Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-06-24 / 50. szám

198 hogy ez részben a­ megkivántató tervek előterjesztése elváratik. A’ másodikra biztosan reinélli e’ küldöttség , hogy a’ két várost illető kárpótlásra nézve, a’ vállalkozó úr annak idejében olly elfogad­ható javaslatokat teend, mellyek szerint e’ tárgy, hacsak lehet, barátságosan el fog végeztetni. A’ 3ik pont, a’ mennyire az ab­ban érintett gátok fölállittatása, a’ czélba vett épitést vezérlendő művészek ítélete szerint szükséges, elfogadtatik , úgy szinte jóvá­­h­agyatik a’ 4ik pont is. Az *Tik pont elhatározása akkorra ha­­lasztatik, midőn a’ vállalkozókkal végegyezés fog köttetni. Mivel egyébiránt ez alkalommal Széchenyi Istv. gr. kinyilatkoztató, hogy b. Sina a’ kibocsátandó részvényeknek nem csak harmadát, hanem felét, sőt még többet is kész az ország lakcóinak szabad vásár­lásul hagyni, e’ nyilatkoztatás addig is szives érzéssel fogadtat­ván. Túljegyeztelek. Mi továbbá a’ kívánt kedvezéseket illeti: az 1 fő pontra, ámbár az ország törvényébe ütköző nem volna, ha a’ vállalkozó által jegyzékbe foglaltan közlött hidvám megállapittatnék, mégis, annak meghatározása nemcsak az országot, de magát a­ vállalkozót is közelebbről érdekelvén, a’ küldöttség legbiztosabban akkorra halasztandónak véli megállapittatását, midőn az illető ter­vek, számolatok ’s egyéb adatok együtt lévén, végső egyezkedés köttetik. A’ sik pont, azon vélekedésnél fogva, hogy az ország igazgatása ’s illető törvényhatóságok részérűl kikötött segély csak a’ megállapított vám beszedésére, ’s a’ hídon föntartandó rendre ter­jedhet, elfogadtatik. A’ kik pont elfogadhatása az orsz. küldöttség hatalomkörén túlmenvén,­­ez iránt a’ vállalkozó úr a’ legfelsőbb kormányszékhez utasittatik, bizonyossá tétetvén egysersmind, hogy kivánata annak idejében ajálltatni ’s pártoltatni fog. A’ kik pontra az ország fönálló törvénye, név szerint a’ N­ 11. HU ez­ e’ részben világosan rendelkezvén, a’ mennyiben a’ vállalkozó úr kívánsága ezen túl nem terjed , elfogadtatik. As fékre . Meg van ugyan ar­ról győződve a’ küldöttség, mikép az osztó igazság szabályai sze­rint a’ két kir. város nem követelheti, hogy azon telkek, mely­­lyek most a’ Duna árjaiban rendszerinti vízálláskor rejtekeznek, a két part feltöltése által azonban szárazzá lennének, minden teher nélkül leírásába szabjanak; a’ mennyiben mindazáltal a’ vállalko­zó kívánsága a’ tulajdoni joggal összeütközni látszanék, de külön­ben is a Duna szabályozásával ’s egyéb számos körülménnyel kapcsolatban áll : a’ küldöttség legbiztosab­nak ítéli e’ tárgynak ak­korra halasztását, midőn a’ két várossali értekezés következésiben, egy részről annak kárpótlása, más részről pedig haszonnövekedé­se illő tekintetbe vétethetvén, mind ezek egyezési tárgyul szolgá­­landnak. A’ mikra. Az eddig kijelentett elvek szerint világos , hogy a’ kikötendő évek száma is csupán akkor határoztathatik meg, mi­dőn már a’ tervek ’s egyéb adatok kéznél lesznek. Bizonyossá teszi azonban a küldöttség a’ vállalkozó urat, hogy akkor a’ vállalat terhes voltát méltánylani , ’s az évek számát a’ körülményekhez képest igazságosan fogja elhatározni. — Végre az ajánlat befejezé­sére nézve hálás érzettel értvén a’ küldöttség Széchenyi gróffal , hogy b. Sina az élőmunkák költségeit még a’ vállalat nem sikerű­ ' lése esetében is kész leend egészen sajátjából viselni; ezen értelme nyilványitása mellett arra kéri az vállalkozó b. urat, hogy az előbo­­csátottak szerint az előmunkálatokhoz kezdvén, a’ szükséges terveket, ha lehet, még e’ télen, vagy legfölebb jövő tavaszig benyújtani ne ter­­heltessük. A’ 14k én tartott 4dik ülésben fölolvastattak Vodjaner és tár­sainak már a’ múlt ülésekben benyújtott nyilatkozásai, mint szinte egy ez alkalommal benyújtott figyelmeztetése is, mellyek következtében az ügyelegge nyilván­ossá tett voltáról hivatkozás történt egy külön német munkácskára , melly 1 SSGban jött ki, meg az Allgem. Zung. múlt észt. jul. 19ki rendkívüli toldalékára, úgy szinte lapjaink múlt évi jun. löki és a’ pesti kereskedői németujság múlt évi 54ik számára. A­ mérkőzést (concurrentia) illetőleg pedig megjegyezteték, hogy a’ fölidézett törv. czikk 5 szakasza ezt nem köti ki, sőt hogy illy vállalat árcsökkentés útján nem is létesíthető ; egyébiránt a’ vállal­kozástól senki nem tilalmazhatván, ez által a’ törvénynek elégség van t­üve. Az előleg kibocsátandó részvények iránti rendelkezést a’ részvényesekre hagyja a’kiküldöttség. A’ társaságnak az előleges költ­ségek födezésére tett pénzajánlatot kedvesen veszi a’ társaság, de megújítja előbbi elvét, mi szerint kész pénzek kezelésébe avatkoz­ni nem kiván; biztosítja azonban a’ vállalatra ajánlkozó társaságot, hogy ha terveik a magokat jelentő egyéb vállalkozókénál kedvezőb­bek lesznek; az, a’ vállalat elnyerésére bizton számot tarthat. E’sze­rint nincs egyéb hátra, mint hogy a’ társaság, ajánlatához képest az előleges munkákhoz fogván, terveit ’s egyéb adatait, ha lehet meg a télen, vagy legfölebb jövő tavaszig bemutassa. Végre je­lenté Széchenyi gr., hogy több egyes személy által készített ter­vet küldött legyen áz e íhgsége a’ nádor, mellyek azonban, részint mert létesítésükre előleges költség kívántatik, részint mivel ollyanoktul származnak , kik még hasonló nagyszerű munkát nem végeztek, el­­fogadhatlanoknak nyilványittattak; egyszersmind a’ tulajdonosoknak köszönet mellett visszaküldetni rendeltetvén. A’­­ fikán tartott Vdik s utolsó ülésben a’ napi díjak iránti rendelések közöltetvén , ’s a’ küldöttségi jegyzőkönyv olvastatván föl és hitelesíttetvén meg, az ülés szétoszlott. pesti nemzeti Casino e’ folyó hónap­jén tartotta idei nyári köz­gyülését, Földváry La­jos cs. kam. úr elnöksége alatt, az ország minden részeiből összesereglett számos tag’ jelenlétében. Az igazgatóságnak az intézet’ állapotáról tett jelentéséből örömmel érté a gyülekezet, hogy mind a’ tagok’ száma folyvást szaporo­dik , melly, az e’ közgyűléskor választott öt uj tagot is beértve, már 5 f­őre megy; mind az intézet’ gyümölcsöző tőpénzei ismét u­j gyarapodást nyertek, miután az ujdonan szerzett 15 gőzhajó-rész­vényért, mellyekkel egyetemben a’ Casino már most 30 illyes rész­vényt bir, múlt május hónapban fizettetett le 7500 pengő forint. G­ő­z­ös­i­n­k jövő júliusban következő napokon indulandnak állom­ásikról: Nádor, 42 lóerejü, kapitányba Bozzo Virgilio, Bécs­ből Pozsonyba s’ Pestre egy nap alatt: 4. 10. 16. 22 ’s 28kán ; Pestről Pozsonyba’s Bécsbe: 6. 12. 18. 24 ’s 30kán. Árpád, 80 lóerejü, kap. Pohl J. Bécsbül Pozsonyba ’s Pestre egy nap alatt; in­dulásit utóbbi körülmények határozandják. Z­r­inyi, 80 lóerejü, kap. May­r F., Pestről Zimonyba ’s Drenkovára: 11 ’s 2k­án; Zimonyból Pestre: 5. 17. ’s 29én; Drenkovárul Zimonyba: 3. 15 ’s 27kén. I. F­ere­ncz, 60 lóerejü, kap. Ferro 1­., Pestről Zimonyba ’s Dren­kovára: 5. 17. ’s 29kén; Zimonybul Pestre: 11. ’s 23kán; Dren­kovárul Zimonyba: 9. ’s 21én. Argó, 50 lóerejü; Szkela Glado­­várul Galaczba : 10. ’s 22kén; Galaczrul Szkela-Gladovára: 3.15. s 27én. Pannónia, 36 lóerejü, kap. Martinuzzi G. A., Szkela- Gladovárul Galaczba: 4. 16.’s 28ánGalaczbul Szkela-Gladovára: 8. ’s 20án. V. Ferdinand, 100 lóerejü, kap. Everson John T., Galaczbul Konstantinápolyba: 8. ’s 20án . Konstantinápolybul Ga­­laczba, 3. 15. ’s 27én* Al­ári­a Dorothea, 70 lóerejü, kap. Cli­­cian János, Konstantinápolybul Smyrnába és Smyrnábul Konstanti­­nápolyba, helenkint egyszer. Metternich Kelemen hg, 140 lóerejü, kap. Ford Wynn Benjamin , Kostantinápolybul Trapezunt­­ba, ’s Trapezuntból Konstantinápolyba, minden 14 napban. — Lelesz (Zemplényben)jun. tőén. f. hó 1­2kén a’ leányvári révben összesereglett bodrogközi népnek a’ kisvárdai vasárus bánjába törekvő egyik része a’még kötve veszteglő hidassal együtt (komp) az áradt Tiszába sülyedt. A’ hidas főleg bátyus,(molyós vagy zajdás) kétne­­mű személylyel vala tömve, ’s azok közt még néhány szarvasmarha is szoronga, ’s tüskint mellékes arányban a’ szerencsétlenekkel egy­ütt viz alá bukott. Sok ugyan, ki a’ parthoz közelebb esett, nem kevés kárával (mert ki köpönyegét, ki gubáját veszté oda a’ bele kap­­kodtakkal ) kimenekvék, de sok (mert nem tudni hányban), a’ viz­­ben halva maradt, egy asszonyt kivéve Bély­böl, ki hátára kötött zajdája segédével a’ viz felületén libegve az egyetlenegy csom­akocs- fába, melly a’part vidékén találtathaték­, fölvétetett; de fájdalom­ még a’ parton kétszer tátogott ’s örökre elszenderült. Ezen kívül 6. személyt halva leltek meg övéik, a’ többi vizbe fultakat keresik maiglan. Az örömtelen élet, melly mind a’ vizben küzdők helyze­te, mind a’ parton állók zavargási által olly élénk­ visszásan mutat­­kozék, lerajzolhatatlan; midőn egy apa’s anya két leányával, egy em­ber nőjével; ismét egy fiatal házaspár, kikről bizonyost tudhatni, a’ folyam mélyéből semmikép sem vergődhetek ki. Ez t. i. összekö­tött vett két tuskának szarvába kapaszkodott, a' hátán végig nyújtózott, kétes élete fonalát ketté vágatni nem könnyen engedvén. De Iná­ban­­ a’ híg sírba kelle szállnia. A’parton sűrű jajgatás és sikoltás hallatott. Egy férj hitvesét vízbe fuldokolva reczkendeni látván aléltan összerogyott. Mur h. 15 én járták Zágrábban, Alingovich Sándor el­hunyt megyés püspökért a’ gyásztisztelkedést. Osegovich Imre, segniai püspök végzé, fényes egyházi szolgálat mellett, az ájtatos szertartást, m­ellyre Zágrábban lakó minden tiszviselő, katonaság és számos minden rendű nép, megjelent.. A’ helybeli hangász­egyesület, több műkedvelőtől segittetve, Mozart hires gyászmisé­­jét, meglepő pontossággal adá, mi nem kis mértékben öregbisé az ünnepély nagyszerű hatását. A’ Vakok pesti Intézetére figyelő megyei küldöttség köz­tudo­másra juttatja, hogy az Elsternhauseni uradalomnak közelebbi sorslozással lett kijátszatásakor, az érdeklett jószág beváltásául határozott SO0ezer vál­tó forintot nyert nemes Pest vármegyei katonai biztos Pajor Antal in­tőbb az emberiség javát előmozdító ’s­­t0ezer váltó forintot haladó ada­kozásin felül, ez Intézetről sem feledkezvén, azt 1000 váltó forint­tal nagylél­kü­leg megajándékozta, kedves kötelességének ismeri az ér­deklett küldöttség azért Pajor Antal urnak, szives köszönetét a' Haza előtt kijelenteni. Pesten június 18án 183­7. PORTUGÁL I­A. Lissabon! hírek szerint múlt h. 2örül , minthogy a’ ki­rályné által megbízott kormányszemélyekbül egysem mert kabinet-ala­kításhoz fogni. Passos egy névjegyzékét nyujtá a' királyné éli be olly embereknek, kik, véleménye szerint, alkalmasok volnának minis­­terségre. Ennek következtében olly hir kezde szállongni, hogy La da Bandeira hadminister marad , José Passos , a’ mostani mi­­nisterelnök testvére , ki eddig pénzügyministerségi országos titok­­nok vala, belügyminister leend, Anselmo Braamcamp a’ pénzügy igazgatását veendi magára, Diaz d’ Oliveira az igazságszolgáltatás, Ri­­beira Sabrosa pedig a’ külügyek tárczáját vállalandja föl. Úgy lát­szik azonban, hogy e’ fér­fiakat még meg sem kérdezék: valljon elfogadandják e a’ nekik szánt polezokat? Minden esetre igen fur­csa dolog lenne, ha másodízben a’ föllengősdi vagyis túlzó szabad­­elmü párt férfiai jutnak kormányra, különösen pedig olly férfiú, ki orgyilkosságért is volt már bebörtönözve. Ez visconde de llibe­­ira Sabrosa, más néven Pinto Pizarro , ki 1826 ban egy franczia sebészt , ki általa megbántaték , ’s ki őt e­ miatt bajvivásra szóli­­tá, a’ színházból kimentekor orozva átdöfött, ’s minthogy tetten ka­palék, egy ideig fogva ült, de vádlókép senki meg nem felemén, ismét szabadon bocsáttatott. — A’ közben, mig a’ ministerségalaki­­ltási ügy imigy ingadoz, az előbbi ministerium­ diadalmakat sze­rez magának a’ eortesülésben, így legközelebb Gorjac követnek

Next