig felsőbb nevelésre ’s tanításra szolgálhat, tanítónak és tanulónak, vezérfonalúl; ’s általában, hogy ugyanazon tárgynak több oldali felvétele ’s előterjesztése, kivált az oly fontosé, miilylyen a’ hazai ifjúság’ nevelése, nem lehet nem hasznos, jónak ítélt-