Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-08-19 / 66. szám

a’ jelen munkát is a’ közönségnek általadni. E’ kötet, melly egy ma­gában álló, külön munkát képez, Pestalozzi egység- és részlet’ szám­­tábláival, ’s öt fali olvasótáblával együtt, 50 kr. c. p. Azonban­ az utóbbiak, különösben az elemi oskolák számára illy czímmel­ , ah A B C. és olvasótáblák, prof. Warga Jánostól­ külön is árultatnak; példánya 20 krjával c. p. Pesten aug. 11 d. 1837. Dr Sehe­del Fe­rencz, titoknok. v . , ,, magyar? tudós t­ársaság. Hrabovszky Dávid ur Kassan, két kötetben legújabban megjelent ,utazási rajzai­­ból a’ m­. ak. pénzalap némü nevelésére 20 példányt külde a’ titoknokhoz. A’ két kötet’ ara eg­yütt 2 fi. 20 kr. c. p. ’s találtatik Pesten Eggenberger József, aca­­demiai könyvárosnál. Pest, aug. 18­. 1837. Dr. Schedel Ferencz titoknok. . .. A’ magyar tudós társaság’ aug. 7dikén és tőkén tartott kis­gyüléseiben folytatólag a’ tájszótár’ vizsgálatával, ’s nyomtatás végett beküldött kéziratok’ ügyével foglalkozott. Az utóbbiak közül egy phi­­losoph­ia ’s két drámai munka a’ megbízott vizsgálók’ tudósításai’ kö­vetkeztében nyomtatástól elmozdítatott; ellenben Euripides’ Iphigeniá­­jának Guzmics Izidor r. tag által készült fordítása Schedius Lajos’ r. és Kölcsey Ferencz r. tagok’ előadására , a’ ,görög classiomok' czí­­mű­ gyűjteménybe fölvétel végett ajánltatott a’ nagygyűlésnek. — A’ könyvtár’részére a’következő írók, következő munkáikat küldék bel­­. Schams Ferencz, a’ Magyarország’bortermesztését és borkészítését tárgyazó folyóírása’ adik füzetét. (Pest, 1837.) 2. Pólya József lev. t. Observationes de herpete. (Pest, 1837.) 3. Gévay Antal 1. t. A’ gyar­mati­ és szőnyi békekötés’ czikkelyeit diákul, magyarul és törökül. (Bécs, 1837. 2. füz.) 4 Takács Éva, munkái’ 2 kötetét, (Buda, 1829). __ A’ kézirat-tárt Szidor Antal kassai kir. prof. néhai Mindszenti Dá­niel’ igen bő népdal gyűjteményével nevelte. A­USZTRIA. Bécsben alig várják Granischstädten orvos-tanár vizgyógy­­intézete megnyílását, mellyel az a’ prieszniszféle mintájára alapíta. A’ várakozás annyival élénkebb, mivel Granichstädten vizgyógyá­­szatrul irt zsebkönyve ’s több szerencsés orvoslata igen ismeretes és számos méltánylóra talált. Ezen intézet­­Bécstül két mérföldre, édeni vidéken fog fölállittatni a’ brühli hegysoron Laab falu mögött. Hallomás szerint, már több, ’s köztük sok főrangú, beteg jelent­­kezik az intézet hasznában részesülő szándékkal. P­ORTUGALIA. Lissabonba m. h. 241kén a’ zendülő vidékekrül érkezett hí­rek szerint az 1826iki charta védei a’ vesztesek, mert a’nép csak hanyag nézője a’ katonai lázongásoknak. A’ Lissabonbul Bandeira vezérlete alatt küldött csapatok Portóba érkeztek , onnan Valenciá­ba nyomulandók, hol a’ zendülők harczi erejöket központositák. Geraz de Lima marq. (Luiz de Hego tábornok) ’s Luiz de Brito a’ kik gyalogezred alezredese, több tiszttel együtt le hagyá magát beszéltetni Pimento Antonio által a’ zendülésben részesülésről. Nyo­mós hir az is, hogy Lissabonon fölül a’ Tajo partján fekvő Santa­­rem erősségben, hol Saldanha intézé a’ lázadást, már minden le­csöndesült. Portóban is csilapultnak állítják a’ forrongást. Lissabon­­ban hasonlag minden békelábon áll és senki nem kétkedik a’ fön­­álló alkotmány győzelmén. Jul. 24-kén nagy ünnepéllyel zárták meg a’ restauratio negyedik évnapját, mellyen Terceira­ng diadalmasan nyomult a’ fővárosba. Az ünnep nagyszerűsitése végett a’ Tájon horgonyzó minden hajóra lobogók tűzettek, ’s algyudurrogások ro­pogtak ; a’ királynénál pedig udvarlat (Lever) tartaték a’ Necessi­­dades palotában. J­eiria báró, a’ minho - tartományi zenebonáskodók vezére, hosszú fölszólitást bocsáta csapatihoz, mellyben a’mostani kormány hibáit fekete színekkel füsti, hogy velök meggyűlöltesse, ’s a’ped­­roi charta helyreállítása iránt annyival indulatosb vágyót gerjesszen bennük. SPANYOLORSZÁG. Madridi julius 29iki levél következőleg szól: Az igazga­tó királyné épen most erősité meg a’ co­tesgyülés ama’ határoza­tát, melly a’ tized-eltörlesztést, minden klastrom megszüntetését, némi csekély kivétellel, ’s általában az egyházi javaknak nemzeti tulajdonná tételét tárgyazza. Eddig az egyháziak élelmezése ’s az isteni szolgálat jobbadán a’ buzgókodók adakozásiból került ki; en­nek nagy része az országra háramlott vissza , más részire pedig a’ szegények számoltak; ezentúl várakozni kell a’ papságnak, ha sikerül e az országlásnak saját szükségeit kielégíthetni egyenes­­adóbul. Mindezt pedig maga a’törvényhozó testület intézé igy, ’s most, miután a’ zárdákat, az egyházi edényeket ’s javakat,­­nem­­különben a’ tizedet megszünteték, lerombolandják a spanyol egy­ház ős épűletét, a’ pápaszék jogait is, mellyek szerződéseken a­­lapulnak ; lábbal fogják azokat lapodni, ’s mind azt önhatalmúlag intézni el, mikhez az egyház fejének megyegyezése is szükséges volna. A’cortes által az egyházi javítások kidolgozására megbízott vá­lasztmány azt javaslá, hogy az ország semmi más gyámhatalmat ne ismerjen el, mint a’ koronáét, holott eddig a’ pápa 72 egyházi alapítványral intézkedhetett; továbbá, hogy az egyházi lovagren­dek, követség­­itéleszék ’s a’ t. törlesztessenek el; hazon­­kivül minden más ünnep tiltassék el; az ország 47 püspökségre osztas­sák a polgári kerületekkel vagyis tartományokkal egészen mege°-ye­­zőleg; a’ toledoi püspök Madridba helyeztessék által, öt. uj püs­pökség állíttassák , ellenben tizennyolez régi püspökség , apátság ’s a’ t. törlesztessék el, ’s minden püspökségben csak egy káptalan le­gyen. Az egyházi személyek fizetésirül is a’ biztosságnak kelle gon­doskodnia. Minden érsek évenkinti fizetése 120 ezer real, minden püspöké 80 ezer , a’ legalsóbb osztályú papoké 3300 , a’ legfőbbe­ké vagyis negyedrendüeké pedig 11­ ezer real. Ez indítvány általá­n ANGLIA. A’ True Sun a’ Norwich Mercury után rettentőket beszél a’ toryk által e’ várhelyen (borough) elkövetett megvesztegetések­ről, hol azok mintegy 700 szózatot, néhányat 50- sőt 200 font sterlinggel is vásárlottak meg; voltak azonban dicséretes kivételek is; például egy szegény borbély 30 souveraindort, egy gyolcsza­kács pedig, rigolcz élő gyermek atyja, kinek minden kész­pénze 2 shillingből állott, reggel még nagyobb pénzmennyiséget vetett meg. A’ Standard szerint a’ megyei választások a’ toryk részire ütnek nagyobb részben kedvezően, noha ittott ezekben is választat­nak szabadelműek. — A’ ministeri lapok arra szólítják föl a’ válasz­tókat, hogy a’ toryk és túlzó radical fél állnak szemközt, ’s ha e ket­tő közt kell választanok, inkább mindig a’ radical mellett szavazzanak, nehogy valamelly conservativ követ-választás által a’ képviselés ele­­nyészszék. A’következő választások, t. i. J. Grahamé keleti Cumber­­landban , Humer ’s Bingé Middlesexben és Francis Burdette Wilt­­shireben, leghevesb vitatás alatt vannak , sükerek legkétesb ’s elha­tározásukra az újságok pártjaik mellett minden eszközhöz nyúlnak. A’ Sun például Wiltshire választójit következőleg szólítja meg: „Vegyetek példát a’ wigtownshirei választóktól, kik a’ zsoltárének­lő farizeust (ki ha megejtheti vala, még a’ fűnek ’s virágnak is meg­tiltotta volna vasárnap a’ növést, ki a’ vendégházakat, vasutakat, ’s örömkerteket jámbor átok alá zárta) elkergették, hogy háborittatlan függhessen eszméletein. Mind a’ két baronet semmit sem ér. Ha nem akar menni, kérdezzétek csak tőle : mi jön toryk elleni gyülölségéből, mellyet sirba kívánt magával vinni ?Mi lett forró szeretetéből a’ szabad­ság iránt ? Mi terveiből az általányos szózatjog, három éves parliament, ’s titkos szavazás mellett, mellyeket 3 év előtt a’ korona ’s horgony vendéglőházban felol­vasolt ? ’S ha nem akar felelni, fordítsátok lovai fejét ismét London felé, ’s mondjátok neki , hogy inkább a' szél­ é­nyes tartalmát m. h. 26ikán fogadá el a’ cortes , 110 szóval 17 ellen, ’s tapasztalhatni, hogy azok beszélnek most az egyház ellen legindulatosabban, kik az alaptörvény megállapittatásakor a’ türel­metlenségért harczoltak. Ugyan jul. 29ikén következő czikket sza­vazott meg a’ cortes: A’ kormány betöltendi az üres egyházi hivatalo­kat az egyházi törvények által kiszabott időhatár közben. Ha a’ körül­mények gátolnák e’végzem­ény foganatosításában, reméllhető, hogy szokott buzgalma szerint minden eszközt használand, azt a’ lehető legrövidebb idő alatt végrehajtani, ’s errűl a’ cortest tudósitni. — Ez annyit tesz , hogy ha a’ pápa a’ kormány által kinevezett püs­pökök megerősítő oklevelét kiadni vonakodnék, a’ kormány más valamelly módot találjon , az egyházi rendeletekben kiszabott pápai megerősítés nélkül hivatalaikba iktatására a’ püspököknek. Legforróbb pártolója az illyféle indítványoknak négy papkövet; név szerint Ve­lasco, Venegas, Gilarduna és Garcia Blanco. Őst. Beolo. Espartero hadministerré van kinevezve Almodovar gróf he­lyébe , mit több lap szerfölött helytelenít, ’s nem lát egyéb okot, melly a’ kormányt e’ lépésre bírhatta, mint csupán, hogy őt a’had­seregtől eltávolithassák. Mint hiszik, a’ kormányférfiak közül még töb­bet is kimozditandnak hivatalábul. Calatraváról is rebesgetik, hogy a’ ministerségbül kilépend ’s helyébe Campuzano párisi követ jutand. Bayonnes levelező azon meggyőződését nyilványitja a’ Journé des Débatsban, hogy ha d. Carlos az Ebron átmenetekor több ön­bizalommal és bátor elszántsággal bírt volna, könnyen Madridba jut­hat­andó vala, mert Oraának hosszas idő kelle megszélyedt csapatinak összegyűjtésére, Espartero pedig még az éjszaki seregnél v­olt; más részrül ellenben korholja a’ királyné hadvezérit is lassúságukért ’s munkálataik össze nem függése miatt. Úgy véli a’ levelező, hogy d. Carlos most egy időre a’ cantaviejai hegyekbe fog vonulni, de azt hiszi, hogy ott sem maradhatana soká élelmi fogyatkozás miatt. A’ felső Ebronál, úgymond levele végén, több napig nem mozdul­­hata helybül,’s nem szállhatott csatasikra Escalara tábornok, élelem­­szeres hiányzata miatt. Illy körülmények közt a’ navarrai juntára parancsolt, hogy neki 25 ezer piasztert állítson elő, ellenkező eset­ben annak tagjait fölaggatással fenyegetvén. Senilhes (franczia biztos) is mindenkép igyekezett a’ bajon segítni; de híjában , az üres tá­­rokbal semmit sem teremthetett elő, ’s mindössze 116 ingre tud­tak szert tenni. Az itteni carlospártiak nem titkolják e’ miatti szomo­rúságukat. Ők egészen más következményt remélitek azon ígéret­től, mellyet nekik d. Carlos, Madridba meneteléről jön, biztosítván őket, hogy ebben semmi nem gátolandja őt. E’ szép ígéret ’s bizta­tás nem teljesülhete , ’s ha még azt valósitni akarná, alkalmasint mind a’ két félnek előlrül kellene a’ harezot kezdeni. Egyéb tudó­­sitások szerint is oda járul a’ vélemények többsége, hogy d. Carlos minden módon ki akarja kerülni a’ csatát ’s az albarracini és canta­viejai hegyekben szándékozik magát megfészkelni, hová a’ tartomá­nyokban ide ’s tova kóborló Quilez, Tallada, Esperanza és Aznar czim­­borafőnökök szerzendnek élelmet, zsákmányaikbul. E’ csoportok ösz­­szesen 6 ezer, Cabrera hadserge pedig 13 ezer főbül áll. Espartero 25 ezer harezost vezet ellenük, ’s legközelbi levelében azt igéré, mint mondják, az igazgató királynénak, hogy I. Carlost fogva vi­­endi Madridba. A’ trónkövetelő mostani tanácsadója ’s meghittje Cab­rera. Ez korlátlan hatalommal bir, ’s tetszése szerint börtönöztet­­het be , kit akar. Saragossai levél jul. 3 t­érül ’s némelly határvidéki lapok egy ütközetről tesznek említést, melly állítólag m. h. 271kén Can­­tavieja vidékén a’ carlospártiak ’s Oraa hadserge közt történt; e­­gyébiránt még részletesb adatok nincsenek róla. 262

Next