Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-03-22 / 23. szám

grigi JELENKOR. FOGLALAT: Magyar és Erdélyország (nemesítés ; kinevezések ’s megtiszteltek; Kállay István, Horváth János és K­osty Albert felebaráti jótékonysága; erdé­lyi és bukovinai tudósítások; pozsonyi közlemények; budapesti színészet; m­. tud. társ., borismertető egyesület; kamrai tudósítás.) Ausztria (földrengések; simeringi lóverseny.) Spanyolország (folyvárti munkátlanság; ministeri szorongás; Mendizabal hanyatlik; gr. Almodovar hadminister, Narvaez és Lopez szám­űzetése.) Francziaország (az elkülönítő törvényjavaslat ügye; Jaubert és l­upin beszédei; uj pokoleróma ’s összeesküvés a’ király ellen 's a’ t) Anglia (alsóházi viták az egyházi adók eltörlesztése, Canada ügye ’s a’ t. fölött; különféle.) Németalföld. Németország (Baden nagyhűség országgyűlése; frankfurt­­wiesbadeni vasút.) Törökország. Amerika. Klegyhir Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYAR és ER­ÉLYORSZÁG. Ó cs. k. felsége febr. 18áról kelt legf. határozata által Frend­reisz Józsefet, a’ budai polit. alapítványi fő pénztár igazgatóját ma­gyar nemességgel felruházni. Martz. kikároli legfens. végzete szerint pedig Nádasdy Ferencz gr. váczi püspököt, Osegovich Imre előmozdított püspök helyébe , és Lányi Imre debreczeni kerületi táblai elnököt bold. Szilassy József helyébe, a’ hét személyes itélőszék­ biráivá nevezni méltóztatott. A’ dunántúli helv. vallásit superintendentiának martz. 14én Pápán tartatott kisgyülésekor felolvastatván a’ múlt évi novemb. 3-án tartatott kisgyülés által a’ superintendentia világi fő curatorát ’s egy­házi és világi aljegyzőit választó szavazatok felnyitására rendelt vá­lasztmány hivatalos jelentése, közörömmel tapasztaltatoi­, hogy világi főcurátorrá Pázmándy Dienes, ns. Komárom megye érdem­teljes első alispánja ’s három utóbbi országgyűlésen követe, az ös­szes 297 szavazat közül 24 ével; egyházi aljegyzővé Nagy Mihály tatavidéki esperes, kocsi lelki­pásztor és és Győr és Komárom megyék táirája; világi aljegyzővé végre Tóth Lajos, több uradalom rendes ügyésze,’s a’ pápai reform, főiskola felügyelője, nevezetes szótöbbséggel választattak meg. Kolozsvár: Bánó István r. professor, kiadván köze­lebb nyomtatásban a’természeti magányos és közönséges törvények­ről irt munkáját,’s abból egy példányt főlig Este Ferdinand ő fen­ségének bemutatván, a’ kir. főlig azt kegyesen elfogadni, ’s a’ szer­zőt aranyláncczal diszes arany órával megajándékozni, ’s azt fő ud­varmestere gr. Dessours által a’ szerző kezeihez adatni méltózta­tott. Ő kir. fenségének nagylelkűségéből származott illy megtisztel­tetését a’ tanító úr ünnepélyesen meghálál.­ mart.­­kán, midőn is, minapi számunk szerint, Is. Ferencz császárt magasztaló beszédé­ben elősorozta egyszersmind a’ tíz század óta atyafiságos habsburgi és lotharingi házbeli császárok, királyok ’s főlgeknek a’ tudomá­nyok’s tudósok iránt mutatott kegyelmeiket mai időkig’s a’t. Érd. Hir. IIs. sz. Hajdúkerületből, mart. 14kén. A’ szükségtül sanyart hajduvárosok lakosi nyomasztó ínsége enyhítésére Kállay István kir. tanácsos, és jelenleg h. kerületi kir. biztos, ön erszényéből 1000 váltó fatot nyújtott olly szegények, özvegyek és árvák gyámo­­litásukra, kiket a’ kor súlya, betegség vagy elhagyatottság terhe nyom, ’s rendelést tön, hogy a’ 6 város közül mindenikben 12 illy szegény szükölködőt ápoljanak, mig új kenyér leend. Hogy pedig a’hajdu­városok az epesztő szükség kinjaitul örök időre menekjenek, amas üdvös intézkedést eszközlé, hogy minden hajduvárosban közönséges magtárt építsenek, ’s azt a’ legelső boldogabb időben tüstint meg­töltsék gabonával, mellyből azután a’ netalán előforduló terméketlen évbeli szükséget minden aggság vagy teher nélkül pótolni lehessen. Sz­ent-András (Békés vm.) mart. 15k.: Azon szükséget,melly e’ mostoha évben közönségünk legnagyobb részét olly igen sanyar­gató, hogy némellyek majd az éhenhalás iszonyatosságival küz­döttek , atyailag enyhitő Horváth János cs. kamarás és Rosti Albert táblabiró az által, hogy inségek kevesebbitésére az első 450 váltó frtot ajándékozott, utóbbi pedig 250 v. írt. kész­pénzbeli segedel­mén kívül jobbágyainak fél esztendei robotját ’s a’ jövő termésből járni kellő kilenczedet és tizedet egészen, a’ legbővebb aratás és szü­ret esetére is, elengedte. Nagyágon 1837 januar. 16 ’s 17 dik a’bányász növen­dékek a’ bányászati igazgatóság személyei ’s más érdemes urak e­­lőtt szorosan megvizsgáltattak. Jan. Iokán a’ tizenhárom számú el­ső évnek egy igen derék ’s munkás magyar ajkú hazafi vezérlete ’s tanítása alatt, kinek nevét megnevezni szerénysége nem engedi, a’tiszta számvetési tan (mathesis) , a’ természeti tan, szorosb érte­lemben véve (physika), tervtan (geometria), lap és tömeg­mérés (stereometria), az erőműtan (mechanika), viztan (hydrostatika), lég­tan (aerostatika), vegytan (chemia) elemeit illető kérdésekre tisztán ’s pontosan feleltek; hasonlag a’ tizennégy számú másod évi növendékek egy fáradhatlan derék hazafi oktatása ’s útmutatása alatt a’ föld ter­mészeti viszonyait (geognosia), bánya­ kutatást (Schürfung), bánya­­mivelést, a’ föld sötét gyomrából az úgy nevezett meddő (taub) ’s érczes kövek kiszállítása módját, a’ bányákban az emberéletet részint kőszirtomlás, részint rész levegő ellen bátorságositó czikkekbeli kérdésekre. Követte az említett tudományokban mutatott előhaladá­­sok és szorgalm­ak szerinti osztályzatok (classificatio) az egész hallgatóság színe előtt, ezután a’ hatjelesb, mind a’ két éviek kö­zül hármat kiválasztva, a’ kir. kincstárnak, jutalom nyerésre ajánlta­­tás végett kitüzeték. Hála az égnek, hogy már édes hazánkban is támadnak olly hatosak, kik a’ roppant’s irtózatos szirteket meg­nyitván, azok kincseit napfényre hozzák,’s a’ szorgalom azon ágát, melly valóban legtisztább és legártatlanabb jövedelmet hoz, mert nem szenvedő felebarátunk nyomatása, nem nemzetek ártatlan vé­re kiontása által esik, virágzásba hozzák, az úgy is egyébiránt semmi kereskedéssel nem dicsekhető, azonban érezdús Erdélyben. Érd. Hir. Czernovichbo­­ (Bukovina) mártz. elejéről írják, hogy ott annyi hó esett, mennyi elég volt a’gyorsszekér útját megakasz­tani. A’ levéltárczát szánon küldték el Lemberg felé, de az csak­ugyan fél nappal későbben érkezett, mint rendesen, mert az illák sok helyen alig valónak járhatók. —­ Lembergben is martz. 4 ’s Sei­kén igen sok hó esett , mennyi tél derekán egyszer sem ez idén. 7én a’ hévmérő 12,5° Reaum. állott; 8án 12,72° R. a’ mi illy idő tájban, ’s illy lágy előzvények után, nagy ritkaság. Pozsony: f. h. 14én délutáni 4 óra tájban gyönge földingás riasztotta fel a’ szobákban levőket, kettős lökéssel, de mellyek a’ szabadban járkálok figyelmét kikerülék. — Idén a’ hajóhíd ismét helyre állíttatott ’s as­zuval közösülés megnyittatott. — Múlt 1836- ban a’ halomás következő volt Pozsonyban : meghalt 742 egy esz­tendőn felül, 377 egy esztendőn alul; amazok közt 342 férfi ’s 400 nőnemű,ezek közt 194 férfi ’s 183 leánygyermek.Legnagyobb volt a’ha­­­lálozás júliusban (109); legcsekélyebb decemberben (39); leg­többet elvitt a’cholera (174et) ; a’sorvadás v­aszkór (109) és tüdő-senyv (83at). Holtan született 52. — 90dik évét csak 2 asszony haladá meg, ’s egy ért 99 évet. Pest, mártz. 20-án. Bomladozó állapotban van ismét bu­dapesti szinésztársaságunk , melly a’ két testvér város magyar ajkú lakosit negyedfél évig folyvást mulattató előadásival; korábbi é­­vekben ugyan kizárólag Budán, az utolsó tél folytában mindazáltal Pes­ten is, hetenként egyszer lépve föl a’ nagyságárul Europaszerte hires német színpadon. Utolsó budai előadása tegnapelőtt volt; tegnap csupán hangos­,attal, éa szavalással elegy esti mulatság tartalék ugyan a’ budai színházban, egyszersmind névnapi ünneplésére is József főlig. nádo­runknak. Az egészet Fáncsy szinésztag által elmondott önkészi­­tette búcsúszó rekeszté, mellynek velős tartalma ’s a’ szív leg­­bensőbb érzelmeivel összeolvadó lelkes előadása, minden kebelt meghatott, ’s fölkelté bennünk azon aggodalmat, hogy az együtt levő jeles szinésztársaság, pesti színházunk elkészüléséig megoszolva el­­parlagulhat.—­Óhajtanunk kell azon hírvalósulását,hogy Budapestről el sem is távozandnak, hanem a’pesti sainpadon hetenkénti mutatvá­­nyikat ezentúl is folytatva , egyéb idejüket, szavalási, éneklési ’s a’ t. gyakorlatokban töltendik , miszerint a’ majdan megnyitandó új szín­házban, annál nagyobb művészi tökélyben léphessenek föl. A’ Magyar Borismertető Egyesület közgyűlése Breczenheim Ferdinand e hgségének úgy is mint az Egyesület’ tagjának, az Egyesü­lethez viseltető azon szíves hazafiai vonzalmáért, mellynél fogva regé­­czi uradamában létező üveghutájára ntézve azon rendelést szives vala ki­bocsátani, hogy ott a’ társaság felföldi részvényesi számára jó nemű palaczkok készíttessenek, ’s mindenkor készen tartassanak; valamint a’ Francziaországból hozatott ’s az Egyesületnek beküldött palaczkos­­bor - állási minta miatt (melly Appiano József árusnál, József piacz Almásy házban megtekinthető) a’ társaság’ nevében köszönő levelet i­­ratni rendelt. Szükségesnek itélte tovább újólag emlékezetbe hozni az egyesületi szabályok’ 9 ik pontját, mellynél fogva minden részes csak tu­l­aj­d­o­n te­r­m­e­s­z­­­m­é­n­y­ét küldheti az Egyesület’ pinczéjébe. El­határoztatott, hogy minden tag, belépte első évében 20­0gő forintot kö­teles fizetni részvényül az Egyesület’ közpénztárába, ’s csak a’későbbi évekre fizet részvényül 10 portot évenként. Az 18­37ik részvényeket szokott mód szerint Appiano József árusnál vagy Szekrényessy József jegyzőnél (Dorottya - utcza siksz.a.) lefizethetni. —Titkos golyózás utján ismét uj 14 jelentkezett bort­ermesztő vétetett az Egyesület’ részvényesei közé, ’s e’ szerint az Egyesület most áltagbul áll. Azon jelentkeztek pedig, kiknek bortermő vidékeiről’s ajánlott boraik’ minőségéről a’ jelen közgyűlés körű­lményesb tudomással nem bir, oda utasíttatnak, hogy a’ jövő közgyűlésig megkívántató tulajdonaikra­ vagy a’ társa­ság egyik tagja által, vagy legalább bemutatandó oklevéllel erősített példány-boraik által bővebb felvilágosítást nyújtani méltóztassanak; ’s e’ szabályhoz szíveskedjenek illeszkedni ezentúl az Egyesületbe tagul belépni szándékozók is; egyébiránt a’ jövő pesti Medard-vásár­­kor az addig jelentkezendők el fognak választatni. — Schams Ferencz venyige - iskolája’ fölsegéllésére a’ közgyűlés 1837 ikre 100 pgő forint segéd­pénzt ajánlott a’ köz­pénztárbul. Azon egye­s vendéglőkben, vagy korcsmákban, hol az Egyesület’ borai is áruitatnak, kötelesek a’ pinczérek a’ palaczkokat bontatlanul tenni az asztalra, melly óvás a’ nyomtatott árjegyzékek’ homlokára is nagy kitűnő belükkel kinyo­matni határoztatott. Újólag említésbe hozatni rendelé az Egyesület, szabályinak 2sík pontját, t. i. hogy „ az Egyesület maga pinczéjebélieknek, csupán azon borokat ismeri, mellyek egyenesen árusától vétettek, mint az árjegy­zékek közül is csupán azokat vallja magáéinak, mellyek alatt megbí­zott árusának neve áll.“ Az Egyesület’ hasznos folyamatja efölött arra birá az Egyesület egyes tagjait, hogy jövő pesti Medárd vásári köz­gyűlésében, midőn reméllhetőleg az Egyesület számos tagjai gyű­lend­­nek öszze, egy uj és több évre terjedő aláírás megnyittatásáról jó elő­re gondoskodni fognak. Schams Ferencz által a’ társaság költségin ké­szíttetett facsapos bádog és üveg tölcsérek, mint borlehúzásra igen szóalrányosak, Appiano József árusnak köz megtekinthetésül átadattak

Next